MÁV M61 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MÁV M61 szócikkből átirányítva)
MÁV M61 sorozat
Budapest Magyar Vasúttörténeti park 2013 9.jpg
MÁV M61 sorozat
Általános adatok
Gyártó NoHABNydqvist och Holm Aktiebolag (Svédország)
Gyártásban 19631964
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés Co'Co'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 1040 mm
Teljesítmény
Névleges 1435 kW (1950 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség 105 km/h
Ütközők közötti hossz 18 900 mm
Magasság 4295 mm
Szélesség 3090 mm
Forgócsaptávolság 10 300 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 4000 mm
Szolgálati tömeg 106 tonna
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M61 sorozat témájú médiaállományokat.
A mozdony a bordó-csíkos festéssel
2014 augusztusában Badacsony megállóhelyen. Itt már M61 helyett 2761-es sorozatszámmal futott

Az MÁV M61-sorozat a MÁV részére szállított fővonali dízel-villamos erőátvitelű, Co'Co' tengelyelrendezésű dízelmozdony-sorozat. Beceneve „Nohab”, a svéd gyártó, a NOHAB nevéből, ahol a széria gyártáskori típusjele Di.3a volt. A magyar közösségi közlekedés történetében kultikus járműnek számít.

Története[szerkesztés]

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a gőzvontatás aránya a hazai vasútvonalakon igen magas, 85%-os volt. A korszerűsítés megkívánta nagy teljesítményű dízelmozdonyok forgalomba állítását, azonban a magyar ipar abban az időben nem volt felkészülve ilyen vasúti járművek gyártására. Ezért a MÁV illetékes szakemberei pályázatot írtak ki fővonali mozdony beszerzésére. A felhívásra 17 cég jelentkezett 30 típussal. A pályázók közül két cég, a német Krauss-Maffei, valamint a svéd NOHAB mozdonyai kaptak lehetőséget magyarországi vasútvonalakon történő kipróbálásra 1960-ban. Végül az ajánlatok közül a MÁV választása az utóbbira esett, a mozdony technikai kiforrottsága, kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti felépítése miatt, valamint azért, mert a típusban alkalmazott motorból világszerte már több ezer darab üzemelt.

A mozdonyból a MÁV összesen 20 darabot vásárolt. Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé a beszerzésüket. A szovjet vezetés ugyanis nagyon rossz szemmel nézte, hogy egy semleges ország elragadja tőlük egy szövetségesük piacát, ezért a magyar államnak 25 mozdony árát kellett kifizetnie, pedig csak 20 mozdonyt kapott. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú MÁV M62 sorozatszámú "Szergej" vásárlása mellett kényszerült dönteni.

Az M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy a mozdonyok rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel (abban az időben a személykocsik még nem villamos fűtésűek voltak). Az M61 011-020 psz. mozdonyokat a Budapest-Debrecen vonal villamosításáig (1970. dec. 11.) kihelyezték Debrecenbe, ez időben jártak Mátészalka felé is. Az 1970-es és 1980-as években az ország keleti feléből a villamos vontatás térnyerésével a mozdonyok egyre inkább kiszorultak, helyüket a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át. Az 1980-as években főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot. 1983. szeptember 20-tól 1989. június 1-jéig több M61-es volt Tapolcáról Nagykanizsára kihelyezve, később állomásítva. 1990 júliusáig az összes megmaradt mozdony Tapolcára került, és főleg a Balaton északi partjánál teljesítettek szolgálatot. 1998. május 1-jétől az M61 017 az Északi VF rákosi telepén segélyszerelvény mozdonyaként alkalmazták és az Északi Gépészeti Főnökséghez állomásították, 2000. február 5-től átminősítették üzemi mozdonnyá, és új pályaszámot kapott (A61 017).

Az M61 001-est 2000. március 9-től a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkba állomásították, múzeumi mozdonnyá minősítették. A típus menetrend szerinti forgalomban 2000. december 21-én közlekedett utoljára Magyarországon.

A 20 mozdonyból jelenleg 6 üzemképes.

