Abaligeti alagút

Abaligeti alagút
Funkció	vasúti alagút
Teljes hosszúság	667 m
Vasútvonal	Budapest-Kelenföld–Pécs-vasútvonal
Vágányok száma	1
Átadás ideje	1973. május 8.
Abaligeti alagút Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 27″, k. h. 18° 05′ 13″46.1575, 18.086944444444
Sablon • Wikidata • Segítség

Vonatszerelvény az új alagútnál (1974)

Az abaligeti alagút Magyarország második leghosszabb vasút alagútja, a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon Abaliget vasútállomás és Szatina-Kishajmás megállóhely között fekszik. A 667 méter hosszú alagutat 1973. május 8-án adták át a forgalomnak.

Története

Az 1970-es években kezdődött meg a 40-es számú Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal mecseki szakaszának felújítása: a lassú, kanyargós pálya nyomvonalának korrekciójára és a két leromlott állapotú völgyhíd, valamint egy vasúti alagút kiváltására több terv is született. A cél egy korszerűbb és gyorsabb (óránként akár 120 km/h) pályaszakasz kiépítése volt. A tervek közül végül a legnagyobb mértékű nyomvonal-korrekcióval járó elképzelést valósították meg. Ennek részeként épült meg az Abaligeti-alagút. Az alagutat a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzete, a műtárgyakat a MÁV Hídépítési Főnöksége építette. Két év alatt épült meg, az összköltsége elérte a 125 millió forintot. Az alagút kialakításánál mecseki bányászok dolgoztak. Az alagutat úgy építették meg, hogy az később villamosítható legyen. Az érintett szakaszon, Dombóvár és Pécs között, 1985. november 29-én indult meg indult a villamosított vasúti közlekedés.

Források

• Putsay Gábor: Ünneplés Abaligetnél az alagút megépítésének jubileumán. Vasutas magazin, 2023. május 25. (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• Putsay Gábor (2023. június). „50 éves az abaligeti alagút”. Vasutas magazin 73, 32-33. o. (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)  
• Mécs László (1973. május 9.). „Átadták a forgalomnak az abaligeti új vonalszakaszt és az alagutat”. Dunántúli napló 30. (116.), 1. o. (Hozzáférés: 2023. szeptember 23.)