Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szentkúti Nagyboldogasszony-templomban található öltöztethető kegyszobor[1]

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás[2] vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.

A kegyhely fekvése[szerkesztés]

Ferences rendi szentkúti kolostor a bazilikával és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely látképe

Földrajzi[szerkesztés]

Az északkelet-magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra északkeleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.

Lokális[szerkesztés]

Egy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. A kegyhely öt területi egységre bontható.

  1. A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érkezhet a látogató.
  2. A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
  3. Ferences rendház
  4. A rendház előtti gyóntatóudvar
  5. A völgyben található Szent László-forrás és környezete, Szent László-szakadék, kálvária.

A kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről a falon elhelyezett felirat tanúskodik.

A kegyhely története[szerkesztés]

A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot[3] öltöztetik.[4] 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.[5][6]

2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus, mozaikművész készítette.[7] Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.[8][9][10]

Legendák és csodák[szerkesztés]

A főünnep augusztus 15-én a Nagyboldogasszony, amely Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe

A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.[11] A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.[12]

Ereklyék[szerkesztés]

  • 2011-ben Boldog II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

Galéria[szerkesztés]

A búcsújáróhely látogatói[szerkesztés]

Az ide látogató katolikus iskolák esetenként műsorral készülnek

Jegyzet[szerkesztés]

  1. Tudnivalók a kegyszoborról. (magyarul). vargaottone.hu (Hozzáférés: 2015. okt. 9.) (php)
  2. Palkó Julián OFM : Szentkút eredete
  3. [A kegyszobor]. mw2.google.com (Hozzáférés: 2015. okt. 9.) (jpg)
  4. Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye[halott link]
  5. Agonás Szonja: A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra. Fotó: Thaler Tamás (magyarul). ferencesek.hu (2014. jún. 8.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.)
  6. Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra, hirado.hu[halott link]
  7. Magyar Kurír: „Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel. (magyarul). magyarkurir.hu (2014. jún. 1.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.)
  8. MTI: Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet. (magyarul). hirado.hu (2015. szept. 5.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.)
  9. A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása. (magyarul). salgotarjan.hu (2015. szept. 5.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.)
  10. Trauttwein Éva/Magyar Kurír: Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton. Fotó: Lambert Attila www.magyarkurir.hu (magyarul) (2015. szept. 5.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.)
  11. Szentkút eredete. (magyarul). bucsujaras.hu (Hozzáférés: 2015. okt. 9.) (htm) A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old..
  12. A szentkúti legenda[halott link]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az új Szentkút teljes gőzzel üzemel. (magyarul). ferencesek.hu (2015. aug. 31.) (Hozzáférés: 2015. okt. 9.) Rádióműsor hallgatható meg a weboldalon, melyben a Lánchíd Rádió munkatársa augusztus 20-án a helyszínen érdeklődött a zarándokoknál, az építésznél, a ferenceseknél..

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely témájú médiaállományokat.