Ugrás a tartalomhoz

Budapest–Pécs-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Pécs-vasútvonal
Somogy IC Szabadegyháza közelében BVmot motorvonattal (2009)
Somogy IC Szabadegyháza közelében BVmot motorvonattal (2009)
A Budapest–Pécs-vasútvonal útvonala
Vonalszám:40
Vonal:40
Hossz:228 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60/80/100/120/(160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Pécs-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 Budapest-Déli
egykori jobbparti Körvasút kiágazása
Márvány utca
alagút a Gellért-hegy alatt
Villányi út
egykori Pamuttextil vontatóvágány
Nagyszőlős utca
balparti Körvasút Ferencváros felé
4 Budapest-Kelenföld
egykori Andor utcai vontatóvágány
1 HegyeshalomRajka felé
Egér út
Keserű-ér
30
üzemi v. a 4-es metró járműtelepe felé
kiágazás a Budafok kocsiszínbe
8 Albertfalva mh. (30)
Leányka utcai felüljáró
Hosszúréti-patak
Duna utca
9 Budafok mh.
Vágóhíd utca
elbontott kiágazás a nagytétényi úti üzemek felé
11 Háros
Dunaparti vontatóvágány az Élesztőgyár felé
Vilmos utcai felüljáró
12 Budatétény mh.
Növény utcai aluljáró
14 Barosstelep mh. / Kolozsvári utca
13 8102 Angeli utca / Kastélypark mh. (30)
16 Nagytétény-Diósd / Nagytétény
Harbor Park logisztikai központ felé
18
Brenntag vegyipari üzem felé
18 Tétényliget mh. (30)
BudapestPest vármegye határ
19 Érdliget mh. / Sulák-patak
Balatoni út
Diósdi út
20 Érd felső mh. / Érd alsó mh. (30)
Szent István híd
Érd elágazás 30 Székesfehérvár felé
Fehérvári út - Velencei út
23 Érd
Benta-patak
iparvágány a Dunamenti Erőmű felé
28 Százhalombatta
Iparos út
51 309 Bekötőút a finomítóba
elkerülő szakasz eleje
kiágazás az MOL olajfinomító felé
32 Dunai Finomító
kiágazás az MOL olajfinomító (DuFi) felé
6204 Dózsa György út
37 Ercsi
Ercsi elágazás elkerülő szakasz vége
Szent László-patak
Váli-víz
Iváncsa forgalmi kitérő
47 Iváncsa mh.
53 Pusztaszabolcs
6207 Adonyi út
44 Székesfehérvár / 42 (Paks felé
6209
kiágazás a Hungrana biomassza erőmű felé
61 Szabadegyháza
Szabadegyházai-vízfolyás
67 Sárosd
6228 Hantosi út
74 Nagylók
Lóki-patak
Körtvélyesi-árok
45 Börgönd felé
Ady Endre út / Abai út
84 Sárbogárd
6306 Vasút utca
90 Sárszentmiklós
43 Mezőfalva felé
93 Rétszilas
46 Bátaszék felé
Sárvíz
Sárvíz-malomcsatorna
6307 Ady Endre utca / Széchenyi utca
97 Sáregres mh.
Igari út
102 Simontornya
Sió csatorna
108 Tolnanémedi
Kapos
6408 Perczel Mór utca
114 Pincehely
Kossuth Lajos utca
Kapos
119 Belecska mh.
48 Tamási felé
6318
124 Keszőhidegkút-Gyönk
127 Szárazd mh.
129 Regöly mh.
Fő út
134 Szakály-Hőgyész
138 Dúzs mh.
143 Csibrák mh.
146 Kurd
Széchenyi István utca
154 Döbrököz
Kapos
49 Lepsény felé
164 Dombóvár
41 Gyékényes felé
Kapos
Dombóvár elágazás 50 Bátaszék felé
169 Kaposszekcső mh.
6534 Táncsics utca
171 Vásárosdombó
6546 József Attila utca
Hantosi út
177 Sásd
Kaposvári út
181 Godisa
47 Komló felé
6601
184 Szatina-Kishajmás mh.
6601 Petőfi utca
Abaligeti alagút
Bükkösdi-víz
191 Abaliget
Nyárás-völgy
194 Hetvehely mh.
6605
Hetvehelyi rövid-alagút
Bükkösdi-víz
Hetvehelyi alagút
Bükkösdi-víz
Bükkösdi kőbánya felé
199 Bükkösd
202 Cserdi-Helesfa mh.
Jókai Mór utca
60 Murakeresztúr felé
5805 Királyegyházai út
209 Szentlőrinc
61 Sellye felé
214 Bicsérd
az Alcufer telep és az ipari park felé
222 Mecsekalja-Cserkút
5801
kiágazás a MOL telepe felé
Nyugati ipari út
Patacsi-vízfolyás
volt Pécs–Donji Miholjac-vonal Harkány felé
Tüzér utcai felüljáró
Megyeri út
228 Pécs
64 Bátaszék, 65 Mohács felé

