Nyesettvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyesettvár
Gyöngyössolymos-Nyesettvár.jpg
Ország Magyarország
Mai település Gyöngyössolymos
Tszf. magasság 812 m

Épült Árpád-kor
Építő Solymosi család
Elhagyták 1300 körül (?)
Állapota elpusztult
Építőanyaga fa, kő
Elhelyezkedése
Nyesettvár (Magyarország)
Nyesettvár
Nyesettvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyesettvár témájú médiaállományokat.

Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében. 812 méteres tengerszint feletti magasságával a mai Magyarország területén fekvő várak közül ez a második legmagasabban fekvő erősség[1].

Fekvése[szerkesztés]

A vár a falutól 9,5 km-re, Galyatető és a Kis-Galya közötti gerincből kiálló csúcson, 812 méteres magasságban fekszik. A csúcs a környező völgyek fölé 200 méterrel emelkedik. Galyatetőről jelzett úton kb. 20 perc alatt lehet megközelíteni.

Története[szerkesztés]

Nyesettvár nem szerepel az oklevelekben, így története szinte teljesen ismeretlen előttünk. Feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága építette, talán a 11. században. Valószínűleg a 14. századra már elpusztult.

Kutatása[szerkesztés]

1864-ben Pesty Frigyes szerint még felismerhetőek voltak a vár romjai és sáncai. Gerecze Péter 1906-ban, Bartalos Gyula 1909-ben említette. Pásztor József 1911-ben és 1913-ban is írt róla, alaprajzát is közölte. Fehér Tibor 1975-ben és 1978-ban, Csorba Csaba 1977-ben, Sándorfi György pedig 1979-ben megjelent írásában szerepelt a vár. Az 1980-as évek elején Dénes József és Skerletz Iván vizsgálták és mérték fel a várat. Ekkor nagyobb mennyiségű Árpád-kori kerámiára bukkantak. A várral foglalkozott még Dénes József 1990-ben és Szádeczky-Kardoss Géza 2005-ben megjelent írása is.

Leírása[szerkesztés]

A vár területe 0,12 hektár, alakja egy babszemhez hasonló, melynek a keleti oldala a domború. Legnagyobb méretei 41 x 36,5 méter, bejárata a délnyugati részén lehetett. Az elegyengetett belső terület ma látható, habarcs nélkül rakott kövei arra utalnak, hogy itt egy 25 méter hosszú, három részből álló talpas boronaház állhatott. A vár körül egy 9 méter széles árok fut körbe. Ennek nyugati részén egy terasz helyezkedik el, mely a várba felvezető út alapja lehetett. Az árokból kitermelt köveket annak külső részén sáncszerűen felhalmozták. A vár területét napjainkban erdő borítja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dénes 1985, 89. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]