Dolomitkő
| dolomitkő | |
 | |
| felső triász dolomitkő (Szlovákia) | |
| Adatok | |
| Képződés típusa | üledékes |
| Képződés helye | intrabazinális |
| Szerkezet | szemcsés |
| Szövet | összeálló |
| Vegyi összetétel | karbonát |
| Ásványos összetétel | monomineralikus |
| Előfordulás | karbonátplatform |
 A Wikimédia Commons tartalmaz dolomitkő témájú médiaállományokat. | |
A dolomitkő (vagy igen gyakran egyszerűen csak dolomit) egy karbonátos üledékes kőzet, amely ásványos összetételét tekintve túlnyomórészt, jellemzően kilencven százalékot meghaladóan, dolomitból áll.
Mállásának, aprózódásának eredménye a dolomitmurva, végső stádiumában a dolomithomok. Porlás közben a kőzetet átjáró kovás erek kipreparálódnak, majd szétesnek; visszamaradó anyaguk az úgynevezett úszó kvarc.
Előfordulása[szerkesztés]
Legismertebb európai előfordulási helye az Észak-Olaszországi Dolomitok hegység, mely a dolomitkőzet első leírójáról és névadójáról, Déodat Gratet de Dolomieu francia geológusról kapta a nevét.
Magyarországon több helyen előfordul (Budán a Gellért-hegy, Sas-hegy, Mátyáshegy, Hármashatárhegy, továbbá Vértes, Bakony). Előfordul még Selmec vidékén és főleg az Alpokban). A dolomithegyekben a barlangok ritkák.
Magyarország legnagyobb bányászott előfordulása Pilisvörösvár határában van. 1908-ban itt tárták fel az ország legtisztább és legjobb minőségű dolomitlelőhelyét. Itt az osztrák Terranova céggel egy teljes vertikumú feldolgozó művet létesítettek. Dolomitlisztet állítanak elő, amit különböző finomságú őrleményként a műanyagiparban, festékiparban, kozmetikumok gyártásában, valamint a gumiiparban használnak fel. Az előállított termékekből jelentős mennyiséget exportálnak. A bányászott dolomit különböző szemcsenagyságú anyagából az építőipar számára nemesvakolatot is készítenek. A bányát és a feldolgozó üzemet 1990-ben magánosították.
Nagyobb dolomitbányát művelnek Iszkaszentgyörgyön, Alsótelekesen és Gánton is.
Felhasználása[szerkesztés]
Felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Dolomit, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Dolomite. A sedimentary rock known as dolostone or dolomite rock. Geology.com. (Hozzáférés: 2014. június 20.)