Bebek Ferenc (főkapitány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bebek Ferenc
Elhunyt 1558. augusztus 31.
Gyulafehérvár
Foglalkozása főkapitány

Bebek (III.) Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) Gömör vármegye örökös főispánja és Felső-Magyarország főkapitánya.

Család származása[szerkesztés]

Mára már kihalt főúri család pelsőczi ágának a sarja. A család első ismert felmenője Máté volt, akinek fiai Detre és Fülöp 1243-ban IV. Béla királytól Gömör vármegyében adományul kapják Pelsőc, Csetnek és Berzéte helységeket. Apja Bebek (II.) János főpohárnok volt.

Élete[szerkesztés]

Életének első nevezetes mozzanata 1529-ben történt, amikor I. Ferdinánd híveként Kassánál és Egernél megverte I. Szapolyai János seregét. Gyors pálfordulásként Szapolyai pártjára állt és egy kétes személlyel – Basó Mátyással – sok esetben a törvényt nem tisztelve kiskirályként viselkedtek. Basó Mátyás Murány várának ura volt. A mohácsi vészt követő zavaros időkben számtalan súlyos törvénysértést követett el, így hamis pénzt veretett, szomszédos birtokokat megtámadta és kirabolta. 1549-ben elfoglalták a várát és őt az udvaron lefejezték.[1] Bebek azért kerülte el a felelősségre vonást, mert csatlakozott a Basó elleni ostromhoz. Bebek Ferenc Krasznahorkán és talán Boldogkő várában is veretett hamis pénzt.

Első felesége Raskai Dorottya volt, majd második neje Warkóczy Katalin volt. Fia Bebek (IV.) György erdélyi vajda lett. 1528-ban felső-magyarországi főkapitány volt.

Hol a Habsburg Ferdinánd, hol pedig Szapolyai pártján állt. Hatalmas birtokaik voltak. Kizárólag csak a saját érdekeit követte. A család tulajdonában volt Fülek, Salgó, Boldogkői vár, Szádvár, Csorbakő vára[2] és a nevezetes Krasznahorka[3] várak.

1554-ben végleg elpártolt Ferdinándtól és az özvegy Szapolyainé Izabella pártjára állt. Ferdinánd az országgyűlés elé idézte, amely 1556-ban száműzetésre ítélte. Miután Izabellával is ellentétbe került, az ellenzéki erdélyi rendek egyik vezetőjeként járt a török portán, ahol I. Szulejmán török szultánnál kieszközölte, hogy nevezzék ki Erdély kormányzójának. Más szóval Erdélyt felajánlotta, elárulta a török szultánnak.

Hazatérve 1558. augusztus 31-én Izabella hívei Bebek Ferencet és a Kendi testvéreket[4] tőrbe csalták és meggyilkolták. Az erdélyi országgyűlés Bebek Ferencet hazaárulónak nyilvánította és teljes vagyonát elkobozták.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. I. Ferdinánd a bátyjától V. Károly császártól kértek segítséget, aki 1200 jól képzett spanyol katonát biztosított.
  2. 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitánynak adta a várat, aki februárban átadta testvérének Bebek Imrének. 13 évig működött pénzhasító műhely a vár legvédettebb részében. 1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ebben az évben a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A várat többé nem építették újjá.
  3. A Bebek család a 16. század második feléig birtokolta a várat. A legjelentősebb átépítésre épp a kegyetlenségeiről híres inkább hírhedt Bebek Ferenc birtoklása idején került sor. Ekkor a török támadások veszélye miatt védőfallal és három védőbástyával erősítették meg a várat. Az átalakítás hasonlít az egri vár megerősítésének formájára.
  4. Kendi Ferenc és Kendi Antal

Források[szerkesztés]