Közönséges késeidenevér

Közönséges késeidenevér
	Pihenő közönséges késeidenevér
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Eptesicini;
Nem:	Eptesicus;
Alnem:	Eptesicus;
Faj:	E. serotinus;
Tudományos név
	Eptesicus serotinus; (Schreber, 1774)
Szinonimák
	Eptesicus gabonensis Trouessart, 1897;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges késeidenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges késeidenevér témájú médiaállományokat és Közönséges késeidenevér témájú kategóriát.

A közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Skandináviát és Anglia északi részeit kivéve egész Európában megtalálható. Előfordulása keleten Koreáig, délen Észak-Afrikáig terjed. Magyarországon igen gyakori faj.

Alfajai[szerkesztés]

Eptesicus (Eptesicus) serotinus andersoni
Eptesicus (Eptesicus) serotinus boscai
Eptesicus (Eptesicus) serotinus horikawai
Eptesicus (Eptesicus) serotinus isabellinus
Eptesicus (Eptesicus) serotinus pachyomus
Eptesicus (Eptesicus) serotinus pallens
Eptesicus (Eptesicus) serotinus pashtonus
Eptesicus (Eptesicus) serotinus serotinus
Eptesicus (Eptesicus) serotinus shirazensis
Eptesicus (Eptesicus) serotinus turcomanus

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat fej testhossza 62–82 milliméter, farokhossza 46–57 milliméter, magassága 9–12 milliméter, vitorlafesztávolsága 34–36 centiméter, testtömege pedig 14–35 gramm. Nagy termetű denevérfaj, széles szárnyakkal. A farok csúcsa (két utolsó csigolya) kiáll a vitorlából. Szőrzete a hátán barna, a hasi oldalon világosabb szürkésbarna. Fülei, vitorlája és fejének csupasz részei feketék. A farok és az ujjak rövidek.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges késeidenevér erdők, erdőszélek, kertek lakója, de a településeknél is megtalálható. Nyáron padlásokon, templomtornyokban alszik, telelésre is csak ritkán húzódik barlangokba, de ha mégis, akkor a hidegebb, 0-6 Celsius fokos barlangokat kedveli. Napnyugta után ébred, és a hajnali órákig vadászik. Táplálékát repülő rovarok: lepkék, kétszárnyúak, nagytestű bogarak, néha tegzesek, hártyásszárnyúak alkotják, amelyeket röptükben kap el, vagy az ágakról, de akár a talajról is felszed. Röpte lassú (15–20 km/h) csapongó, hirtelen nagy köröket ír le, időnként szárnyait összecsapja. Szürkületkor alacsonyabban, majd a teljes sötétség beálltával magasabban vadászik, átlagosan 6-10 méter magasságban.^[2]^[3]

Szaporodása[szerkesztés]

A kölykezőkolóniák kis létszámúak. A legtöbb fajjal ellentétben a fiatalok nem világosabbak, hanem sötétebbek.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 120. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 40. oldal. ISBN 963-04-6335-0

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Wikifajok
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk[szerkesztés]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[Európa-2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 120. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[3] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 40. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[1]

[2]

[3]