Magyar Középponti Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Magyar Középponti Vaspálya Társaság vonalai

A Magyar Középponti Vaspálya Társaság –közkeletű nevén: Magyar Középponti Vasút – (MKpV) (németül: Ungarische Zentral-Eisenbahn UZB) egy magánvasúttársaság volt a Habsburg Birodalom Magyar Királyság területén. A társaságot 1850-ben államosították.

Története[szerkesztés]

Az egykori Magyarországon már 1837-ben engedélyezték lóvasút építését Pozsony és Nagyszombat között, de végül csak egy 8 mérföldes szakasz épült meg Szeredig 1846-ban.

Az első „gőzvasutak” viszont 1844 és 1845-ben kaptak koncessziót. A Magyar Középponti Vasút a Marchegg-Pozsony és a Pest-Debrecen vonalakon kívül koncessziót kapott a komáromi, aradi, nagyváradi és rakamazi szárnyvonalak megépítésére is.

1846. július 1-jén megnyitották a Pest-Vác vonalat. Ezt követte 1847. szeptember 1-jén a Pest-Szolnok, majd 1848 augusztus 10-én a Marchegg-Pozsony vonal, amellyel vasúti kapcsolat létesült Ausztria és Magyarország között.

1850. augusztus 7-én az MKpV-t az osztrák állam felvásárolta 20 458 361 osztrák forintért. Innentől mint cs. kir. Délkeleti Államvasút működött. Végül 1855. január 1-jével reprivatizálták, az Államvasút-Társaság vásárolta meg (k.k. privilegierte Staatseisenbahngesellschaft, StEG), s ismét mint magántársaság működött tovább.

Vonalai[szerkesztés]

Mozdonyai[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ungarische Central-Eisenbahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Bernhard Neuner: Bibliographie der österreichischen Eisenbahnen von den Anfängen bis 1918, 2. kötet, Walter Drews Verlag, Wien, ISBN 3-901949-00-3 (2002)
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  

További információk[szerkesztés]