Budapest–Pécs-vasútvonal a MÁV 40-es számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított magyarországi vasúti fővonala. A vasúti pálya Budapest-Kelenföld és Pusztaszabolcs között kétvágányú, Pusztaszabolcs és Pécs között egyvágányú.

A vasútvonal elsődlegesen a fővárost és Baranya vármegye székhelyét, Pécset köti össze, de Pusztaszabolcsig jelentős az elővárosi hivatásforgalom.

Története

[szerkesztés]
A vonal első menetrendje

A Dunántúl délkeleti régióit érintő vasútvonal első szakaszát 1882-ben adta át a Budapest-Pécsi Vasút Budapest és Dombóvár között. 1883-ban Szentlőrincig építették tovább a vasútvonalat, ahol összekötötték a kész Üszög (ma Pécsbánya-Rendező)–Barcs (Gyékényes–Pécs-vasútvonal) vasútvonallal. 1889. január 1-jén államosították, a MÁV hálózatának részévé vált. 1912 körül a vonalat Pusztaszabolcsig kétvágányúsították. Nagytétény-Diósd; Százhalombatta; Érd felső; Ercsi; Iváncsa, Pusztaszabolcs új felvételi épületeket kapott, ekkor Érdligetnél nyomvonal korrekció történt. Ekkor épült a 2007-ben elbontott érdi beton ívhíd is ami a 30-as felett vezetett Érd elágazás és Érd Nagyállomás között.

1983-ban Sárbogárdig, 1984-ben Dombóvárig villamosították. 1985-ben már volt felsővezeték Pécs és Godisa között. Az 1980-as évek végén húztak felsővezetéket a Dombóvár–Godisa szakasz fölé, így ezen a két állomáson már nem kellett mozdonyt cserélni.

A vasútvonal Dombóvár–Pécs szakaszán 2018-ban helyezték üzembe a központi forgalomirányító rendszert (KÖFI). Ezt követően a szakasz állomásai közül Vásárosdombó, Sásd, Abaliget, Bükkösd, Bicsérd és Mecsekalja-Cserkút állomásokon forgalmi szolgálattevő már nem teljesít szolgálatot, a biztosítóberendezések kezelése a pécsi központból történik. Godisa és Szentlőrinc állomásokon forgalmi szolgálattevő teljesít szolgálatot.

Budapest−Pusztaszabolcs átépítése

[szerkesztés]

Az átépítési munkák 2017–2020 között zajlottak.

Pályaépítés

A meglévő vonal felújítása, a tengelyterhelés 225 kN-ra emelése. Tervezési sebesség: 120/160 km/h. Kelenföld – Háros között 100 km/h, Háros – Érd között 120 km/h. Érd – Pusztaszabolcs között a meglévő pálya átépítése korrekciókkal, 160 km/h sebességre. Az állomások vágánykapcsolatainak észszerűsítése. Az állomásokon 750 méter használható hosszúságú vonatfogadó-, indítóvágányok kialakítása. Az állomásokon bizonyos irányok részére nagysugarú, mellékirányban 120 km/h illetve 80 km/h sebességgel járható kitérők beépítése, melyeket váltófűtéssel is ellátnak. A teljes szakaszon UIC 60 rendszerű, - hézagnélküli, rugalmas sínleerősítésű, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú felépítmény szükséges.

