MÁV 420 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
MÁV 420 sorozat
MÁV IVa 1205.jpg
MÁV IVa. osztály
MÁV 420 sorozat
CFR 420 sorozat
ČSD 402.1 sorozat
GYSEV 420,019
Pályaszám
MÁV 1891-ig: 501–538, 1201–1205
MÁV 1891-től: IVa. osztály 4041-4083
1911-től: 420,001-043
Általános adatok
Gyártó Lf. v. Sigl, Bécsújhely;
WLF, Floridsdorf;
MÁV Gépgyár, Budapest
Gyártásban 1882-1891
Selejtezés MÁV: 1953-ig
ČSD: 1949
Darabszám MÁV: 43 db
BEB: 3 db
ČSD: 3 db (BEB-től)
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés D
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 085 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 30 km/h
Ütközők közötti hossz rövid füstszekrénnyel: 15 568 mm
amerikai füstszekrénnyel: 16 047 mm
Hossz rövid füstszekrénnyel: 9 038 mm
amerikai füstszekrénnyel: 9 516 mm
Magasság rövid füstszekrénnyel: 4 468 mm
amerikai füstszekrénnyel: 4 570 mm
Szélesség 3 078 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága 3 600 mm
Teljes tengelytávolság 3 600 mm
Üres tömeg rövid füstszekrénnyel: 41,84 t
amerikai füstszekrénnyel: 43,11 t
Szolgálati tömeg rövid füstszekrénnyel: 47,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 47,82 t
Tapadási tömeg rövid füstszekrénnyel: 47,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 47,82 t
Legnagyobb tengelyterhelés rövid füstszekrénnyel: 12,42 t
amerikai füstszekrénnyel: 12,15 t
Fékek
Típusa kézifék, kezdetben: Hardy-rendszerű légűrfék, Le Chatelier-berendezés
Rögzítőfék kézifék
Vonatfűtés gőz
Legkisebb pályaívsugár 180/120 m[1]
Gőzvontatás
Szerkezetszám MÁV Gépgyár: 32.
Jelleg D-n2
Szolgálati tömeg szerkocsival rövid füstszekrénnyel: 81,08 t
amerikai füstszekrénnyel: 81,82 t
Hengerek
Száma 2
Átmérője 520 mm
Dugattyú lökethossza 610 mm
Állókazán típusa porosz rendszerű, síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

rövid füstszekrénnyel: 1 787,5 mm
amerikai füstszekrénnyel: 1 800 mm
Gőznyomás 10 bar
Tűzcsövek
Száma 219 db
Belső/külső átmérője 46,5/52 mm
Hossza 4 660 mm
Rostélyfelület 2,0 m²
Sugárzó fűtőfelület 9,8 m²
Csőfűtőfelület 166,7 m²
Hasznos gőztermelő képesség
5 405 kg/h
Gépezeti vonóerő 89,47 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő rövid füstszekrénnyel: 73,91 kN
amerikai füstszekrénnyel: 75,05 kN
Vezérmű rendszere Stephenson, keresztezett
Szerkocsi
Típusa B
Szolgálati tömege 34 t
Vízkészlet 12,5 m³
Tüzelőanyag-készlet 8,8 m³

A MÁV IVa. osztályú, 1911-től 420 sorozatú mozdonya egy magyar hegyipálya tehervonati szerkocsis gőzmozdonytípus volt. Szerkezetszáma a MÁV Gépgyárban 32. volt. A MÁV-on kívül néhány darabot a Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is vásárolt.

Története[szerkesztés]

A MÁV vezetése a Salgótarján-Ruttka vonal szénszállító vonatai továbbításához nyolc db négycsatlós mozdonyt rendelt a bécsújhelyi Sigl mozdonygyártól a IV. osztályú mozdonyok mintájára némiképp korszerűsítve. Így azoktól megkülönböztetendő a IVa osztály besorolást kapták. A IV. osztályú mozdonyok keretét, futóművét és gépezetét változatlanul hagyva csupán a kazánon változtattak. Megemelték a gőznyomást 10 atmoszférára ami a kazán hatásfokának (és egyben teljesítményének is ) 7-7,5%-os növekedését eredményezte. Ezen kívül még a IV osztály Trick rendszerű tolattyúit cserélték egyszerű kagylós síktolattyúra a vezérlés egyéb elemeit változatlanul hagyva. Az első mozdonypkat a Sigl 1882 augusztusában szállította (8 db-ot) majd 1883 és 1884-ben 10-10 továbbit. 1885-ben a floridsdorfi mozdonygyár is szállított 10 db-ot, s végül az Államvasúti Gépgyár is szállított 5 db-ot. Valamennyi mozdonyt fölszereltek La Chatolier ellengőzfék berendezéssel, továbbá az első 5 db Sigl mozdonyt Hardy rendszerű légűrfékkel amely azonban nem átmenőrendszerű volt, csupán a szerkocsi kerekeit fékezte. Ezeket később le is szerelték, csupán a kéziféket meghagyva. A mozdonyokat mélyenjáró alkatrészeik (gőzhengerek, rúdfejek, hamuláda) zömmel csak eredeti honos fűtőházaik (Zólyom, Ruttka, Fülek) körzetében használták, máshová áthelyezni csak igen korlátozottan lehetett őket. Ezért is tekinthetők a IV és IVa osztályok a ruttkai körzet tipikus tehervonati mozdonyainak a XX. század fordulója környékén.

A mozdonyok a MÁV első számozási rendszerében az 501-538 pályaszámokat kapták, majd 1892-től a másodikban a IVa osztály 4041-4083 pályaszámait, amit 1911-től 420.001-043-ra változtattak.

Az I. világháborút követően a 43 db mozdonyból mindössze 4 maradt MÁV állományban melyek zömmel tolatószolgálatot láttak el.

A II. világháborút egyedül a 420.017 pályaszámú mozdony élte túl melyet a MÁV 1953-ban selejtezett.

A Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is rendelt három a IVa osztállyal azonos mozdonyt 1890-ben. Ezek a BEB IV osztály 304-306 pályaszámait kapták.

A BEB 1923-as államosításakor a mozdonyok a Csehszlovák Államvasutak ČSD tulajdonába kerültek, ahol 412.004–006 pályaszámmal látták el őket. Ezen üzemeltek az 1949-es selejtezésükig. A ČSD 412.0 sorozatba lett még beosztva néhány más BEB IV osztályú mozdony is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyílt vonalon / iparvágányon

Források[szerkesztés]

  • Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
  • Fialovits Béla. A M.Á.V. gőzmozdonyainak történeti fejlődése IV., Technika, 1941./8. szám 
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 
  • Griebl, Helmut. ČSD Dampflokomotiven (német nyelven) (1969) 
  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993