Növénytermesztés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe.

Bangladesi rizsmunkás
Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában

Gabonatermelés[szerkesztés]

Gabonaféléknek nevezzük tágabb értelemben azokat a növényeket, melyeket lisztes magjukért termesztünk. Szűkebb értelemben csak a Poaceae (Gramineae) családba tartozó növények a gabonafélék. A legnagyobb jelentőségű gazdasági növények, mivel az emberiség táplálékának alapját képezik. A világ gabonatermeléséből a búza (225 951 e ha*), a rizs (146 455 e ha*) és a kukorica (129 664 e ha*) részesedése a legjelentősebb. *FAO, 1989

  • Búza (Triticum aestivum L.): Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a durumbúzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak. Hazánkban a búza termésátlaga 5,1 t/ha**.
  • Rozs (Secale cereale L.): A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya. Termésátlaga Magyarországon 2,7 t/ha**.
  • Tritikálé (× Triticosecale Wittm. ex A. Camus.): A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik. Magyarországi termésátlaga 1,8 t/ha körül alakul.
  • Árpa (Hordeum vulgare L.): A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga. Termésátlaga hazánkban 4,2 t/ha körül alakul.
  • Zab (Avena sativa L.): Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva. Termésátlaga 3,1 t/ha**.
  • Kukorica (Zea mays L.): Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény. Napjainkban legjelentősebb a hibridtermesztés. Termésátlaga 7 t/ha**. ** KSH 2004
  • Rizs (Oryza sativa L.): szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.

Ipari növények[szerkesztés]

Cukorrépa

Elsősorban cukor, olaj, és textil tartalmú növényeket termesztenek.

  • Cukorrépa, cukornád: a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú növények, egyes területeken (Ázsia, Afrika) cukorcirokból is állítanak elő cukrot. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő és csapadék igénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyén gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1-2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni, ezért a jó víztartóképességű, mélyrétegű talajokon nagy vízigényéhez képest kevésbé aszályérzékeny. Többéves szárazság esetén, szárazságtűrő tulajdonsága ellenére, öntözést igényel, mivel csak a felső talajrétegben felgyülemlett vizet tudja hasznosítani.
  • Burgonya: A burgonya az Andokból származik, az amerikai őslakosság már több mint 5000 éve termeszti. A 16. században eleinte dísznövényként termesztették. Az 1700-as évektől egyre népszerűbb lett, felfedezték a benne rejlő értékeket. Többek között káliumot, fehérjét, vasat, magnéziumot és C- valamint B-vitamint tartalmaz. A burgonya az emberiség egyik legfőbb tápláléka, szinte minden országban termesztik. Magyarországon II. József magyar király uralkodása idején kezdték termeszteni és az 1815-ben bekövetkezett éhínség alatt terjedt el széles körben.

Egyéb elnevezései: kolompír csucsor, kolompér, krumpli, pityóka, péra, kukujo, körömpe

Olajtartalmú növények[szerkesztés]

Az olajtartalmú növényeket a különböző éghajlati adottságoknak megfelelően termesztik.

  • Szója: trópusi, monszun és kontinentális területeken termesztik.
  • Napraforgó: kontinentális területeken terjedt el.
  • Olajfa: a mediterrán térségben terjedt el.
  • Földimogyoró: trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.
  • Olajpálma: egyenlítői területekre jellemző.
  • Repce:

Textilipari növények[szerkesztés]

Gyapot

A textilipari növények közül a len, a kender, a juta és a gyapot a legjelentősebbek.

  • Gyapot: Fény- és hőigénye nagy, a trópusi területek kivételével mindenhol eredményesen termeszthető. Legjelentősebb termelők: Kína, Kazahsztán és az Egyesült Államok. A legjobb minőségű gyapotot Egyiptom termeli.
  • Len: mérsékelt éghajlatú, hűvös, csapadékos övezetekre jellemző. Vékony, egyenes szárú, kb. 60 cm magas egynyári növény. Eredete ismeretlen, de az egész szubtrópusi és mérsékelt övben termesztik. Szárából vászonkészítésre alkalmas rostot, magjából lenolajat készítenek.
  • Kender: mérsékelt éghajlatú, száraz, meleg területeken termesztik. Eredetileg Ázsia középső részén honos, de a világ más részein is elterjedt. Kb. 1,5 méter magas, de van 6 méterre megnövő fajtája is (óriáskender). Általában rostjai miatt termesztik. Levele összetett, tenyeres szerkezetű, általában 3-7 levélkéből áll. A nemesebb fajták tápanyagban gazdag talajon termeszthetők sikerrel.
  • Juta: Ázsiában termesztik , kb. 3,5 méter magas egynyári növény Ázsiában honos, szárát áztatás és verés után szálaira bontják és csomagolóanyagnak, zsákok készítésére használják.

