Szürke hosszúfülű-denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szürke hosszúfülű-denevér
Szürke hosszúfülű-denevér egy fa törzsén
Szürke hosszúfülű-denevér egy fa törzsén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Plecotini
Nem: Plecotus
E. Geoffroy, 1818
Faj: P. austriacus
Tudományos név
Plecotus austriacus
G. Fischer, 1829
Szinonimák
Szinonimák

a Plecotus austriacus austriacus szinonimái:

  • Plecotus austriacus brevipes Koch, 1865
  • Plecotus austriacus hispanicus Bauer, 1957
  • Plecotus austriacus kirschbaumii Koch, 1860

a Plecotus austriacus ariel szinonimája:

  • Plecotus austriacus kozlovi Bobrinski, 1926

a Plecotus austriacus christii szinonimái:

  • Plecotus austriacus aegyptius Fischer, 1829:117
  • Plecotus austriacus meridionalis Martino, 1940

a Plecotus austriacus turkmenicus szinonimája:

  • Plecotus austriacus turkmenicus Strelkov, 1983

a Plecotus austriacus wardi szinonimája:

  • Plecotus austriacus mordax Thomas, 1926
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szürke hosszúfülű-denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke hosszúfülű-denevér témájú médiaállományokat és Szürke hosszúfülű-denevér témájú kategóriát.

A szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A korábbi rendszerekben nagy elterjedésű fajnak tartották, mely Eurázsiában Nagy-Britanniától keletre Mongóliáig és Kína nyugati részéig él. Ezeken kívül él Észak-Afrikában is (Marokkótól Egyiptomig és Szudán északi részén), valamint a Kanári-szigeteken és a Zöld-foki Köztársaság területén is.

Az újabb besorolások szerint (Spitzenberger et al. 2006) európai endemikus faj, mely Anglia déli részétől keletre a Fekete-tenger partvidékéig terjed. A Földközi-tenger európai partvidékén végig előfordul és él ennek nagyobb szigetein és szigetcsoportjain is (Baleár-szigetek, Szardínia, Korzika, Szicília). Az atlanti-óceáni szigetcsoportok közül csak Madeirán él. Az Európán kívül élő denevéreket más fajok képviselőiként határozták meg.

Magyarországon is előfordul. Gyakoribb mint a barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus).

Alfajai[szerkesztés]

  • Plecotus austriacus austriacus J. Fischer, 1829
  • Plecotus austriacus ariel Thomas, 1911 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
  • Plecotus austriacus christii Gray, 1838 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
  • Plecotus austriacus macrobullaris Kuzyakin, 1965 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
  • Plecotus austriacus turkmenicus Strelkov, 1988 - újabb rendszerezés szerint önálló faj
  • Plecotus austriacus wardi Thomas, 1911 - újabb rendszerezés szerint önálló faj

Megjelenése[szerkesztés]

Kitömött szürke hosszúfülű-denevér egy máltai múzeumban

Nagyon hasonlít a barna hosszúfülű-denevérre, de fontos különbség, hogy a karom nélküli hüvelykujj 5 mm körül van, de 6 mm-nél mindenképpen rövidebb[2] és átlagban is valamivel nagyobb: testhossza 4,7-5,3 centiméter, farokhossza 4,3-5,3 centiméter, magassága 0,7-0,9 centiméter, alkarhossza 3,7-4,3 centiméter és testtömege 6-10 gramm. A hát és hasi rész erősen kontrasztos, míg a hátoldal szürke vagy barna, a hasi oldal színezete világos szürke, barnássárga, vagy fehér színű, a barnás-szürke arcrész sötét, maszkhoz hasonló.[3]

Életmódja[szerkesztés]

A nyílt területeket kedveli. Szürkületkor és éjszaka vadászik, röpte nyugodt, fordulékony, néha szitál is. Fák között, vagy utcai lámpák körül szerzi táplálékát, ami lepkék, kétszárnyúak, fülbemászók, bogarak, kisebb számban hártyásszárnyúak, bőrszárnyúak és recésszárnyúak. A gallyakról is képes leszedni a rovarokat.[4] Nyáron épületek, padlások, tornyok zugaiban húzódik meg, télen barlangokban, pincékben, bányákban, esetleg faodvakban alussza téli álmát, szeptember végétől, vagy október elejétől, március végéig.[3] Nem vándorol, csak néhány tíz kilométert tesz meg a téli és nyári szálláshely között.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Általában egy, de előfordul, hogy két kölyke van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  2. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 105. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  3. ^ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 106. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  4. ^ a b Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 50. oldal. ISBN 963-04-6335-0

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]