Járda
A járda vagy gyalogjáró a gyalogosok közlekedésére szolgáló, aszfaltozott, betonozott vagy lekövezett útszakasz a járműforgalmat biztosító út mellett.
Ezen a helyen a gyalogos közlekedést akadályozni vagy megnehezíteni nem szabad. A járda más célra való állandó elfoglalása tilos. Az áruszállításhoz szükséges fel- vagy lerakodás csak úgy történhet, hogy az ne kényszerítse a gyalogosokat az úttestre. Ha a rakodás enélkül nem oldható meg, az úttesten el kell keríteni egy részt a gyalogosok számára. A lerakodásnak haladéktalanul és megszakítás nélkül kell történnie. A közlekedési útba belógó, ezáltal balesetveszélyes cég- és hirdetési táblák alkalmazása tilos. A járdán kerékpárral akkor szabad közlekedni, ha az felfestéssel vagy KRESZ-táblával jelölve van. Motorkerékpárral, nagyobb térfogatú tárgyakkal, melyek a járdán a közlekedést akadályozhatják, közlekedni nem szabad. (A 19. században Magyarországon tiltották még a kézi kocsival, taligával, puttonnyal, pékkassal, nagy kosarakkal, hentes átalvetővel stb. járdán való közlekedést is.)[1] Utcára nyíló ajtók szárnyait nem szabad oly módon nyitva tartani, hogy azok a járda nagyobb részét elzárják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 19. század végi törvények szerint Magyarországon aki ezen határozatok ellen vétett, kihágást követett el és 50 koronától 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napra terjedhető elzárással volt büntetendő.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Járda, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
|
Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |