Ugrás a tartalomhoz

Horgasszőrű denevér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horgasszőrű denevér
Horgasszőrű denevér az ember kezében
Horgasszőrű denevér az ember kezében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
Alnem: Isotus
Faj: M. nattereri
Tudományos név
Myotis nattereri
(Kuhl, 1817)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú kategóriát.

A horgasszőrű denevér vagy horgasszőrű egérfülű-denevér (Myotis nattereri) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Egész Európában megtalálható a Balkán és Skandinávia nagy része kivételével. Vannak előfordulási adatok Dél-Finnországból, Svédország és Norvégia déli területeiről is. Nagy Britanniától egészen Marokkóig, keleten Krímen, Kaukázuson, a Kopet-dagon keresztül Tadzsikisztánban, Palesztinában, Japánban, Koreában is élnek.[1] Nyílt parkokban, néha még városokban is, a hegyekben 2000 méterig. Elszórtan Magyarországon is megtalálható. Nyáron faodvakban, épületekben, télen barlangokban alszik.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Myotis nattereri nattereri
  • Myotis nattereri tschuliensis

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 4,2–5 centiméter, farokhossza 3,2–4,3 centiméter, magassága 0,75–0,9 centiméter, alkarhossza 3,6–4,2 centiméter, testtömege pedig 5–10 gramm. Kézben tartva a farkvitorla szélén lévő, merev 1 milliméter hosszú, enyhén kampós szőrszálakról ismerhető fel. Háta sötét, hasa valamivel világosabb. A fülfedő vékony és hegyes, a fülhossz felén kissé túlér. A fülön 5–6 redő is található. A szárnyvitorla a hátsó lábujj kezdetéig ér; röptében világosnak tűnik.

Életmódja

[szerkesztés]

A horgasszőrű denevér hosszan vadászik, a kora esti óráktól késő délelőttig. A nagyobb repülések közben pihenőket is beiktat. Alacsonyan a föld felett vagy közepes magasságban (1-15 méter) száll, a fák között vagy a vizek fölött. Repülés közben farkát mereven lefelé tartja, testét pedig vízszintesen. Röpte hosszú, egyenletes, a más denevérekre egyébként jellemző hirtelen fordulások nála hiányoznak. A horgasszőrű denevér szívesen vadászik kis csoportokban is. A téli szállásként használt barlangokban a hőmérséklet ősszel 8-14 Celsius-fok, télen 6-10 Celsius-fok. Kedveli a bejáratuknál hideg barlangokat. Magánosan vagy kis csoportokban telel át, élőhelyéhez hűségesen ragaszkodik. Nyáron faodvakban 50-60 példány is összegyűlhet.[1] Tápláléka kis rovarok, köztük éjszakai lepkék, kétszárnyúak, valamint pókok,[1] melyeket legtöbbször még röptében elfogyaszt. A kisebb rovarokat a levélről is lecsípi.

Szaporodása

[szerkesztés]

A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 83. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források

[szerkesztés]