Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-
vasútvonal
A hatvani MÁV-állomás épületegyüttese
A hatvani MÁV-állomás épületegyüttese
A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:80
Vonal:80
Hossz:199 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 / 100 km/h
80a Budapest felé
82 Szolnok felé
volt Hatvani cukorgyár felé
67 Hatvan vasútállomás
3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
81 Somoskőújfalu felé
Zagyva folyó
Balassi Bálint út
Hegyalja út
3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
32 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Agói-patak
77 Hort-Csány
86 Újszász felé
3203 József Attila utca
87 Vámosgyörk
Rédei-Nagy-patak
Gyöngyös-patak
85 Gyöngyös felé
91 Adács mh.
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
3204
97 Karácsond mh.
101 Ludas
Bene-patak
iparvágány a Mátrai Erőmű (Visonta) felé
Tarnóca-patak
106 Nagyút
Tarna folyó
84 Kisterenye felé
113 Kál-Kápolna
3208 Vasút utca
102 Kisújszállás felé
M25 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
33 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
33 101
125 Füzesabony
108 Debrecen / 87a Eger felé
Eger-patak
131 Szihalom mh.
Ostoros-patak
Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határa
134 Mezőkövesd-Hőfürdő
3302
Kánya-patak
138 Mezőkövesd
33 111 Széchenyi István utca
Hór-patak
3303 Dózsa György út
140 Mezőkövesd felső mh.
144 Klementina mrh.
147 Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás
3304 Keresztesi út
iparvágány a bükkábrányi lignitbánya felé
156 Csincse mh.
162 Emőd
302 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Kulcsár-völgyi-patak
3307 Petőfi Sándor utca
88 Mezőcsát, 89 Tiszaújváros felé
35 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
169 Nyékládháza
3602 Táncsics Mihály utca / Vágóhíd utca
173 Kistokaj mh.
3604 Keresztesi út
304 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Hejőcsabai cementgyár felé
93 Diósgyőr felé
Miskolc-Rendező
Szinva elágazás Miskolc-Gömöri pályaudvar / 92 Ózd felé
182 Miskolc-Tiszai pályaudvar
M30 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Sajó folyó
187 Felsőzsolca
90 Hidasnémeti (- Kassa) felé]]
Hernád folyó
197 Hernádnémeti-Bőcs
3607 Állomás utca
202 Tiszalúc mh.
3611
211 Taktaharkány
3611 Kazinczy utca
Harangod-patak
3611
214 Taktaszada mh.
Gilip-patak
3622 Pozsonyi út
volt Szerencsi cukorgyár felé
220 Szerencs
3614 Kandó Kálmán út
Szerencs-patak
98 Hidasnémeti felé
225 Mezőzombor
3614 Árpád utca
100c Nyíregyháza felé (megszűnt deltavágány)
38 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
3838 Kisfaludi utca
232 Bodrogkeresztúr
iparvágány
236 Szegi mh.
238 Erdőbénye mh.
3801
244 Olaszliszka-Tolcsva
3716
Tolcsva-patak
3801
3801 Ország út
250 Bodrogolaszi mh.
Hotyka-patak
Eötvös út
256 Sárospatak
3801 Kazinczy Ferenc út
37 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
266 Sátoraljaújhely
37 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
"csapi kihúzó"
Ronyva-patak,
magyar-szlovák államhatár
ŽSR 190 Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) felé
268 Kisújhely (Slovenské Nové Mesto)
ŽSR 190 Kassa (Košice) felé

A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, Mezőzomborig kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. 2016-ban megkezdődött a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalszakasz villamosítása és 2019. május 21-én feszültség alá helyezték, amit tesztüzem követett.[1] 2019. július másodikától villamos vontatással közlekednek a vonatok. A korábbi Hatvan–Miskolc–Szerencs-vasútvonalhoz hozzátartozott a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is, amely a 2017/2018-as menetrendváltás óta újra a 100c számot viseli.

Története[szerkesztés]

A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan–Salgótarján vasútvonalat. A Budapest–Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a 100-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-70-ben), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan (80a, 81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (98, 100c) és Sárospatak. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra.

A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.

Régebben a vonal Mezőzombor és Sátoraljaújhely között is kétvágányú volt, azonban miután a kishatárforgalom Slovenské Nové Mesto felé megszűnt, illetve a nemzetközi vonatokat elterelték Hidasnémeti felé, egy 1990-es évekbeli pályafelújítás során egyvágányúra építették át a vonalat. Érdekesség azonban, hogy a régi 2. vágány helye többségében ma is megvan (bevágások, hidak), illetve Szegi és Erdőbénye megállóhelyek peronjai a 2. vágány űrszelvényének helyére épültek meg.

Biztosítóberendezés[szerkesztés]

A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosítóberendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomásokon távvezérelt D55 biztosító berendezés üzemel.

A pálya[szerkesztés]

A 80-as számú vasútvonal Hatvantól Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányban, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányban halad tovább.

A Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.

A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban megkezdődött, és 2019-ben befejeződött.[2][3][4]

Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sátoraljaújhely között 100 km/óra.

