Ganz Villamossági Művek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ganz Villamossági Művek
A budapesti Ganz Villamossági Művek L-épülete, az egykori melegpörgető  (Kis Rókus utca) 2014-ben, nem sokkal a lebontása előtt
A budapesti Ganz Villamossági Művek L-épülete, az egykori melegpörgető (Kis Rókus utca) 2014-ben, nem sokkal a lebontása előtt
Jelmondat „Ne hagyják mondává válni azt a jó hírnevet, aminek égünk örvendett, hogy itt mindannyian egy szívvel, lélekkel, s barátságban működjünk együtt a köz javára.”
Típus üzleti vállalkozás
Jogelőd Ganz Eletrotechnikai Osztály
Alapítva 1878. augusztus
Megszűnt 2000
Jogutód Ganz Ansaldo Villamossági Rt., Transelektro Rt. (felszámolva)
Székhely Budapest, II. Lövőház utca 39
Vezetők Mechwart András, Zipernowsky Károly, Déri Miksa
Alapító Mechwart András
Iparág erősáramú ipar
Termékek villamos motorvonatok, generátorok
Alkalmazottak száma 6500 (1978)
Leányvállalatai Bajai Készülékgyár, Hegesztett Vasszerkezetek Gyára

A Ganz Villamossági Művek a Ganz Ábrahám által alapított cégből nőtt ki. Kiváló szakembergárdájának, kiváló minőségének megfelelően rangos helyett vívott ki a világ elektromos piacán.

Ganz Villamossági Művek a II. kerület Fény utca 15-ből nézve

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Ganz Ábrahám sikereit vasszorgalmán kívül elsősorban vasúti kerekeinek, és a vasúthoz kapcsolódó termékeinek köszönhette. A feladatok növekedésével szüksége volt szakképzett segítőtársakra. Nagy körültekintéssel választotta meg közvetlen munkatársait. Így került a céghez Eichleiter Antal és Keller Ulrik. Mivel Mechwart Andrást szoros barátság fűzte Eichleiterhez, a számára felkínált galíciai állást felkeresve útba ejtette Budát, és felkereste barátját. Eichleiter bemutatta főnökének, aki felismerve Mechwart képességeit azonnal munkát ajánlott számára. Mechwart a felkínált állást elfogadta és 1859. november 6-án A Ganz alkalmazottja lett, élete végéig Magyarországon maradt.

A kor neves személyiségei Edison, Deprez, Siemens az egyenáram elterjedésére szavaztak, mivel nem látták megoldhatónak a termelt energia elosztását.

Ganz halála után[szerkesztés]

Ganz öngyilkossága után örökösei Eichleitert, Kellert és Mechwartot bízták meg a cég vezetésével. 1869-ben a céget eladták, majd részvénytársasággá alakították. A műszaki igazgatónak, később vezérigazgatónak Mechwartot nevezték ki.

A Ganz Elektrotechnikai Osztálya[szerkesztés]

Budapest, II. Kacsa utca 18. A magyar erősáramú ipar bölcsője.
Mechwart és Zipernowsky egyfázisú generátorhoz közvetlenül kapcsolt gőzgépe (gőzvilágító)
Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly

Mechwart felismerve az elektrotechnika előtt álló jövőt 1878 augusztusában megalakította a Ganz Eletrotechnikai Osztályát. (Budapest, II. Kacsa utca 18) Itt fejlődött ki az Osztrák-magyar Monarchia első és a kontinens legrégebbi villamossági gyára.

Mivel érdekelte az elektrotechnika, rendszeresen hallgatott előadásokat a témáról. Így ismerte meg Zipernowsky Károlyt, akit rögtön le is szerződtetett az osztály vezetésére. Kezdetben egyenáramú dinamókat, ívlámpákat gyártottak, de az osztály ráfizetéses volt. Mechwart vállalta a felmerülő költségeket, és mindent elkövetett az elektromosság népszerűsítéséért.

Mechwart és Zipernowsky találkozása döntőnek bizonyult a magyar erősáramú ipar szempontjából. Zipernowsky alkalmas volt az osztály vezetésére, az osztály működtetésére és új konstrukciók kidolgozására. Az 1882-83. években elkészítették a Nemzeti Színház világítását. Ez volt a világ harmadik színháza, amely elektromos világítással működött.

Az első évek gazdasági nehézségei után szükségessé vált az osztály bővítése, a Ganz gyár 1882-ben megvásárolta és átalakította az I. kerület Fő utca 71. szám alatti leégett Királymalom épületét. Ekkor került a gyárba Déri Miksa, majd 1883-ban Bláthy Ottó Titusz. Zipernowsky és Déri 1883-ban egy új öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatott. Zipernowsky és Mechwart közösen megszerkesztették a „gőzvilágító gép”-et. A gép hosszú ideig Budapesten a Keleti pályaudvar világítását táplálta.

A Ganz Elektrotechnikai Osztálya részt vett az 1883-as bécsi Villamossági Kiállításon, ahol nagy sikert ért el.

„… a király megengedte, hogy az 1883. évi bécsi villamos kiállítás alkalmával kifejtett rendkívüli tevékenységéért a budapesti Ganz és Társa gépgyárnak legmagasabb megelégedése fejeztessék ki
I. Ferenc József magyar király


1885-ben megszületett Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdését, és lehetővé tette a fogyasztóhelyek függetlenítését egymástól. A nagy hármas által feltalált energiaelosztási és átviteli rendszer rövid idő alatt meghódította a világot. 1906-ban megalakult a Ganz Villamossági Rt.

Kandó Kálmán 1894 őszén, feltehetőleg Korda Dezső ajánlására, megismerkedett Mechwarttal, és belépett a Ganz gyárba. Franciaországi tapasztalatait felhasználva gyorsan beilleszkedett. Néhány hónap alatt megvalósította a háromfázisú indukciós motorok gyártását. 1894 decemberében Kandó tervei alapján legyártották az első 2,2 kW teljesítményű, háromfázisú kísérleti motort, melyet 1895 májusától sorozatban gyártottak. A háromfázisú energia termeléséhez és annak elosztásához szükségessé váltak a megfelelő generátorok és transzformátorok. Ezek megtervezése és legyártása szintén Kandó érdeme. Kiemelkedő volt az FF indukciós háromfázisú motorcsalád megtervezése, mely a gyár legsikeresebb gépei közé tartozott. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok alkalmassá tehetők vasúti vontatás céljára.

Az államosítás után[szerkesztés]

A Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. államosítására 1946-ban került sor. Ekkor leválasztották (többek között) a villamos részleget, amely Ganz Villamossági Gyár néven önálló lett. 1953 áprilisában az „üzem dolgozóinak kívánságára” Klement Gottwald Villamossági Gyár. 1964-ben felvette a Ganz Villamossági Művek nevet. 1990-ben az Ansaldo céggel egyesülve Ganz Ansaldo Villamossági Rt. néven a részvények 49%-ával rendelkezett. 2000-ben eladták a Transelektro Rt.-nek. Lövőház utcai telepét részben a Mammut-csoport szerezte meg, majd az állam tulajdonában maradt rész milleniumi hasznosítását rendelte el egy kormányhatározat.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]