ÁVT Vd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
ÁVT Vd
StEG Vd 1312.jpg
ÁVT Vd osztály
OMÁV Vd osztály
MÁV TIV. osztály
OMÁV 41 sorozat
kkStB 378 sorozat
MÁV 450 sorozat
ČSD 403.3 sorozat
Pályaszám
StEG Vd 1301–1313
StEG 4101–4104
MÁV TIV 4261–4269
kkStB 378.01–04
MÁV 450,001–009
ČSD 403.301–304
Általános adatok
Gyártó StEG
Gyártásban 18791891
Selejtezés 1965
Darabszám 13
Műszaki adatok
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 1100 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 35 km/h
Csatolt kerekek tengelytávolsága 1185 mm
Teljes tengelytávolság 3555 mm
Üres tömeg 38,4 t
Szolgálati tömeg 50,8 t
Tapadási tömeg 46,7 t
Gőzvontatás
Jelleg D n2t
Hengerek
Átmérője 450 mm
Dugattyú lökethossza 600 mm
Gőznyomás 9 bar
Tűzcsövek
Száma 159
Rostélyfelület 1,68 m²
Sugárzó fűtőfelület 8,00 m²
Csőfűtőfelület 118,20 m²
Teljesítmény 336 LE
Tapadósúlyból számított vonóerő 5840 kp
Vezérmű rendszere Stephenson
Vízkészlet 6,0 m³
Tüzelőanyag-készlet 2,3 t szén

A Vd osztályú szertartályos mozdonyok az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (ÁVT/OMÁV) tolató és helyi tehervonati gőzmozdonyai voltak. Közölük 9 példány a MÁV állagába került TIV. osztályjelzéssel, melyek 1911-ben a 450 sorozatjelet kapták.

Története[szerkesztés]

Eredetileg az Államvasút-Társaság részére készült 13 példány 1879 és 1891 között. A mozdony 4 kapcsolt kerékpárral, belső kerettel készült. Az OMÁV államosítása után 9 darab került a MÁV állományába először a TIV. osztályba, majd a 450 sorozatba sorozva. Az osztrák rész államosítása után a kkStB 378 sorozatba osztotta a megmaradt gépeket.

Az első világháború után az összes osztrák mozdony ebből a kategóriából a ČSD-hez került 403.3 sorozatba és az 1930-as években selejtezték őket. A 403.3 számú mozdony üzemi mozdonyként szolgált egy cseh cukorgyárban 1965-ig. Ma Jaroměř-ben található a Vasútmúzeumban.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 1301–1313 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. ISBN 3-900134-40-5
  • Helmut Griebl, ČSD-Dampflokomotiven, Teil 2, Verlag Slezak, Wien, 1969
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993 
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8