Maximális sebesség[szerkesztés]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h] (Jobb vágány) Sebesség [km/h] (Bal vágány)
Hatvan Vámosgyörk 20 60–120 120
Vámosgyörk Karácsond mh. 20 60–80–100
Karácsond mh. Ludas 9 100–120 120
Ludas Nagyút 5 120
Nagyút Kál-Kápolna 7 120 (160) 60–120
Kál-Kápolna Füzesabony 12 120
Füzesabony Mezőkövesd 13 80–100
Mezőkövesd Mezőkövesd felső 2 80
Mezőkövesd felső Mezőkeresztes-Mezőnyárád 7 40–60–120
Mezőkeresztes-Mezőnyárád Csincse mh. 9 80–100
Csincse mh. Emőd 6 60–120 60–80
Emőd Nyékládháza 7 60 120
Nyékládháza Kistokaj 4 60–100–120
Kistokaj Miskolc-Tiszai 9 120 100
Miskolc-Tiszai Felsőzsolca 5 100
Felsőzsolca Hernádnémeti-Böcs 10 60–120
Hernádnémeti-Böcs Szerencs 23 120
Szerencs Sátoraljaújhely 36 80–100

Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között a bal vágány rosszabb állapotának oka, hogy Bükkábrányból, a lignit bányából a Mátrai Erőműbe azon közlekednek a rakott vonatok.

Forgalom[szerkesztés]

A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, Szerencstől Sátoraljaújhelyig – jelenleg a gyorsvonatok esetében már Miskolctól – pedig az M41-es dízelmozdonyok a meghatározóak. Iskolaidőszakban pénteken és hétvégeken InterCity-forgalomban megjelennek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. Teherszállításban a villamosított részen a V43-asok mellett a V63-as „Gigant” becenevű villanymozdonyok is számottevőek, a korábban dízelüzemű, nem villamosított szakaszon pedig az M62-es „Szergej” dízelmozdonyok is gyakran előfordultak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség adott ki szolgálatra.

Földrajz[szerkesztés]

A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve

A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.

A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő Mályinál, Sajó-folyó(Felsőzsolca délnyugati részén),Hernád-folyó(Hernádnémeti-Bőcs nyugati részén) Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencs-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle).

Fejlesztések[szerkesztés]

Szerencs és Sátoraljaújhely között[szerkesztés]

2012 végére elkészült a MezőzomborBodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A felújítás befejeztével a 30–40 km/h sebességkorlátozások megszűntek, újra 80 km/h lett az engedélyezett sebesség. A BodrogkeresztúrErdőbénye szakasz felújítása 2014. szeptember 15 és november 30, az ErdőbényeOlaszliszka-Tolcsva állomásköz felújítása 2015. április 9 és július 11 között készült el. 2016-tól Olaszliszka-TolcsvaSárospatak, 2017-től pedig a SárospatakSátoraljaújhely állomásköz kerül felújításra a villamosítással bezárólag. A felsorolt szakaszokon 100 km/h lett az engedélyezett sebesség.

A vasút villamosítás teljes nettó összege 23 milliárd forint. Mindez magába foglalja végig az egész szakaszon a jelzőberendezések kialakítását, a peronok és a különböző fogadó egységek felújítását és természetesen a drótok kihúzását is. Eredetileg 2016-ra tervezték a munkák befejezését. A kivitelezést végül 2017. szeptemberében kezdték meg[5] és a tervek szerint a villamos üzemet 2019. július 2-án kezdik meg. A felső vezeték feszültség alá helyezése 2019. május 21-én megtörtént. A kivitelező a Vasútépítők Kft. és a Vasútvill Kft. közös vállalkozása, az M-S Konzorcium végzi. A teljes projekt nettó költsége huszonhárommilliárd forint. Ennek az első része a MÁV hazai forrásának felhasználásával történt 2015 tavaszáig, mintegy 2 milliárd forint értékben megtörtént.

Hatvan és Szerencs között[szerkesztés]

A vonalszakasz állapota jelentősen leromlott az utóbbi évtizedekben, nagy részén 40–60–80–100 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A MÁV a vasútvonal fejlesztését tűzte ki céljául, mely 2014-től legalább 2020-ig fog tartani. Cél a vasútvonal teljes hosszán a 160 km/h pályasebesség és a 225 kN tengelyterhelés elérése, a személyszállítási szolgáltatási színvonal növelése (a peronok felújítása, az állomások akadálymentes megközelítése, P+R és B+R parkolók telepítése),a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése, továbbá a hidak, az átjárók, az energiaellátás valamint a biztosítóberendezés korszerűsítése. 2013-2015-ben Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között átépültek a legrosszabb állapotú jobb vágány nyílt vonali szakaszai.[6] A következő években a munka folytatódni fog az alábbi állomásközökben.

2020-ig.

2020 után.

Az ETCS vonatbefolyásoló rendszer kiépítéséig 120 km/h marad az engedélyezett sebesség. Ez előreláthatóan 2020 után valósul meg.

További információk[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Budapest–Sátoraljaújhely railway line