Feketebalog
| Feketebalog (Čierny Balog) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1607 | ||
| Polgármester | František Budovec | ||
| Irányítószám | 976 52 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4887 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 555 m | ||
| Terület | 147,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Feketebalog weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketebalog témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Feketebalog (szlovákul Čierny Balog) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Dobrocs, Dolina, Fajtov, Karám, Medvés, Pusztás, Vidrás, és Zólyomjánosi tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Breznóbányától 9 km-re délre, a Fekete-Garam partján fekszik. Lakosságának többsége környező kis szétszórt hegyi településeken él.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község területe ősidők óta lakott, határában a pilinyi és lausitzi kultúra emlékeit tárták fel.
A falut a 16. században favágók alapították, 1545-ben említik először. Lakói felmentést kaptak az adófizetés alól.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALOG. Tót falu Zólyom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Hronat falunak szomszédságában, mellynek filiája; határja meglehetős, fája elég, réttye, legelője jó, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balogh, tót falu, Zólyom vármegyében, a Feketeviz völgyében: 276 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Földje sovány; de legelője igen jó; s erdeje derék. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 5124 | 5198 | 5168 | 4887 |
| Különbség | +1,44 % | -0,57 % | -5,43 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 4916 | 4887 |
| Eltérés | -0,58 % |
1910-ben 4863 lakosából 4653 fő szlovák és 131 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 5067 lakosából 4780 fő szlovák és 252 cigány volt.
2011-ben 5227 lakosából 4657 fő szlovák és 289 cigány volt.
2021-ben 5062 lakosából 4879 (+7) szlovák, 2 magyar, 47 (+30) cigány, 1 ruszin, 25 (+2) egyéb és 108 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1905-ben Göllner Erzsébet szlovák irodalomtörténész, hungarológus, műfordító.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A községben közkedvelt síközpont működik étteremmel, sífelvonóval, 6 lesiklópályával.
- A Feketegarami Erdei Vasút Kisbalogból Feketebalogba vezet, építése 1908-ban kezdődött. Ma Szlovákia leghosszabb erdei vasútja.
- Az erdei vasút keresztülfut a falu stadionján, a nézőtér és a pálya között, ami egyedülálló a világon.The Standard
- 1804-ben klasszicista stílusban épült, Szűz Mária tiszteletére szentel római katolikus temploma.
- A községhez tartozó Vidráson szabadtéri erdészeti múzeum található.
- A falu népi hagyományairól, kézművességéről is híres.
- Farsangi fesztivál.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1975 Roľnícke Noviny XXX/197, 4 (augusztus 22.)
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk

