Sadler-imola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sadler-imola
Virágzata
Virágzata
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Katángformák (Cichorioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cardueae
Alnemzetség-
csoport
:
Centaureinae
Nemzetség: Imola (Centaurea)
Faj: C. sadleriana
Tudományos név
Centaurea sadleriana
Janka
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sadler-imola témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sadler-imola témájú kategóriát.

A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Specifikus nevét Sadler Józsefről (1791–1849), a pesti egyetem gyógyszerész-, orvos- és botanikusprofesszoráról kapta.

A Kárpát-medence területén szubendemikus. A Pilis–Budai-hegységben gyakori. A löszös-homokos talajt kedveli.[1] A Mátrában megtalálhatóak állományai.[2][3]

Jellemzők[szerkesztés]

60–100 cm magas, ágas növény. Lándzsás-karéjos levelei szárnyasan szeldeltek, érdesek. A fészekvirágzat ovális vagy gömbös, 15–18 mm széles, a belső fészekpikkely függeléke nagy, kerekded-ovális, hártyás, töve fekete, széle ezüstfehér, fényes. A virágok rózsás pirosak, május és késő október között nyílnak.[1] Termése bóbitás kaszattermés.

Védelme[szerkesztés]

A faj nincs veszélyben, de szűk élettere miatt (csak Magyarországon és határterületein él) Magyarországon védett növény, és az európai Vörös lista is említést tesz róla.[4]

2008-ban florisztikai vizsgálatok folytak a Dunapataj településhez tartozó Nagy-szék (80 hektár) és Sas-szék (10 hektár) nevet viselő szikes legelőkön. A vizsgálatok során kimutatták, hogy a két területen a budai imola (Centaurea sadleriana L.) populációi élnek. A faj nem mondható egy gyakori fajnak, de a Kiskunság ezen vidékein viszonylag nagyobb populációival is lehet találkozni.[5]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Simon, T. (2000). A magyarországi edényes flóra határozója
  2. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. Zasavica Special Nature Reserve: Survey of Extremely Endangered Taxons in the Flora of Serbia Which Live in the SNR Zasavica
  5. Baranyai Balázs (2008): Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken, Szakdolgozat, NymE-Sopron pp.: 68