Szürke hosszúfülű-denevér

Szürke hosszúfülű-denevér
	Szürke hosszúfülű-denevér közelről
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Plecotini;
Nem:	Plecotus; E. Geoffroy, 1818
Faj:	P. austriacus;
Tudományos név
	Plecotus austriacus; (J. B. Fischer, 1829)
Szinonimák
Szinonimák
	a Plecotus austriacus austriacus szinonimái: Plecotus austriacus brevipes Koch, 1865; Plecotus austriacus hispanicus Bauer, 1957; Plecotus austriacus kirschbaumii Koch, 1860; a Plecotus austriacus ariel szinonimája: Plecotus austriacus kozlovi Bobrinski, 1926; a Plecotus austriacus christii szinonimái: Plecotus austriacus aegyptius J. B. Fischer, 1829; Plecotus austriacus meridionalis Martino, 1940; a Plecotus austriacus turkmenicus szinonimája: Plecotus austriacus turkmenicus Strelkov, 1983; a Plecotus austriacus wardi szinonimája: Plecotus austriacus mordax Thomas, 1926;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke hosszúfülű-denevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke hosszúfülű-denevér témájú médiaállományokat és Szürke hosszúfülű-denevér témájú kategóriát.

A szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A korábbi rendszerekben nagy elterjedésű fajnak tartották, mely Eurázsiában Nagy-Britanniától keletre Mongóliáig és Kína nyugati részéig él. Ezeken kívül él Észak-Afrikában is (Marokkótól Egyiptomig és Szudán északi részén), valamint a Kanári-szigeteken és a Zöld-foki Köztársaság területén is.

Az újabb besorolások szerint (Spitzenberger et al. 2006) európai endemikus faj, mely Anglia déli részétől keletre a Fekete-tenger partvidékéig terjed. A Földközi-tenger európai partvidékén végig előfordul és él ennek nagyobb szigetein és szigetcsoportjain is (Baleár-szigetek, Szardínia, Korzika, Szicília). Az atlanti-óceáni szigetcsoportok közül csak Madeirán él. Az Európán kívül élő denevéreket más fajok képviselőiként határozták meg.

Magyarországon is előfordul. Gyakoribb mint a barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus).

Alfajai[szerkesztés]

Plecotus austriacus austriacus J. B. Fischer, 1829
Plecotus austriacus ariel Thomas, 1911 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
Plecotus austriacus christii Gray, 1838 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
Plecotus austriacus macrobullaris Kuzyakin, 1965 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
Plecotus austriacus turkmenicus Strelkov, 1988 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
Plecotus austriacus wardi Thomas, 1911 - újabb rendszerezés szerint önálló faj

Megjelenése[szerkesztés]

Nagyon hasonlít a barna hosszúfülű-denevérre, de fontos különbség, hogy a karom nélküli hüvelykujj 5 milliméter körül van, de 6 milliméternél mindenképpen rövidebb^[2] és átlagban is valamivel nagyobb: testhossza 4,7-5,3 centiméter, farokhossza 4,3-5,3 centiméter, magassága 0,7-0,9 centiméter, alkarhossza 3,7-4,3 centiméter és testtömege 6-10 gramm. A hát és hasi rész erősen kontrasztos, míg a hátoldal szürke vagy barna, a hasi oldal színezete világos szürke, barnássárga, vagy fehér színű, a barnás-szürke arcrész sötét, maszkhoz hasonló.^[3]

Életmódja[szerkesztés]

A nyílt területeket kedveli. Szürkületkor és éjszaka vadászik, röpte nyugodt, fordulékony, néha szitál is. Fák között, vagy utcai lámpák körül szerzi táplálékát, ami lepkék, kétszárnyúak, fülbemászók, bogarak, kisebb számban hártyásszárnyúak, bőrszárnyúak és recésszárnyúak. A gallyakról is képes leszedni a rovarokat.^[4] Nyáron épületek, padlások, tornyok zugaiban húzódik meg, télen barlangokban, pincékben, bányákban, esetleg faodvakban alussza téli álmát, szeptember végétől, vagy október elejétől, március végéig.^[3] Nem vándorol, csak néhány tíz kilométert tesz meg a téli és nyári szálláshely között.^[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Általában egy, de előfordul, hogy két kölyke van.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 105. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 106. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ ^a ^b Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 50. oldal. ISBN 963-04-6335-0

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Greenfo.hu
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2012. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk[szerkesztés]

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1743

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 105. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[Európa-3] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 106. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[Denevér-4] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 50. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[1]

[2]

[3]

[4]