Volt még egy M61-2001 pályaszámú mozdony is, de azt rendszerint nem szokták a sorozat részének tekinteni, mert az nem egy NOHAB, hanem a német DB V 200 sorozat hattengelyes változata, a DB V 300 sorozat része volt. A mozdonyt a gyártó Krauss-Maffei adta kölcsön próbázni, majd visszakerült német földre.[1]

Pályaszám állapot történet
M61-001 Üzemképes A MÁV-nosztalgia fűtőház tagja (Magyar Vasúttörténeti Park) [2]
M61-002 romos állapotban megvan 2001. november 7-én selejtezték. Az üres mozdonyszekrény 2005. március 3. óta a NOHAB-GM Alapítvány[3] tulajdona.
M61-003 elbontva 1988. december 21-én selejtezték (motorját a 010-esbe helyezték át)
M61-004
(Tapolca)[4]
elbontva 1999. június 4-én Badacsonylábdihegynél baleset következtében megrongálódott, oldalára borult. Selejtezve: 1999. november 23. (A mozdony B végét 2001-ben a Közlekedési Múzeum oldalánál állították ki,[5] majd a múzeum átalakítása miatt a tapolcai vasútállomásra történő átköltöztetéséről döntöttek. A költöztetés tervezett időpontja 2015. december 17., az új helyén történő felavatásáé pedig 2015. december 22.[6]
M61-005 elbontva Selejtezve 1991. október 24-én motorgondok miatt (kartergáz).
M61-006 üzemképes A MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-007
(Piros Hetes)
elbontva Selejtezve 1989. szeptember 15-én generátorzárlat miatt.
M61-008
(Muzsika)
elbontva Selejtezve 1997. január 15-én alvázsérülés miatt.
M61-009 elbontva Selejtezve 1987. november 20-án
M61-010 üzemképes A NOHAB-GM Alapítvány tulajdonában van, 2010. január 19-én sikeres futópróbát tett.[7]
M61-011
(Piros Ász)
elbontva Selejtezve 1991. november 24-én motorgondok miatt (forgattyússzekrény-repedések).
M61-012 elbontva Selejtezve 1994. január 19-én működőképes állapotban. Tapolcán vágták szét.
M61-013
(Kis Gömböc)
elbontva Selejtezve 1999. február 10-én
M61-014 elbontva Selejtezve 1997. január 15-én működőképes állapotban. Sátoraljaújhelyen vágták szét.
M61-015 elbontva Selejtezve 1994. január 19-én
M61-016 elbontva Selejtezve 1989. június 15-én motorgondok miatt.
M61-017 üzemképes Pályafenntartási célokat szolgál, 2761 017-9 (korábban A61 017) pályaszámmal. Új fogaskerék-áttétellel 120 km/h sebességre képes. Villamos fűtőgenerátor került bele mérőkocsi fűtéséhez, amit kék csík jelez az oldalán. 2008 óta minden évben különvonatot vitt a csíksomlyói búcsúra Romániába. Továbbá a Balaton északi partján is meg szokott fordulni nosztalgiaként, akárcsak fénykorában.
M61-018
(párduc)
elbontva Selejtezve 1992. november 12-én (motorját a 004-esbe helyezték át)
M61-019 üzemképes Üzemképes, a MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-020 üzemképes Üzemképes, a MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)

A sorozat utóélete[szerkesztés]

A MÁV állományából történt kivonása után tizenegy évvel egy további, „Ketty” becenevű géppel gazdagodott a sorozat. A Kárpát Vasút egy korábbi változatú, a dániai terepviszonyoknak megfelelő, nem hat-, hanem csak négytengely-meghajtású (1., 3., 4., 6.), Santa Fe fényezésű, korábban a Strabag tulajdonú mozdonyt vásárolt és hozott Magyarországra. A festése csak annyiban változott, hogy a mozdony két végén a korábbi Santa Fe, majd Strabag feliratot a Kárpát váltotta fel, a mozdony kinézete ezen kívül lényegében nem változott. A népszerű sorozat korábbi tagjai előtt tisztelegve a 021-es pályaszámot kapta meg.