Nyomvonal-korrekció

Százhalombatta és Ercsi között új nyomvonalat építtettek, ami elkerüli a településeket. 2022-ben helyezték üzembe. A megmaradó régi nyomvonal biztosítja az elővárosi forgalmat, és az ipari területek kiszolgálását. Az új nyomvonal a 40b számot viseli és a távolsági valamint a zónázó elővárosi vonatok használják.

Biztosítóberendezés felújítása

A kölcsönös átjárhatóság érdekében a Budapest-Déli pályaudvarPusztaszabolcs vonalon ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése az ETCS2 szint, valamint a GSM-R, és az ETCS2-hez szükséges kiegészítések (RBC központok) tervezése.[1]

Állomások, utasforgalmi terek átépítése

Az utasforgalmi terek és peronok alkalmasak lesznek az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak kielégítésére (pl. rámpa, és/vagy lift beépítése), emelt SK+300 mm magas utasperonok építése, különszintű megközelítéssel.[2]

Pálya, műtárgyak

[szerkesztés]

A Déli pályaudvarról indulva a Gellért-hegy alatt húzódó alagutat érintve jut el Kelenföld vasútállomásig, ahol egy elágazás található: az 1-es (hegyeshalmi) és a 30-as (székesfehérvári) vonalak felé. Hárosig a 30-as vonallal párhuzamosan vezet a pálya. Budafok megállóhely után a Duna partján, majd hosszan a Nagytétényi úttal párhuzamosan halad Budatétényig, ahonnan két balos és egy jobbos ív után jut el Érd felsőig. Az érdi Főnök utcai sorompónál (Érd elágazás, SR2 jelű útátjáró) egy nyíltvonali kiágazású, egyvágányú, Tárnok állomásig vezető vasútvonal, az Érdi összekötő vágány újra összeköti az Érdi elágazást a 30-as vasútvonallal. Az Érdi elágazást elhagyva egy nagy ív után következik az Érd illetve Százhalombatta. Ez a szakasz (BudapestSzázhalombatta) az ingázók fő vonala. Innentől már csak Dunai finomító, Ercsi és Iváncsa megállóhely van hátra, utóbbi nevével ellentétben nem Iváncsa, hanem Beloiannisz területére esik. Ezek után következik Pusztaszabolcs, ahol a vonal elágazik Dunaújváros-Paks és Székesfehérvár felé. A pályát 1983-ban villamosították, Pusztaszabolcsig kétvágányú, tovább már csak egyvágányú. Dombóváron van egy fontosabb vasúti csomópontja.

Engedélyezett maximális sebesség

[szerkesztés]
Kezdőpont Végpont Sebesség (km/h)[3] Táv (km)
Budapest-Déli Budapest-Kelenföld 40/80 4
Budapest-Kelenföld Százhalombatta 120 24
Százhalombatta Ercsi 100[* 1] 9
Ercsi Pusztaszabolcs 120[* 1] 16
Pusztaszabolcs Pincehely 120 111
Pincehely Dombóvár 60/80/100 50
Dombóvár Vásárosdombó 100[* 2] 7
Vásárosdombó Sásd 110[* 2] 7
Sásd Pécs 120 50

Jelentősebb hidak a vonalon a Sárvízet, a Sió-csatornát és a Kapos folyót keresztező négy darab nagyobb acélhíd. (Rétszilas, Tolnanémedi, Pincehely és Simontornya közelében.)

Alagutak

[szerkesztés]

Hetvehely és Bükkösd között található a három alagút: Az abaligeti alagút a Szatina-KishajmásAbaliget szakaszon, Abaliget állomás előtt, a hetvenes évekbeli nyomvonal-korrekció során a felhagyott, kanyargósabb pályán 1976-ban elbontott két völgyhidat és egy régi alagutat váltotta ki. Ez a leghosszabb: 667 méter (1850+14 - 1856+69) hosszú, teljes egészében 800 m sugarú ívben fekszik és 1973-ban készült el. Hetvehely és Bükkösd között a hosszabb új alagutat 418 méter (1917+92 - 1922+10) 1978-ban, a rövidebb 114 méter (1911+66 - 1912+78) hosszú alagutat 1979-ben adták át a frogalomnak.[4][5]

Forgalom

[szerkesztés]

A vonalon ütemes menetrend van érvényben.