Élvezeti növények[szerkesztés]

Az alábbi növények felhasználása, alkalmazása évezredes múltra tekint vissza. Az ember évezredek óta használja ezeket a természetes, növényi szereket, kellemes ízük, illatuk és élénkítő hatásuk miatt. Ezeknek a szereknek az elkészítése évszázadokon keresztül nagyon szigorú szertartásokhoz volt kötve (japán és angol teaszertartás, török kávészertartás). A felsorolt növények közös hatása, hogy fokozzák az agyi keringést, ezáltal csökkentik a szellemi fáradtságot, de (kisebb fokban) a testi fáradtság érzetet is. Fokozzák a kombinációs készséget, a beszédképességet, javítják az általános közérzetet. Fokozzák a gyomorsavelválasztást, ezáltal könnyebbé teszik az emésztést.

A legfontosabb élvezeti növények:

Teaföld Malajziában

A tea négy fő fajtáját azok feldolgozása alapján csoportosítjuk. A Camellia sinensis egy örökzöld cserje, melynek levelei – ha leszedésük után nem kerülnek gyorsan megszárításra – hamarosan elkezdenek elhervadni és oxidálódni. Ez a folyamat emlékeztet az árpa erjedésére, amennyiben a keményítő átalakul cukrokká; a levelek folyamatosan barnulni kezdenek, ahogy a klorofill lebomlik és tanninok keletkeznek. A feldolgozás következő lépése az oxidációs folyamat megállítása egy előre meghatározott ponton úgy, hogy hevítéssel eltávolítják a levelekből a nedvességet. A fermentáció kifejezést használták ezen folyamatra (valószínűleg a borkedvelők kezdeményezésére), és ez a kifejezés megmaradt annak ellenére, hogy valódi fermentáció nem történik.

Ez a néhány sor a tea szócikkéből származik, lásd még: tea.

Kakaóbab
  • Kakaó: A kakaónak különleges története van, a dél-amerikai indiánok pénzként és italnak elkészítve egyaránt használták. Európába 1650 körül került be a teával egy időben. Ekkor még rendkívül drága csemegének számított, arannyal kellett fizetni érte. A 19. század elején létesítették az első ültetvényeket a nyugat-afrikai Aranyparton. A kakaó iránti láz egyre nőtt Európa-szerte, lassan kifizetődőbb volt az ültetvények gondozása, mint az aranybányászat. A világ legnagyobb kakaótermelője Ghána. A 19. század elején már szinte minden trópusi vidéken megkezdték a kakaóültetvények létesítését. A 17. századig csak italként fogyasztották.
Egy csésze kávé
  • Szőlő: lásd még: bor
  • Dohány: A dohány ma az emberiség által legkedveltebb pszichoaktív szer. Amerikából származik, már az indiánok is ismerték. A portugálok által terjedt szét a világban, az 1600-as évek közepére egész Európában elterjedt. A dohány tartalmazza az egyik legerősebb függőséget kiváltó anyagot, a nikotint. A nikotin több súlyos betegség kiindulópontja, a már kialakult betegséget súlyosságát fokozza, ennek ellenére Európában az 1500-as években még orvosságként alkalmazták. A nikotin kis mennyiségben élénkítő hatást gyakorol a szervezetre, azonban kis mennyiségű felhasználása is kockázatokkal jár. A dohányos nem csak a maga, hanem a környezete egészségét is rombolja. Mára, miután felismerték a dohányzás egészség károsító hatását, több országban részlegesen betiltották.
  • Drogok:

A drogokról további információ a kábítószer szócikkben található.

Takarmánynövények[szerkesztés]

A megtermelt gabona 40%-át az állatok takarmányozására fordítják. A legfontosabb takarmánynövény a kukorica; a szemes kukorica sertés- és baromfitenyésztésnél fontos, a siló kukorica a szarvasmarhák téli takarmányozásához nélkülözhetetlen. A világtermelés több mint felét az Egyesült Államok és Kína adja. A hűvösebb területeken az árpa és a zab a legfontosabb szemestakarmány. A szója termesztési területe egyre jobban növekszik. Az istállózó állattartás terjedésével növekszik a szálastakarmányok, például a lucerna szerepe. Egyre jelentősebb a legelő- és rétgazdálkodás, mivel a Föld állatállományának kétharmada természetes legelőkön legel.

Gyepgazdálkodás[szerkesztés]

A gyepek hasznosítása hagyományosan kétféleképpen történik (terjedőben van azonban egy harmadik, energetikai hasznosítás is, lásd energiafű):

A világ szárazföldi területeinek kb. egynegyede legelő.

Magyarországon Szent György-naptól (április 24.) behajtásig, Szent Mihály-napig (szeptember 29.) – kedvező időjárás esetén tovább is – legelőről biztosítható a jószág napi tömegtakarmánya. A téli tömegtakarmány a mélyebb fekvésű, jobb vízellátású kaszálókon állítható elő.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]