Lokomotivfabrik der StEG
| Lokomotivfabrik der StEG | |
| Típus | üzleti vállalkozás |
| Alapítva | 1839 |
| Megszűnt | 1930 |
| Székhely | Bécs |
| Iparág | mozdonygyár |
 Lokomotivfabrik der StEG
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lokomotivfabrik der StEG témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lokomotivfabrik der StEG, avagy Maschinenfabrik der StEG (rövidítve Mf. d. StEG) 1839-ben az Osztrák–Magyar Monarchia első mozdonygyáraként jött létre és nevéhez fűződik számos meghatározó mozdonykonstrukció kifejlesztése.
Története[szerkesztés]
A gyárat 1839-ben a Bécs–Győri Vasút építette a bécsi Ostbahnhof és Westbahnhof között, majd Angliából származó gépekkel szerelte fel.
Az első mozdonyokat és kocsikat 1840-ben amerikai mintára készítették. Ezek voltak az első Ausztriában előállított vasúti járművek. A jármű gyártása ekkor még nehezen haladt, mivel Ausztriában ekkor még nem léteztek vasöntödék és a munkásoknak sem volt ilyen irányú képzettségük.
Az osztrák mozdonygyártásra jelentős befolyással volt a gyár első igazgatója John Haswell, aki a gyár vezetésében 1840-től 1862-ig rész vett.
A gyár 1855-ben az osztrák Államvasút-Társasághoz (ÁVT, németül Staats-Eisenbahn-Gesellschaft (StEG)) került, mely a Gépgyárat kiterjesztette. A neve ettől fogva k.k. landesbefugte Maschinen-Fabrik in Wien der privilegirten österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, azaz a cs. és kir. osztrák-magyar Államvasút-Társaság Gépgyára Bécsben lett.
A gyárat elhagyó úttörő jelentőségű mozdonyok az Európa első háromkapcsolt-kerékpárú gőzmozdonyai közé tartozó „FAHRAFELD”, a semmeringi versenymozdony „VINDOBONA” és az első négykapcsolt-kerékpárú mozdony, a „WIEN-RAAB”.
A vállalat fióküzemet működtetett Resicabányán, amely azonban 1918-ig csak 7 db gőzmozdonyt készített.
Az első világháború után csak kevés mozdonyt tudott az összezsugorodott osztrák piac felvenni. Ezt ugyan egy ideig exportmegrendelésekkel kompenzálni tudták, de a világgazdasági válság következtében a gyárat 1930-ban végleg bezárták. Az utolsó négy mozdony 4840–4843 gyári számokon a JDŽ részére készült: a kkStB 80 sorozatával megegyező járművek 1929 októberében hagyták el a gyárat.
Galéria[szerkesztés]
-
Az ÁVT Gépgyárának présgépe 1873. -
Az ÁVT Gépgyárának kazánkovács-műhelye -
Az ÁVT Gépgyárának kovácsműhelye
-
AZ ÁVT Gépgyárának csatlórúd-szerelőcsarnoka -
Az ÁVT Gépgyárának szerelődaruja 1857. -
Az ÁVT Gépgyárának szerelőcsarnoka 1901.
Irodalom[szerkesztés]
- Locomotive Typen der k. k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der k. k. priv. Österr. Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Herausgegeben aus Anlaß der Wiener Weltausstellung im Jahre 1873 unter der Redaktion von John Haswell. Wien, J. Weiner, 1873
- Stroh, E., Die achtzehn Millionen der Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien u. a., Jahoda & Siegel, 1912
