Vacok (település)
| Vacok (Bacúch) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1563 |
| Polgármester | František Kán |
| Irányítószám | 976 65 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 897 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 605 m |
| Terület | 38,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 19° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 19° 48′ 20″ | |
| Vacok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vacok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vacok (szlovákul: Bacúch) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Breznóbányától 16 km-re északkeletre, a Garam jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 15. században keletkezett a Breznóbánya határához tartozó területen fekvő, a Schaffer és Gaismair családok tulajdonában állt vasércbányák és kohók közelében. 1563-ban „Bazuch” néven említik először, később „Batzuch”, „Watzuch” alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. A falut a bányakamarához tartozó favágók települése volt, erdei munkások és a helyi fűrésztelep munkásai éltek itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BACZUK. Nem nagy falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű, fája, réttye, legelője elég van.”[2]
1828-ban 68 házában 499 lakos élt. Lakói az erdei munkákon kívül tutajozással, fuvarozással, idényjellegű mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baczuch, tót falu, Zólyom vármegyében, a megye északkeleti csucsában, hol a Gömör, Zólyom, Liptó vgyei határok összejönnek: 499 kath. lak. Van vasbányája, savanyuvize, s igen szép fenyves erdeje. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya.”[3]
A falu 1905-ben egy tűzvészben leégett. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
1921-ben egy tűzvészben 133 ház égett le.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1241, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1040 lakosából 1026 szlovák volt.
2011-ben 1013 lakosából 970 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1863-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
