Lokomotivfabrik der StEG

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Az ÁVT Gépgyára szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lokomotivfabrik der StEG
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1839
Megszűnt 1930
Székhely Bécs
Iparág mozdonygyár
Lokomotivfabrik der StEG (Ausztria)
Lokomotivfabrik der StEG
Lokomotivfabrik der StEG
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lokomotivfabrik der StEG témájú médiaállományokat.

A 'Lokomotivfabrik der StEG, avagy Maschinenfabrik der StEG (rövidítve Mf. d. StEG) 1839-ben az Osztrák–Magyar Monarchia első mozdonygyáraként jött létre és nevéhez fűződik számos meghatározó mozdonykonstrukció kifejlesztése.

Története[szerkesztés]

A gyárat 1839-ben a Bécs–Győri Vasút építette a bécsi Ostbahnhof és Westbahnhof között, majd Angliából származó gépekkel szerelte fel.

Az első mozdonyokat és kocsikat 1840-ben amerikai mintára készítették. Ezek voltak az első Ausztriában előállított vasúti járművek. A jármű gyártása ekkor még nehezen haladt, mivel Ausztriában ekkor még nem léteztek vasöntödék és a munkásoknak sem volt ilyen irányú képzettségük.

Az osztrák mozdonygyártásra jelentős befolyással volt a gyár első igazgatója John Haswell, aki a gyár vezetésében 1840-től 1862-ig rész vett.

A gyár 1855-ben az osztrák Államvasút-Társasághoz (ÁVT, németül Staats-Eisenbahn-Gesellschaft (StEG)) került, mely a Gépgyárat kiterjesztette. A neve ettől fogva k.k. landesbefugte Maschinen-Fabrik in Wien der privilegirten österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, azaz a cs. és kir. osztrák-magyar Államvasút-Társaság Gépgyára Bécsben lett.

A gyárat elhagyó úttörő jelentőségű mozdonyok az Európa első háromkapcsolt-kerékpárú gőzmozdonyai közé tartozó „FAHRAFELD”, a semmeringi versenymozdony „VINDOBONA” és az első négykapcsolt-kerékpárú mozdony, a „WIEN-RAAB”.

A vállalat fióküzemet működtetett Resicabányán, amely azonban 1918-ig csak 7 db gőzmozdonyt készített.

Az első világháború után csak kevés mozdonyt tudott az összezsugorodott osztrák piac felvenni. Ezt ugyan egy ideig exportmegrendelésekkel kompenzálni tudták, de a világgazdasági válság következtében a gyárat 1930-ban végleg bezárták. Az utolsó négy mozdony 4840–4843 gyári számokon a JDŽ részére készült: a kkStB 80 sorozatával megegyező járművek 1929 októberében hagyták el a gyárat.

Galéria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Locomotive Typen der k. k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der k. k. priv. Österr. Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Herausgegeben aus Anlaß der Wiener Weltausstellung im Jahre 1873 unter der Redaktion von John Haswell. Wien, J. Weiner, 1873
  • Stroh, E., Die achtzehn Millionen der Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien u. a., Jahoda & Siegel, 1912