Kálló (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kálló szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kálló
Kálló kpke 018.jpg
Kálló címere
Kálló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Baboss Buda[1]
Irányítószám 2175
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1455 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálló (Magyarország)
Kálló
Kálló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 05″, k. h. 19° 29′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 05″, k. h. 19° 29′ 38″
Kálló (Nógrád megye)
Kálló
Kálló
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálló témájú médiaállományokat.

Kálló község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Aszódtól 15 kilométerre, Budapesttől 55 kilométerre fekvő település. Megközelíthető közúton az M3-as autópályán Bagnál letérve Aszódon, Kartalon és Versegen keresztül a 2106-os úton. Utóbbiba Kálló területén torkollik bele a 2137-es út, amelyen Vanyarcra és a Cserhát déli résének más településeire juthatunk el.

Története[szerkesztés]

Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalo alakban írva és már ekkor egyházas hely volt.

Kálló település a váci püspök birtoka volt. 1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel. A török időkben, 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka. 1849-ben nagy kolerajárvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét terjedt a járvány, ekkor 134 halálos áldozata volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 2306 magyar lakosa volt. Ebből 2192 római katolikus, 55 evangélikus, 52 izraelita volt. 2011-ben 1477 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,5% (13,8% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a régi templom helyén 1805-1811 között
  • Szent István-szobor
  • Szent János-szobor a plébánia kertjében
  • Fejér Máté Szent Kristóf szobra a Szent Kristóf vendégháznál[5]
  • Padlásmúzeum a Szent Kristóf házban

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A képviselő-testület. (Hozzáférés: 2014. december 30.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Kálló Helységnévtár
  5. Szt. Kristóf vendégház

Külső hivatkozások[szerkesztés]