Hektométer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A 'hektométer (jele:hm) a hosszúság és a távolság mértékegysége. Értéke a méter értékének százszorosa, tehát 1 hm= 100 m.[1] A hektométer nem tartozik az SI mértékegységrendszer hivatalosan elfogadott mértékegységei, sem a mértékegységrendszeren kívüli, de elfogadott mértékegységek közé.

Története[szerkesztés]

Magyarországon hivatalosan az 1907. évi V. törvénycikk helyezte a hektométert hatályba.[2]

Használata[szerkesztés]

Vasúti szelvényjelző kő, Siófokon

Magyarországon a vasúti közlekedésben, illetőleg a közutak tervezésénél alkalmazzák a távolságok pontos meghatározása céljából.[3] A vasúti pályatestek távolságának méréséhez a vonalak kezdőpontjánál található a kezdőpontjuk. A kezdőpontot jellemzően a Budapesthez közelebb eső állomáson jelölték ki, azonban olyan helyeken, ahol ilyen nincs, ott az illetékes igazgatóság döntött a kezdőpontok kijelöléséről. A vasúti pályatest mentén 100 méterenként elhelyezett fehérre meszelt, körülbelül 50 centiméter magas köveken fekete színnel feltüntetett számértékeket százzal megszorozva kapjuk meg az adott kőnek a kezdőponttól való távolságát. A kihelyezett köveket szelvényköveknek is nevezik, mivel a vasúti pályatest adott szelvényét jelzik.

Pályahiba esetén az adott szelvénykőhöz közelebb eső részt veszik alapul a pontos helymeghatározás megkönnyítése érdekében. Például pályahiba a 82-es vasúti fővonal 346+25 szelvényében azt jelenti, hogy a Hatvan–Szolnok-vasútvonalon pályahiba van a kezdőponttól 34625 méterre, azaz a 346-os szelvénykőtől távolabb 25 méternyire, a 347-es kőtől vissza 75 méternyire.[4]

A vasúti pályatestek hossz-, illetve keresztszelvényeinek felmérésére 1:100 méretarányú keresztszelvény-pályarajzokat készítenek, melyek a vasúti pályatestet ábrázolják a vasúti pályatest teljes oldalsó kiterjedésében (többnyire a MÁV területhatárt jelző vízelvezető árkok vonalával bezárólag). Napjainkban a pályatestek vizsgálatát már drónok segítségével végzik, ám a kivitelező cégeknek továbbra is 1:100 méretarányú keresztszelvény-pályarajzokat kell készíteniük a vizsgált szakaszokról.[5]

A vasúti közlekedés kezdetén még nem voltak beépített sebességmérő eszközök a mozdonyokon. Azonban a közlekedő vonatok sebességét a mozdonyvezetőnek ismernie kellett. Ezért menet közben a szelvénykövek számolásával és egy mutatóval rendelkező óra segítségével számolták ki, viszonylag nagy pontossággal a közlekedő szerelvények sebességét.[6]

A közutaknál a faragott kőből készült hektométer-oszlopokat 200 méterenként helyezték ki a pontosabb távolságmérés és helymeghatározás érdekében. A hetvenes évektől kezdődően öntött betonoszlopokat kezdtek el kihelyezni ugyanezen célból. Később alumínium, majd a lopások elkerülése érdekében rozsdamentes acéllemez alapú, ragasztott fóliás kilométer-táblákat helyeznek ki a közutak mellé.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. hektométer. atvaltas.hu. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  2. [https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=90700005.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D36 1907. évi V. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről]. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
  3. Szószedet: Szelvény, szelvényezés. korvasut.blog.hu. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  4. Mozgásgeometria. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  5. FlyingEyes Drone Solutions – Vasúti állapotfelmérések. flyingeyes.hu. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  6. Szószedet: Szelvény, szelvényezés. korvasut.blog.hu. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  7. A budapesti 0 km-oszlop alaptestje. hidepitok-egyesulete.hu. (Hozzáférés: 2019. november 17.)