Budapest és Érd felső (illetve Százhalombatta) között az ingázók száma rendkívül magas. Százhalombatta és Pusztaszabolcs között elsősorban a Dunaújváros felől/felé haladók utaznak.

Pécs felé napi 8 pár, Kaposvár felé napi 3 pár, ebből Gyékényes felé 1 pár InterCity közlekedik. A helyközi forgalom nem számottevő, az S431-es viszonylatban napi 2 pár, az S432-es, valamint a Dombóvár–Pécs viszonylatban napi 10 pár személyvonat közlekedik.

A Sárbogárd–Rétszilas szakaszon a Baja és Székesfehérvár között közlekedő Gemenc InterRégió vonatok is közlekednek.

Elővárosi vonatok

[szerkesztés]

A személyvonatok ütemes menetrend szerint indulnak a Déli pályaudvarról a BudapestPusztaszabolcs szakaszon, mely vonatok közül szinte mindegyik továbbközlekedik Dunaújváros és Dombóvár felé. Szintén óránként, de csak munkanapokon közlekednek betétvonatok Budapesttől és Százhalombattáig (és vissza) az ingázó utasforgalom nagyságának enyhítése céljából.

Viszonylat Végállomások Indult Megjegyzés
 S40  Budapest-Déli Dombóvár 2013. december 15.
 G40  Dombóvár Budapest-Déli 2021. december 13. Csak egy irányban közlekedik
 Z40  Budapest-Déli Dombóvár 2022. június 18. Csak egy irányban közlekedik
 S42  Budapest-Déli Dunaújváros 2014. december 14.[6]
 Z42  Budapest-Déli Dunaújváros 2022. június 18.[7] Korábban  G42 -es viszonylatszámmal közlekedett.
 G43  Kőbánya-Kispest Székesfehérvár 2013. december 15.
 G44  Tárnok Budapest-Déli 2016. április 4. Csak egy irányban közlekedik

Távolsági vonatok

[szerkesztés]
Dráva InterCity indulásra készen Pécsen

Több InterCity vonatot is kiszolgál, melyek elsődleges úticélja Pécs, valamint napi pár járat közlekedik Baja, Kaposvár és Gyékényes felé is. Korábban a Budapest és Pécs között közlekedő gyorsvonatok is ezen a vonalon közlekedtek, de ezek a 2009-2010-es menetrend bevezetésével sebesvonatokká minősültek át, a 2014/2015-ös menetrendváltástól megszűntek és helyettük 2 óránkénti személyvonatot állítottak be Budapest és Dombóvár között.

Teherforgalom

[szerkesztés]

Teherforgalma a Dunai finomító, valamint a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal miatt jelentős, elsősorban a Paksi Atomerőmű, a dunaföldvári és a dunaújvárosi ipari létesítmények miatt, amelyek Pusztaszabolcs állomáson csatlakoznak be az országos hálózatba.

Járművek

[szerkesztés]

A dízelvontatás megjelenéséig a MÁV 424 sorozatú gőzmozdonyai, a dízelvontatás időszakában a MÁV M41 és a MÁV M61-as mozdonyai jártak erre.

Az elővárosi szakaszon elsősorban a 2007-ben forgalomba állított Stadler FLIRT motorvonatok közlekednek szólóban vagy csatoltan (legfeljebb 3, a napszaktól függően). Korábban a BudapestSzázhalombatta ingavonatokon By és Bhv típusú kocsik közlekedtek MÁV V43-as mozdonnyal. A 20142015-ben forgalomba helyezett 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonatnak köszönhetően a Budapest-Déli pályaudvar honállomású Bhv valamint By kocsikat kivonta a forgalomból a MÁV-START. Ingavonatokból jelenleg 1 pár közlekedik a Budapest Déli pályaudvar–Sárbogárd viszonylatban kizárólag munkanapokon. Az ingavonatokon 4-5 darab Halberstadti kocsi közlekedik MÁV V43-as mozdonnyal. 2022-től Kelenföld és Érd felső között közlekedő G43-as viszonylatú vonatokon emeletes Stadler KISS motorvonat is közlekedik.

