Hofer Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hofer Tamás
Született 1929. december 29.
Budapest
Elhunyt 2016. április 6. (86 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása néprajzkutató, muzeológus, etnográfus, antropológus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései Széchenyi-díj (1993)
Herder-díj (1996)

Hofer Tamás (teljes nevén Hofer Tamás András ; Budapest, 1929. december 29.2016. április 6.[1][2]) Széchenyi-díjas és Herder-díjas néprajzkutató, muzeológus, etnográfus, antropológus. Testvére Hofer Miklós Ybl-díjas építész.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett 1953-ban, és ugyanitt szerzett 1958-ban bölcsészdoktorátust. 1952-től dolgozott a Néprajzi Múzeumban tudományos munkatársként, 1958-tól osztályvezetőként, majd tudományos titkárként.[4] 1985-1991 között az MTA Néprajzi Kutató Intézet igazgatója, 1992-től a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt 1997-es nyugdíjba vonulásáig. 1991−1998 között az OTKA Társadalomtudományi Szakkollégiumának tagja, majd elnöke.[5] 1973-ban a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választották,[6] élete utolsó éveiben a társaság tiszteleti tagja volt.[7]

Több külföldi egyetemen tartott vendégprofesszorként előadásokat, így: 1966-67 University of Chicago (Ford Foundation grant), 1971: visiting professor, University of North Carolina, Chapel Hill, 1974: Nordiska Museet, Stockholm (Sigurd Erixon research grant), 1987: Collegium Hungaricum, Vienna (Hungarian state scholarship), 1988: Münster, Göttingen, Tübingen (DAAD scholarship), 1990: Senior Fellow, Rutgers Center for Historical Analysis, 1991: Fellow, Woodrow Wilson International Center, Washington, D.C., 1993: distinguished visiting professor, Wesleyan University, 1996: Visiting Professor, EHESS, Paris, 2002: Senior Fellow, IFK, Vienna.[8]

1975-től az Ethnographia című folyóirat főszerkesztője volt. Kutatási területei a településformák, a népművészet története ós a paraszti társadalom.

1954-ben csatlakozott a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programhoz, amelynek keretében az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán.[9][10] Több néprajzi művet publikált Fél Edittel és K. Csilléry Klárával együtt. A Magyar Néprajzi Lexikon számos szócikkének szerzője volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Széchenyi-díj (1993) az egész Kárpátmedencére kiterjedő települési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben végzett alapos és kiterjedt néprajzi, kutatói és feldolgozói nemzetközi szinten is elismert működéséért.[11]
  • Bibó István-díj (1996)[12]
  • Herder-díj (1996)[13]
  • A svéd Királyi Gusztáv Adolf Akadémia tagja[14]
  • 60. születésnapja tiszteletére megjelent tanulmánykötet: Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Szerk.: Mohay Tamás. Kiadja az Ethnica Alapítvány. Debrecen, 1992. 408 ofd.
  • 70. születésnapja tiszteletére megjelent tanulmánykötet[15]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Magyar népművészet (Fél Edittel és Csilléry Klárával, francia, angol és német nyelven is, Bp., 1958). A könyv az 1958-as brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert.[16]
  • Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben (Fél Edittel, angol, francia és német nyelven is, Bp., 1966);
  • Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarián Village (Fél Edittel, Chicago, 1969);
  • Bauerliche Denkweise in Wirtschaftund Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány (Fél Edittel, Göttingen, 1972);
  • Gerate der Átányer Bauern (Fél Edittel, Bp., 1974);
  • Magyar népművészet (Fél Edittel, Bp., 1975, 1976).
  • Történeti antropológia. (Historical Anthroplogy [papers of a conference]). MTA Néprajzi Kutató Csoport (HAS, Ethnographical Research Group) 1984. 360 p. (szerkesztő)
  • Hagyomány és hagyományalkotás. Tanulmánygyűjtemény. (Tradition and the creation of tradition, a collection of essays) HAS Ethnographical Institute 1987. 198 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
  • Life History as Cultural Construction/Performance (Proceedings of the IIIrd American–Hungarian Folklore Conference.) HAS Ethnographical Institute, 1988. 490 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
  • Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Tanulmánygyűjtemény (National cultures – in anthropological perspective. A collection of essays.) HAS Ethnographical Institute, Budapest, 1988. 264 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
  • Népi kultúra és nemzettudat (Folk culture and the national self-perception. A collection of essays) Magyarságkutató Intézet (Institute for Hungarian Studies) Budapest 1991. 202 p., 34 pl. (szerkesztő)
  • Hungarians between 'East' and 'West'. Three Essays on National Myths and Symbols. Museum of Ethnography, Budapest 1994. 64 p.
  • Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei.(Hungarians between East and West. Changing Symbols of National Self-Perception.) Balassi Kiadó, Budapest, 1995. 303 p. (szerkesztő)
  • Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban (Fél Edittel, Balassi Kiadó, 1997)

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • (1998) „A nemzettudat változó jelképei”. História (6.), 35−36.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 15.)  
  • Anthropologists and native ethnographers in Central European villages: comparative notes on the professional personality of two disciplines. Current Anthropology 1968:311-315
  • The creation of ethnic symbols from the elements of peasant culture. In: P.F.Sugar (ed.): Ethnic Diversity and conflict in Eastern Europe. Santa Barbara - Oxford 1980. 147-184.
  • Historische Zentrum-Periphery Modelle und ihre Bedeutung für die Volkskunde. In: H.L.Cox -G.Wiegelmann (hrg.): Volkskundliche Kulturraumforschung heute. Münster, 1984. 77-84.
  • Agro-town regions of peripheral Europe: The case of the Great Hungarian Plain. Ethnologia Europaea 1987: 69-95.
  • The construction of the 'folk cultural heritage' in Hungary and rival versions of national identity. Ethnologia Europaea 1991 145-170.

Lásd még[szerkesztés]

Magyar néprajzkutatók listája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PTE BTK Kulturális Antropológia Tanszék
  2. Elhunyt Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa, főigazgatója. neprajz.hu. (Hozzáférés: 2016. április 15.) (magyarul)
  3. Magvető Irodalmi Klub. szentmartonkata.hu. (Hozzáférés: 2016. április 18.) (magyarul)
  4. Szémann Béla (1973. szeptember 25.). „Öt perccel a megnyitó előtt”. Népszava 101. (224.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 16.)  
  5. Hofer Tamás. ELTE Kulturális Antropológia Szakcsoport. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  6. (1973. június 14.) „A Néprajzi Társaság közgyűlése”. Népszava 101. (137.), 12.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 16.)  
  7. Belföldi tiszteleti tagok. Magyar Néprajzi Társaság. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  8. Hofer Tamás. Collegium Budapest. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  9. Doros Judit: Átány. Mozgó Világ online, 2011. augusztus. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  10. Egy falu az országban – Átány. Magyar Néprajzi Múzeum. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  11. (1993. március 15.) „Széchenyi-díjasok”. Népszava 121. (62.), 4−5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 15.)  
  12. (1996. február 27.) „A Soros Alapítvány díjai”. Népszava 124. (49.), 13.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 15.)  
  13. Valachi Anna (1996. május 7.). „Árpádék nem Ázsiából jöttek annak idején hont foglalni”. Népszava 124. (106.), 13.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 15.)  
  14. Múzeumi Hírlevél. (Hozzáférés: 2016. április 18.) (magyarul)
  15. Tanulmányok a nemzet antropológiájáról
  16. Rideg Gábor (1970. január 24.). „Magyar népművészet”. Népszava 98. (20.), 8.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. április 16.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]