Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
A Zagyva volgye.jpg
Ország Magyarország
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 16″, k. h. 19° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 16″, k. h. 19° 37′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Márkháza, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik.

Jellemzői[szerkesztés]

A Keleti-Cserhát hazánk legjobban lepusztult, legváltozatosabb felszínű hegysége. A hegység négy piroxén-andezit változatból, főleg ezek agglomerátumaiból és tufáiból áll. A terület földtani jelentősége, hogy itt található a hazánkban legteljesebben kifejlődött miocén rétegsor, a harmadidőszaki képződmények tanulmányozására ez a legkedvezőbb terep.

A Keleti-Cserhátban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján Natura 2000 területek meghatározása is megtörtént, a következő területek kerültek kijelölésre: szentkúti Meszes-tető, Tepke, Bézma, bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét, szandai Vár-hegy.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Foltos szalamandra
Parlagi sas

A Keleti-Cserhát sajátos flórája a természeti tényezők és az emberi tevékenység közös hatása következtében alakult ki. A területen a hűvös völgyoldalakban bükkösöket, a meleg oldalakon tölgyeseket, a száraz sziklás gerinceken bokorerdőket, míg a patakok mentén égereseket találunk. A tájvédelmi körzet területének zonális növénytársulása – melyre a Cserhát neve is utal – a középhegységi cseres-tölgyes. A tájvédelmi körzet élővilága hasonló a közeli Mátráéhoz. Az erdőterületek nagyvadjai mellett otthonra lelnek itt a ritka védett emlősök, hüllők, kétéltűek és a madarak is, nem beszélve a gerinctelenek népes családjáról.

Fontosabb növényfajok[szerkesztés]

Erdei holdviola
Szarvasbogár
Kosbor
Dámvad

Fontosabb állatfajok[szerkesztés]

Kulturális értékek[szerkesztés]

A tájvédelmi körzet legjelentősebb kultúrtörténeti emlékeit erődített őskori telepek (bronzkori földvárak) és középkori várak maradványai jelentik, mint például a kerek-bükki sáncvár, az ecsegi Ilonavár, vagy a Sámsonháza melletti Fejérkő vára. A tájvédelmi körzet területén tanösvény és tájékoztató tábla segítségével ismerhetjük meg a terület földtani látnivalóit a sámsonházai Buda-hegyen és kőfejtőben, Kozárd határában a Pogányvári-kőfejtőben, a mátraszőlősi Függő-kőn, a cserhátszentiváni kőfejtőkben és a felsőtoldi Kecske-hegy kisebb kőfejtőjében.

Tanösvények[szerkesztés]

Sámsonháza – légifotó

Buda-hegyi geológiai, botanikai tanösvény (Sámsonháza)[szerkesztés]

Az 1989-ben alapított, jelenleg 6915,5 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A séta közben a buda-hegyi Cserkő-oldal gazdag növényvilága is feltárul a látogató előtt.

Szanda – Vár-hegyi geológiai tanösvény (Szandaváralja)[szerkesztés]

A Központi-Cserhát – és benne az 529 m magas, kettős ormú Szanda-hegy – uralkodó vulkanikus kőzete a piroxénandezit. A 3 km hosszú, körtúra jellegű tanösvény az 1976-ban védetté nyilvánított 20 hektáros Szanda Vár-hegyet fogja körül.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]