MÁV Aamot 320–322

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MÁV Aamot 320–322
MÁV Aamot 320–322
Általános adatok
Gyártó Ganz, Budapest
Gyártásban 1939-40, 1952 (átépítés)
Selejtezés 1964-1967
Darabszám 3
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés B'2'
Nyomtávolság 1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 100 km/h
Hossz 25100 mm
Szélesség 2684 mm
Forgócsaptávolság 18060 mm
Teljes tengelytávolság mm
Szolgálati tömeg 42 t
Tapadási tömeg 21 t
Hajtás dízelmechanikus
Kapcsolókészülék típusa Ganz típusú központi kapcsoló és ütközőkészülék
Gőzvontatás
Teljesítmény 240 LE
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Ganz JaR VI. 170/240
Szerkezete 6 henger-soros-motor
Névleges fordulatszám 1250/min
Kocsi / Motorkocsi
Kerékátmérő 920 mm
Ülőhelyek száma 82
Osztályok 1. osztály

A MÁV Aamot 320–322 egy motorvonat sorozat volt, melyet a Ganz gyártott az argentin vasutak számára 1939-ben.

Története[szerkesztés]

A GANZ gyár 1939-ben 10 db 1000 mm nyomtávolságú motorvonat szállítására kapott megrendelést Az Argentin Államvasutaktól a Rosario-Santa Fe vonal személyforgalmának lebonyolítására. A megrendelés a korábbi, a GANZ által 1938-ban szállított motorvonatokkal szerzett igen kedvező tapasztalatoknak volt köszönhető. Az időközben kialakult háborús helyzet miatt azonban 1940-ben mindössze 4 db elkészült szerelvényt sikerült a gyárnak leszállítania. A háborús helyzet fokozódása, a front közeledése miatt a GANZ a már elkészült járművek biztonságos elhelyezésére keresett megoldást. Több lehetséges alternatíva közül gróf Eszterházi Tamásnak a Pápa-Bánhida vonal mentén fekvő, Csapod állomás közelében lévő birtoka mellett döntöttek ahová leágazást és tárolóvágányokat építetek ki. Az 1000 mm nyomtávú kocsikat tehervagonokra rakva végezték el a kimenekítésüket.

A helyszínen a kocsik fölé és köré deszkaépületet emeltek és a lehetőségekhez képest álcázták is. A telepet katonaság őrizte. Mindezek ellenére a lerakóhelyen lévő kocsikat 1944-ben két légitámadás is érte, melynek következtében a kocsikban súlyos károk keletkeztek.

Ennek hatására, valamint a közelgő front miatt tervet készítettek a kocsik továbbmenekítésére, ám 1945 márciusában a birtokot elérte a Vörös Hadsereg, a telep őrzése megszűnt, a deszkaépítményeket és a kocsik berendezéseit a környékbeliek szabadon fosztogatták. 1945 májusában a GANZ katonai vezetése a kocsikat jóvátételként jelölte meg és intézkedett a gyárba történő visszaszállításukról. A visszaszállított kocsikból 10 szerelvény került széles nyomtávra átalakításra, melyeket 1946 év végéig át is adtak a Szovjet Vasutaknak.

Sorsuk a Szovjet Vasutaknál[szerkesztés]

Az első években a Ganz-motorvonatok Tbiliszi környékén, illetve néhány szovjet közép-ázsiai vonalon közlekedtek, de a transzszibériai vasúton is megfordultak. 1949 átállomásították őket a Baltikumba ahol a Vilnius-i motorszínbe kerültek, és a Riga-Vilnius, Riga-Klapeida, valamint Vilnius-Tallinn között közlekedtek. A "kalandos" életpályát befutó motorvonatokat 1964-ben selejtezték.

Az itthon maradt motorkocsik[szerkesztés]

A megmaradt 3 súlyosan sérül motorkocsi végül nem került jóvátételi átadásra, így a GANZ javaslatát a MÁV elfogadta, hogy - akkor már MÁV tulajdonként - a Ganz átépíti normál nyomtávra őket. A 4 tengelyes motorkocsikba végül GANZ JaR VI 170/240 típusú 240 lóerős GANZ-Jendrassik dízelmotort építettek be, a módosították az ötfokozatú hajtómű áttételét a megnövelt kerékátmérők miatt. Így a 920 mm-es átmérőjű kerekekkel 104 km körüli elméleti végsebesség volt elérhető. A 82 ülőhelyes motorkocsikban bőrbevonatú párnázott ülések biztosították az utasok kényelmét, ezért a MÁV 1. osztályba sorolta őket és az Aamot 320-323 pályaszámokat adta nekik. A próbamenetet 1952 július 19-én tartották a 425 km hosszú, Budapest-Józsefváros-Pusztaszabolcs-Szabadbattyán-Siófok-Keszthely-Tapolca- Balatonfüred-Szabadbattyán-Pusztaszabolcs -Budapest Józsefváros útvonalon. A próbamenetet - melynek során 106 km/ó legnagyobb sebességet értek el - sikeresnek ítélték, így a MÁV állagba vette őket és besorolta vontatójármű állományába.

További sorsuk[szerkesztés]

A három motorkocsi közel 15 éven át szolgált menetrend szerinti forgalomban. Elsőként az Aamot 322-t selejtezték 1964. július 21-én. Ezt követte 1966. június 25-én az Aamot 321. Az Aamot 320 pályaszámú motorkocsi előbb Kőbánya felső VFB-nél szakszolgálati jármű lett, majd 1967. december 16-án ezt is selejtezték.

Irodalom[szerkesztés]