Étel
Az étel általában fehérjéből, zsírokból, szénhidrátból, vitaminokból, és ásványokból álló anyag, melyet az élő szervezet a létfenntartáshoz, a növekedéshez és a test energiával való ellátásához használ fel.[1][2] Az étel lehet növényi és állati eredetű, nyers és konyhatechnológiai eljárásokkal feldolgozott. Az ételek elsődleges forrása az emberiség történelmében hagyományosan a vadászat, halászat, a gyűjtögető életmód és a földművelés volt, a modern korban elsősorban a nagyüzemi élelmiszeripar szolgáltatja az ételek túlnyomó többségét.
Az élelemhez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet 1948-ban, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában rögzítettek.[3]
Élelemforrások
[szerkesztés]Az élelem nagy részét a növények és állatok alkotják. A világ minden táján az alapvető élelmiszerek közé tartoznak a gabonafélék; a kukorica, a búza és a rizs fajtái a világ gabonatermelésének 87%-át adják.[4] A növényi élelemforrások közé tartoznak még a különféle magvak (például a hüvelyes növények magvai, mint a borsó, a főzeléklencse vagy a szójabab és az olajos magvak, mint a napraforgómag), a gyümölcsök és zöldségfélék.[5] Egyes, biológiai besorolásuk szempontjából gyümölcsnek számító növényfélét felhasználásuk szempontjából zöldségnek is tekintenek, ilyen például a paradicsom, a sütőtök vagy a padlizsán.[6] Az állati eredetű élelmiszerek közé tartoznak a különféle húsok és húskészítmények, a tejtermékek, a különféle madarak tojásai, de ide sorolható a méhek által gyűjtött méz is. Az élelemforrások közé tartoznak továbbá az ehető gombák is.
Egyes gomba- és baktériumfajokat felhasználnak az ételek (és italok) fermentálására, így készül például a sör, a bor, a savanyú káposzta és a kovászos uborka. Ugyancsak baktériumok és gombák segítségével készítik a különféle joghurtokat, és a kenyérkészítéshez elengedhetetlen élesztőt. A cianobaktériumok egyes fajait vízkultúrákban tenyésztik táplálékkiegészítő és állati takarmány készítése céljából; ételek készítéséhez már az aztékok is felhasználták őket.[7] Az ételkészítés során felhasználnak még szervetlen anyagokat is, mint például a szódabikarbóna vagy a monokálium-tartarát.
Elkészítési módok
[szerkesztés]A zöldség- és gyümölcsfélék, illetve egyes húsféleségek nyersen is fogyaszthatóak, a legtöbbször azonban az ételeket valamilyen formában feldolgozva fogyasztják. A legalapvetőbb feldolgozási forma lehet például a tisztítás, szeletelés és a fűszerezés. Egyes ételeket készíthetik főzéssel, hűtéssel, turmixolással, fermentálással, sütéssel és kombinálhatják más ételekkel. A háztartásokban az ételeket általában a konyhában készítik el. A feldolgozási eljárások egy része az íz fokozására vagy az esztétikai látvány javítására irányul. Az élelem elkészítési, feldolgozási eljárásai kultúránként változóak lehetnek.[8]
Egyes kultúrákban megszokott a nyers ételek fogyasztása, a japán konyhában ilyen ételek például a szusi egyes fajtái vagy a nyers hússzeletekből készülő különféle szasimik.
Élelmiszeripari feldolgozás
[szerkesztés]A legalapvetőbb, nem háztartásbeli feldolgozás jelentheti például a hentesnél vásárolt húst, a bonyolultabb eljárásokkal készülő csomagolt ételeket azonban az élelmiszeripari cégek gyárakban állítják elő.
A legkorábbi feldolgozási technikák közé tartozik a szárítás, a savanyítás, a sózás, a fermentálás, a fagyasztás, a pácolás és a füstölés.[9] Az ipari jellegű élelmiszerkészítés a 19. századi ipari forradalom idején jelent meg.[10] A nagyüzemi gyártás lehetővé tette a kiszolgáló személyzettel nem rendelkező tömegek számára az olcsó és kevésbé időigényes ételhez jutást.[11]
A 21. században az élelmiszeripart nemzetközi óriáscégek irányítják, amelyek széles körben ismert márkák tulajdonosai, de kisebb, helyi jellegű cégek is foglalkoznak élelmiszergyártással.[12] Az élelmiszeripar is felhasználja az elérhető legmodernebb technológiát, mely lehetővé teszi a biztonságosabb, gyorsabb és olcsóbb feldolgozást, csomagolást és szállítást.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Food. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
- ↑ Food. The American Heritage® Dictionary of the English Language via Free Online Dictionary. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
- ↑ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. ENSZ. [2012. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 21.)
- ↑ ProdSTAT. FAOSTAT, 2008. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 21.)
- ↑ McGee, 9. fejezet
- ↑ McGee, 7. fejezet
- ↑ Habib, M. Ahsan B.; Parvin, Mashuda; Huntington, Tim C.; Hasan, Mohammad R.: A REVIEW ON CULTURE, PRODUCTION AND USE OF SPIRULINA AS FOOD FOR HUMANS AND FEEDS FOR DOMESTIC ANIMALS AND FISH. FOOD AND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS, 2008. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- ↑ Mead, 11–19
- ↑ Aguilera, 1–3.
- ↑ Miguel, 3.
- ↑ a b Jango-Cohen
- ↑ Hannaford
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Food című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Aguilera, Jose Miguel, David W. Stanley. Microstructural Principles of Food Processing and Engineering.. Springer (1999). ISBN 0-8342-1256-0
- Hannaford, Steve: Oligopoly Watch: Top 20 world food companies, 2005. október 6. [2006. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 23.)
- Jango-Cohen, Judith. The History Of Food. Twenty-First Century Books (2005). ISBN 0-8225-2484-8
- McGee, Harold. On Food and Cooking: The Science and Lore of the Kitchen. New York: Simon and Schuster (2004). ISBN 0-684-80001-2
- Mead, Margaret. The Changing Significance of Food. In Carole Counihan and Penny Van Esterik (Ed.), Food and Culture: A Reader.. New York: Routledge (1997). ISBN 0-415-91710-7