Forró (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Forró szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forró
A forrói Holdfény Hotel légifotója
A forrói Holdfény Hotel légifotója
Forró címere
Forró címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Györkei János Győző (független)[1]
Irányítószám 3849
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség2489 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség131,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Forró (Magyarország)
Forró
Forró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 27″, k. h. 21° 05′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 27″, k. h. 21° 05′ 17″
Forró (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Forró
Forró
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Forró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forró témájú médiaállományokat.

Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, annak második legnagyobb területű és népességszámú községe.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Hernád völgyében fekszik, a Cserehát keleti lábainál, Miskolctól 37 kilométerre északkeletre, Encs közvetlen szomszédságában, amelytől mindössze 3 kilométerre terül el. A környező kisebb települések közül Fancsal 5, Csobád 6 kilométerre található.

Területén áthalad a 3-as főút, amelyből itt ágazik le északnyugat felé a Fancsalon át Baktakékig, a 2624-es útig vezető 2625-ös út.

Története[szerkesztés]

Forró település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni Kövecses dűlőn 1889-ben feltárt bronzkori telep is bizonyít. A feltáráskor bronzkori fegyverek, ékszerek kerültek napvilágra.

Az Árpád kori falunak 1338-ban már említették plébániáját is, amiből következtethetően már ekkor népes hely lehetett.

Birtokosa egy ideig a kassai születésű Szathmáry György pécsi püspök volt, aki itt lévő 2000 kataszteri hold földjét Kassa városára hagyta azzal a feltétellel, hogy Kassa városa viselje patrónusi terheit mind a Szent Erzsébet székesegyháznak, mind a forrói katolikus egyháznak.

A birtok később egy időre idegen kézbe került, majd végleg Kassa városának birtokába jutott.

A 17. században nagy pestisjárvány dúlt a településen, amely a tisztán magyar lakosság csaknem felét kipusztította, ezért Kassa városa felvidéki uradalmából, Alsótőkés, Kavocsán és Kassahámor községekből telepített ide tót jobbágyokat, kiknek utódait még a 20. század elején is Tőkészkinek, Hámorszkinak és Kavecsánszkinak nevezték.

A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni Kakas fogadóban postaállomás is működött. Még Kassa városa építtette 1770 körül épült az emeletes fogadót, amely arról volt nevezetes, hogy I. Sándor orosz cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gottfried József (független)[4]
  • 1994–1998: Gottfried József (független)[5]
  • 1998–2002: Sztrik Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Gergely Zsolt (Fidesz)[7]
  • 2006–2006: Gergely Zsolt (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2007–2010: Rakaczki Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Györkei János Győző (független)[10]
  • 2014–2019: Rakaczki Zoltán (független)[11]
  • 2019-től: Györkei János Győző (független)[1]

A településen 2007. március 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi választást követően lemondott posztjáról.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 69%-át a magyarok tették ki, a maradék 31%-ot a cigányok alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 37,5% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,4% ukránnak mondta magát (7,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 4,3%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 0,6% (11,5% nem válaszolt).[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Forró, abauj.hu
  4. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  7. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. a b Forró települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. március 18. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  12. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. Forró Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]