Géczy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Géczy István
Géczy István mellszobra Bükkábrányban
Géczy István mellszobra Bükkábrányban
Életrajzi adatok
Született 1860. május 20.
Alsóábrány
Elhunyt 1936. január 8. (75 évesen)
Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Géczy István témájú médiaállományokat.

Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20.Budapest, 1936. január 8.) színműíró, színész. 1921-től a Petőfi Társaság tagja.

Pályája[szerkesztés]

Kezdetben festőművész akart lenni, de anyagi helyzete miatt beállt színésznek. Kisebb társulatok után az 1890-es években Újvidéken, Nagyszombatban, Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnokaként, utána az Országos Színészegyesületben dolgozott, 1912-ben az egyesület titkára lett. 1922-től haláláig a Színészek Lapja szerkesztője volt.

Népszínműveket írt, többségük nyomtatásban nem jelent meg. A gyimesi vadvirág (1897) című népszínműve tette országosan ismertté, darabját a Népszínházban és a vidéki színpadokon 1897-től nagy sikerrel játszották. Benne a mozgalmas mesét Torockó-vidéki néprajzi elemekkel vegyítette, és hiányzott belőle a régebbi népszínművek édeskés érzelmessége. (A darabból 1939-ben azonos című film is készült.)

Társszerzőkkel együttműködve másfajta színpadi műveket is írt. Hegedűs Gyulával közösen Az Apostol és az Enyészet című társadalmi drámákat, Kiss Arnolddal a Kazárföldön című énekes játékot, Lampérth Gézával a Rodostó történeti színművet, Szávay Gyulával a Petőfi, a Lavotta, a Dózsa György és a Martinovicsok című történeti drámákat.)

Drámái[szerkesztés]

Források[szerkesztés]