2015. április 21-én szintén a Kárpát Vasút tulajdonában megérkezett, az ex MY 1156-os számú Nohab, ő lett a 022-es „Gunhild”. Benne a Di3 623 számú mozdony motorja.

2015. május 8-án A Nohab GM Alapítvány bejelenti, hogy megvásárolták, az egy korábbi tűzesetben károsodást szenvedett Di3 623 számú mozdony járműszerkezeti részét a megmaradt fődarabokkal együtt, vontatható állapotban. A mozdony jelentősége a magyarországi sorozat történetében, hogy 1960 májusában ez a mozdony szerepelt több hétig Magyarországon, mint a svéd cég Demonstrátora, amely szereplésnek köszönhető a sorozat későbbi megrendelése. A mozdony 2016. február 16-án lépett be Magyarországra és másnap lett továbbítva a NOHAB-GM Alapítvány telephelyére.[8][9]

Műszaki felépítés[szerkesztés]

A mozdony az amerikai General Motors Electromotive Division cég eredeti tervein alapul, ezt a mozdonysorozatot az 1930-as évek közepe óta gyártják és tökéletesítik. A NOHAB mérnökei az ausztráliai Clyde cég által 1952-től licencben gyártott ML2 jelzésű, mindkét végén vezetőállással ellátott és csökkentett tengelyterhelésű Co-Co kivitelű mozdonyt dolgozták át észak-európai felhasználásra, elsősorban a dán, finn és norvég vasutak részére.

Az M61 mozdonyban egy 1435 kW teljesítményű, 16 hengeres, kétütemű, rés- és szelepvezérlésű, V hengerelrendezésű EMD-567 típusú motor található. Hagyományos hajtásrendszerű, amelyben az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V). A két forgóvázban összesen hat (a 021-esben és a 022-esben csak négy) vegyes gerjesztésű (soros és párhuzamos) vontatómotort építettek be. A mozdonyba beépített Vapor-Clarkson OK4616 gőzfejlesztő 750 kg gőzt képes fejleszteni óránként.

Iparvasúti használat[szerkesztés]

A sorozat nem üzemelt iparvasútakon, azonban mivel a 017-es példány egy ideig a MÁV Pálya- és Mérnökilétesítmények Igazgatóságának birtoka került, ez az iparvasútaknál megszokott "A"-s számot kapott, az A61-et.[10]

Galéria[szerkesztés]

M61 001 a Vasúttörténeti Parkban (2005)  
M61 004 „Tapolca” a Közlekedési Múzeum előtt (2006)
Félbevágott állapotban van kiállítva az 1999-es balesetét követően. 2015 végén áthelyezték Tapolca vasútállomásra  
M61 017 Szatymaz vasútállomáson (2011)  
M61 020 és M61 019 a Vasúttörténeti Parkban (2005)  
A 021-es számú „Ketty” Szentes vasútállomáson  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Mezei István: Mozdonyok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986. ISBN 963-10-6770-X (a könyvön tévesen X nélkül szerepel)
  • 1000 mozdony. Alexandra Kiadó, Pécs, 2006. ISBN 963-369-572-4
  • Boros Péter, Kovács József, Novák András: A MÁV M61-es mozdonyainak története. Budapest, 2002. ISBN 963-440-879-6
  • Indóház Extra: A Nohab (1. rész), Svéd acélkirályok utóvédharca (A Nohab, 2. rész)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Indóház, 2013. február, 73. oldal - Tóth Gábor: Amikor a mítosz feléled (Fejlődéstörténet)
  2. MÁV Nosztalgia
  3. A NOHAB-GM Alapítvány oldala
  4. Barta Balázs: Reménytelen küzdelem a legendás mozdonyért. index.hu, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  5. M61 – 004 egyik fele a Közlekedési Múzeum oldalában
  6. iho: Megy a Nohab Tapolcára!. iho.hu, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  7. vonatmagazin.hu - A Tízes sikeres futópróbát tett
  8. [1]
  9. [2]
  10. A61, A62 (2761, 4062). Hajtó Bálint – iparvasutak és magánvasutak vonatójármű állománya. (Hozzáférés: 2015. október 25.)