Távolsági szegmensben MÁV V43-as és MÁV 480-as sorozatú mozdonyok teljesítenek szolgálatot. A villamosmozdonyok főként a személy és InterCity vonatok élén láthatóak. Korábban az InterCity vonatok élén BVmot motorvonatok is közlekedtek. A tehervonatok élén gyakran ÖBB 1116 „Taurus” mozdonyok jelennek meg. A személyvonatokat Budapest-Dombóvár között 415-ös (Flirt) motorvonatok, Dombóvár-Pécs között 433 sorozatú mozdonnyal ingavonatok közlekednek halberstadti kocsikkal.

Sárbogárd és Rétszilas között InterRégió és személyvonatként Siemens Desiro is közlekedik a vonalon.

Tervezett fejlesztések

[szerkesztés]

A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. vezetése egyetért abban, hogy fejleszteni kell ezt a vonalat. Erre lehetőség a 2020 utáni uniós költségvetési tervezési ciklusban várható. 2018-ban vannak olyan szakaszok, ahol legfeljebb óránként 80 km/h sebességgel közlekedhet a vonat. Amennyiben a nagyberuházást elvégzik, 160 km/h ra lesz emelhető a sebesség.[8][9]

Viszonylatok

[szerkesztés]

A lista a 2022–2023-as menetrend adatait tartalmazza. A páratlan vonatszámú járatok Budapest felé, a páros vonatszámúak Dombóvár felé közlekednek.[10]

Vonat Útvonal
személyvonatok
 S40  Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dombóvár
 G40  (Dombóvár –) Sárbogárd – Pusztaszabolcs – Érd – Budapest-Déli (csak Budapest felé)
 Z40  Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dombóvár (csak Dombóvár felé)
 S42  Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros
 Z42  Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros
 G43  Kőbánya-Kispest – Érd felső – Tárnok – Székesfehérvár
 G44  Tárnok – Érd felső – Budapest-Déli (csak Budapest felé)
távolsági járatok (a vonalon nem állnak meg)
Ex 1833 SUGOVICA Baja – Bátaszék – Szekszárd – Budapest-Déli (csak Budapest felé
IC 800-818 MECSEK Budapest-Keleti – Sárbogárd – Dombóvár – Szentlőrinc – Pécs
IC 822/825 KRESZ GÉZA Budapest-Keleti – Pincehely – Dombóvár – Kaposvár
IC 823/824 RIPPL-RÓNAI
IC 826/829 SOMOGY Budapest-Keleti – Pincehely – Dombóvár – Kaposvár – Gyékényes

Képgaléria

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. a b elkerülő szakaszon 160 km/h tervezett
  2. a b kis sugarú ívek miatt

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Kelenföld – Százhalombatta vonalszakasz biztosítóberendezés és ETCS 2 telepítési munkái (hu-HU nyelven). nif.hu. (Hozzáférés: 2018. február 6.)
  2. https://nif.hu/projektek/2017/01/kelenfold-szazhalombatta-vonalszakasz-vasuti-palya-es-kapcsolodo-letesitmenyek-korszerusitese/
  3. https://www.kapella2.hu/ehuszfelulet/vonalak?vonal_id=970609
  4. Archivált másolat. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  5. Archivált másolat. [2020. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  6. A viszonylat 2013. december 15-én indult, akkor még  G42 -es viszonylatszámmal gyorsított vonatként közlekedett, de megállási rendje miatt módosítottak a viszonylatszámon.
  7. Korábban  G42 -es viszonylatszámmal gyorsított vonatként közlekedett 2013-2014 és 2021-2022 között.
  8. A pécsi vasútvonalkorszerűsítését tervezik. vasutgepeszet.hu. [2011. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 2.)
  9. Zoltán, Korb: Pécs-Pest: gyorsítás a vasúton (hu-HU nyelven). pecsma.hu, 2013. augusztus 5. (Hozzáférés: 2019. november 21.)
  10. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/40a_0317.pdf

További információk

[szerkesztés]