Nyesettvár
| Nyesettvár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Gyöngyössolymos |
| Tszf. magasság | 812 m |
| Épült | Árpád-kor |
| Építő | Solymosi család |
| Elhagyták | 1300 körül (?) |
| Állapota | elpusztult |
| Építőanyaga | fa, kő |
| Elhelyezkedése | |
 Nyesettvár
Pozíció az Észak-Mátra térképén
| |
 é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyesettvár témájú médiaállományokat. | |
Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében. 812 méteres tengerszint feletti magasságával a mai Magyarország területén fekvő várak közül ez a második legmagasabban fekvő erősség.[1]
Fekvése[szerkesztés]
A vár a falutól 9,5 km-re, Galyatető és a Kis-Galya közötti gerincből kiálló csúcson, 812 méteres magasságban fekszik. A csúcs a környező völgyek fölé 200 méterrel emelkedik. Galyatetőről jelzett úton kb. 20 perc alatt lehet megközelíteni.
Története[szerkesztés]
Nyesettvár nem szerepel az oklevelekben, így története szinte teljesen ismeretlen előttünk. Feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága építette, talán a 11. században. Valószínűleg a 14. századra már elpusztult.
Kutatása[szerkesztés]
1864-ben Pesty Frigyes szerint még felismerhetőek voltak a vár romjai és sáncai. Gerecze Péter 1906-ban, Bartalos Gyula 1909-ben említette. Pásztor József 1911-ben és 1913-ban is írt róla, alaprajzát is közölte. Fehér Tibor 1975-ben és 1978-ban, Csorba Csaba 1977-ben, Sándorfi György pedig 1979-ben megjelent írásában szerepelt a vár. Az 1980-as évek elején Dénes József és Skerletz Iván vizsgálták és mérték fel a várat. Ekkor nagyobb mennyiségű Árpád-kori kerámiára bukkantak. A várral foglalkozott még Dénes József 1990-ben és Szádeczky-Kardoss Géza 2005-ben megjelent írása is.
Leírása[szerkesztés]
A vár területe 0,12 hektár, alakja egy babszemhez hasonló, melynek a keleti oldala a domború. Legnagyobb méretei 41 x 36,5 méter, bejárata a délnyugati részén lehetett. Az elegyengetett belső terület ma látható, habarcs nélkül rakott kövei arra utalnak, hogy itt egy 25 méter hosszú, három részből álló talpas boronaház állhatott.
A vár körül egy 9 méter széles árok fut körbe. Ennek nyugati részén egy terasz helyezkedik el, mely a várba felvezető út alapja lehetett. Az árokból kitermelt köveket annak külső részén sáncszerűen felhalmozták. A vár területét napjainkban erdő borítja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dénes 1985, 89. o.
Források[szerkesztés]
- Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán In: Agria XXI Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, Eger, 1985 77-92. o.
- Dénes József: A Mátra-hegység Árpád-kori várai In: Horváth László szerk.: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században Gyöngyös 1990
További információk[szerkesztés]
- Varak.hu
- Varbarat.hu Archiválva 2017. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
