Levédia
Levédia (görögül Λεβεδία) a magyar törzsek szállásterülete volt a kelet-európai pusztán a 9. században.
A magyarok e területre költözése VII. Kónsztantinosz bizánci császár műve – A birodalom kormányzásáról (DAI) – alapján 950-hez képest régen volt: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek.” Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 750 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet.
A császár tudósításában szereplő Levedi (Λεβεδιας) alighanem egy levediai illetőségű főember – βοεβόδος[1]– volt, aki egyébként más forrásokban nem szerepel, s személyét ez idáig nem sikerült semmi módon azonosítani. Más elképzelések szerint egy Levedi nevű törzsfő nevét ruházták rá a szóban forgó területre.
A szállásterület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a országnévképző fedezhető fel. Levedinek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták;[2] a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre.
Levédia problémája[szerkesztés]
Az írott források által említett Levédiát és Etelközt a kutatók nagy része térben és időben elkülönítette, és Levédiát az Etelközt megelőző szállásterületnek tekintette. Kónsztantinosz De administrando imperio (DAI) művéből tudjuk, hogy a besenyők támadása miatt a magyar törzsek egy része nyugat felé költözött, Etelközbe. További támpont lenne a Kazár Birodalom közelsége, illetve, ha a DAI-ban említett törzsi szállásterület folyóját a "Chidmast amelyet Chingilusnak is hívnak" - sikerülne azonosítani.[3] Ezen támpontok alapján a kutatók többsége a Don és a Dnyeper közti területre helyezte Levédiát, illetve korábban a történészek a Don-Donyec vidékére valószínűsítették ezt a törzsszövetségi területet. Ugyanakkor elmondható, hogy „nincs régészeti nyoma annak, hogy a 6-8. század között az Ural vidékéről újabb népesség költözött volna” a Don és a Donyec közötti területre. „Régészetileg tehát jelenleg elfogadhatónak tűnik az a történelmi elképzelés, mely nem számol önálló levédiai szállásterülettel, hanem azt Etelköz - feltehetőleg keleti - részének tekinti.” [4]
Elsőként Vékony Gábor vette észre, hogy a DAI 37. és 38. fejezetének összevetésével megállapítható Levedia fekvése. A két fejezet a magyarok és besenyők szállásterületeit sorolja fel. Az adatok térbeli elhelyezése alapján egyetlen logikus következtetés vonható le: Levedia a Volga alsó folyásától keletre, az Ural folyó vidékén helyezkedett el. A történeti forrásból kinyert adat tehát ugyanarra a területre helyezi Levedia fekvését, ahol a fizikai antropológiai kutatások szerint a honfoglaló magyarok egyik csoportja kialakult a késő vaskorban, és ahonnan ismertek magyar jellegű régészeti leletek is.[5]
Levédia Volga menti elhelyezkedését támogatja Olekszij Komar ukrán régész elképzelése, hogy etimológiailag a Chidmas (Χιδμάς) folyó a Kámával azonosítható.[6][7]
Alternatív elméletek[szerkesztés]
A XIX. század 40-50-es éveiben Jerney János úgy vélte, Levédia nevét az ukrajnai Велика Лепетиха (Velika Lepetikha) és Мала Лепетиха (Mala Lepetikha) település őrizte meg. A szláv лебедь jelentése hattyú. Levédia tehát a Hattyúk földje.[8] 1844 és 1845 között, Jerney egy évig tartó útja során bejárta a Fekete- és az Azovi-tenger mellékét, a Krím-félszigetet és a Don mellékét. Az utazás eredményeiről 1851-ben jelent meg kétkötetes könyve, Jerney János keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. A könyv második kötetében található az a rész – Lebediai út –, mely a Levédiával kapcsolatos kutatás részleteit tartalmazza.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ez egy szláv jövevényszó ('vojvoda', magyarul vajda).
- ↑ Arra, hogy a magyarok személynévvel csupán egy szűk és körülhatárolt területet jelöltek, több mai magyarországi település neve utal.
- ↑ Eddig azonban nem találtak olyan térképet, amelyen ez a folyó szerepelne.
- ↑ Sudár 2014 34. o.
- ↑ Keszi Tamás: Levedia, the egg of Columbus and what follows. In: Az Intercisa Múzeum Évkönyve 2 (2017) 29-55. magyarul
- ↑ Konferencia Magna Hungariában (2018)
- ↑ „Amennyiben pedig a Χιδμάς folyónév Kámával való etimológiai megfeleltetését is elfogadjuk, melyet Olekszij Komar fejtett ki legutóbb, úgy egyre több érvet találunk Levédia keleti elhelyezkedésére.” (Nyest.hu)
- ↑ Jerney 1851
- ↑ Jerney János keleti utazása II. kötet
Források[szerkesztés]
- Jerney János (1851): Jerney János’ keleti utazása a’ magyarok’ őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. Második kötet. Pest.
- Konstantinos Porphyrogennetos in Moravcsik, Gy. and Jenkins, R. J. H. (1967): Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio. Corpus fontium historiate Byzantinae. Vol. I. Washington.
- Marquart, J. (1903): Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Ethnologische und historisch-topographische Studien zur Geschichte des 9. und 10. Jahrhunderts (ca. 840–940). Mit Unterstützung der Königl. Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Leipzig.
- ↑ Sudár 2014: szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt: A honfoglalók viselete. Helikon, 2014
- ↑ Sudár 2015: szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Helikon, 2015
További információk[szerkesztés]
- Olekszij Komar: A korai magyarság vándorlásának történeti és régészeti emlékei. Budapest, 2018.