OMÁV IVfc
| OMÁV IVfc | |
 | |
| OMÁV IVfc osztály MÁV IIIn. osztály | |
| Pályaszám | |
| OMÁV: IVfc 581 MÁV: IIIn. 3089 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Mf. d. StEG, Bécs |
| Gyártásban | 1892 |
| Darabszám | 1 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | C |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1472 mm |
| Indító vonóerő | 63,15 kN |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 60 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 15 385 mm |
| Magasság | 4576 mm |
| Szélesség | 3000 mm |
| Csatolt kerekek tengelytávolsága | 3950 mm |
| Teljes tengelytávolság | 3950 mm |
| Üres tömeg | 37,03 t |
| Szolgálati tömeg | 42,2 t t |
| Tapadási tömeg | 42,2 t t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 14,1 t |
| Fékek | |
| Típusa | Westinghouse |
| Rögzítőfék | kézifék |
| Vonatfűtés | gőz |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | C–n3v |
| Szolgálati tömeg szerkocsival | 69 |
| Hengerek | |
| Száma | 3 |
| Nagynyomású henger(ek) átmérője | 450 mm |
| Kisnyomású henger(ek) átmérője | 400 mm |
| Dugattyú lökethossza | 650 mm |
| Állókazán típusa | síktűzszekrényes |
| Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett |
2226 mm |
| Gőznyomás | 12 bar |
| Tűzcsövek | |
| Száma | 180 db |
| Belső/külső átmérője | 46,5/52 mm |
| Hossza | 4000 mm |
| Rostélyfelület | 2,27 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 9,9 m² |
| Csőfűtőfelület | 117,36 m² |
| Vezérmű rendszere | Allan, keresztezett |
| Szerkocsi | |
| Szolgálati tömege | 26,8 |
| Vízkészlet | 9,47 m³ |
| Tüzelőanyag-készlet | 6,31 m³ |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A OMÁV IVfc kategória egyetlen mozdonyát az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) rendelte többcélú szolgálatra, azaz teher- és személyvonatok továbbítására, 581 pályaszámmal. Mire azonban a mozdony elkészült, az OMÁV magyarországi vonalait átvette a MÁV, így azt közvetlenül a MÁV-nak szállította le a gyár, mely a IIIn. osztályba sorolta, és a 3089 pályaszámmal jelölte.
A mozdony érdekessége háromhengeres gépezete volt, amely kétféle üzemmódban működhetett:
- magas nyomású üzemben csak a két külső, kis átmérőjű henger dolgozott ikergépezetként, azaz mindkét henger nagynyomású gőzt kapott, és a középső henger üresjárásban volt;
- kompaund üzemben a középső, a keretlemezeken belül, a mozdony középvonalában elhelyezett henger nagynyomású gőzt kapott, és az ebből a hengerből kiáramló kisnyomású gőz került a két külső, kis átmérőjű hengerbe.
Mindhárom henger a második kapcsolt kerékpárt hajtotta, melynek tengelye a középső henger miatt könyökös (más néven görbített) kivitelű volt.
A bonyolult gépezet miatt a sorozatgyártás elmaradt, és a mozdonyt hamar selejtezték; sorozatszámot már nem kapott.
Források[szerkesztés]
- Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997)
.svg){kind=small}
