Növénykórtan
A növénykórtan vagy fitopatológia (phytopathologia) a növények elváltozásainak, betegségeinek tudományos vizsgálatával foglalkozó biológiai tudományág. Az elváltozásokat okozhatják élettelen-, környezeti tényezők (nem-fertőző betegségek) ide értve a genetikai elváltozásokat is[forrás?] míg a fertőző betegségek okozóit kórokozóknak (patogéneknek) nevezik.
Megkülönböztetnek általános növénykórtant és részletes növénykórtant. Előbbi a kórtani alapfogalmakkal, a növénybetegségek összehasonlító vizsgálatával foglalkozik, a betegségek tüneteit (kórtünettan) azonosítja, egységesíti, a betegségek okait, feltételeit és okozóit (kóroktan, etiológia), azok kialakulását és lefolyását általánosan vizsgálja. A részletes növénykórtan gazdanövényenként tárgyalja a kórokozó szervezeteket.
A növények fertőző betegségei közé sorolják a nyálkagombák (Myxomycetes) egy részét, a gombák egy részét,[1] (Eumycetes), a sárgásmoszatok közé tartozó Pseudofungin belül az Oomycetest (korábban: moszatgombák), a protozoonokat (Protozoa), a baktériumok, a vírusokat, a viroidokat, a vírusszerű részecskéket, fitoplazmákat valamint a virágos élősködő növények (pl. szádorok, arankák, fagyöngy) okozta betegségeket. Nem szokás ide sorolni a fonálférgek, rovarok, atkák, gerincesek kártételét, amit a növényi szövet elfogyasztásával okoznak, ezeket a növényi kártevők közé sorolják. (A fonálférgeket a tüneti hasonlóság miatt az angol nyelvterületen a növénykórtan részeként oktatják, azonban Magyarországon ez a növényvédelmi állattan része).
A növénykórtan foglalkozik a patogén azonosításával, a betegség ciklusainak felderítésével, gazdasági behatásaival, része a növénykórtani járványtan, foglalkozik a növényi betegségekkel szembeni ellenállóság vizsgálatával, a növényi betegségek hatásaival az állatokra és az emberre, a parazitizmus (patoszisztéma) genetikai vonatkozásaival és a növényi betegségek elleni védekezés lehetőségeivel is.
