Járda
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A járda vagy gyalogjáró a gyalogosok közlekedésére szolgáló, aszfaltozott, betonozott vagy lekövezett útszakasz a járműforgalmat biztosító út mellett.
Ezen helyen a közlekedést feltartóztatni, akadályozni vagy megnehezíteni nem szabad. A járdáknak állandó elfoglalása tilos; tilos továbbá azoknak szükség nélküli időközi elfoglalása is, mihez képest az időközi elfoglalás is csak úgy engedhető meg, ha a fel- vagy lerakodás a járdák időleges elfoglalása nélkül meg nem történhet. A lerakodásnak haladéktalanul és megszakítás nélkül kell történnie. Kiszökellő cég- és hirdetési táblák alkalmazása tilos. A járdákon velocipéddel, kerékpárral, motorkerékpárral, nagyobb térfogatú tárgyakkal, melyen a járdán a közlekedést akadályozhatják, közlekedni nem szabad. (A 19. században Magyarországon tiltották még a kézi kocsival, taligával, puttonnyal, pékkassal, nagy kosarakkal, hentes átalvetővel stb. járdán való közlekedést is.)[1] Utcára nyíló ajtók szárnyait nem szabad oly módon nyitva tartani, hogy azok a járda egy nagyobb részét elzárják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 19. század végi törvények szerint Magyarországon aki ezen határozmányok ellen vétett, kihágást követett el és 50 koronától 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napra terjedhető elzárással volt büntetendő.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Járda, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |