Magyar Királyi Kamara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Magyar Királyi Kamara a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt a 16. századtól. Pozsonyban székelt, a pénzügyekért felelt. A gyakorlatban a bécsi Udvari Kamarának (Hofkammer) volt alárendelve.

Kassán a Szepesi Kamara székelt, amely csak a Rákóczi-szabadságharc után került a Magyar Királyi Kamara fennhatósága alá.

II. József 1784-ben a Királyi Kamarát is Budára helyezte át, és később egyesítette a Helytartótanáccsal, ezzel egyidejűleg a kamarai adminisztrációk szervezetét átalakította, egységesítette.

Erdélyben a fejedelmi javak és jövedelmek igazgatásának országos hatósága a Kincstartóság (Thesaurariatus) volt, amelyet II. József ugyancsak egyesített a Guberniummal.

Kamaraelnökök[1][szerkesztés]

név hivatal kezdete hivatal vége megjegyzés
Gerendi Miklós 1527 1529
Pemflinger István 1531 1536
Pereghi Albert pécsi prépost 1537 1546
Pétervárady Balázs jászói prépost 1547 1549
Thurzó Ferenc 1549 1556
Dessewffy János udvarmester 1557 1561
Ujlaky János váci püspök 1561 1568
Radéczy István 1568 1586
Fejérkövy István 1587 1596
Szuhay István 1596 1608
Vizkelethy Tamás 1609 1611
Hethesi Pethe László 1612 1617
Véglai Horváth Gáspár 1619 1624
Pálffy Pál 1625 1646
Lippay Gáspár 1646 1652
Rakoviczky György 1653 1654 senior consiliarius
Majthényi Mihály 1655
Zichy István 1655 1671
Kollonich Lipót 1671 1684
Erdődy Kristóf Antal 1684 1704
Volkra Ottó Kristóf 1705 1709 alelnök, m.b. elnök
Erdődy Sándor 1710 1718
Thavonath Lajos 1718 1720 királyi biztos, m.b. elnök
Viechter János Ignác 1720 királyi biztos, m.b. elnök
Erdődy György Lipót 1720 1748
Grassalkovich Antal 1748 1771
Erdődy Nepomuk János 1772 1782
  1. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest 1946, 131.