Ganz Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ganz Ábrahám
Ganz abraham.jpg
Született
1814. november 6.
Svájc, Unter-Embrach
Elhunyt
1867. december 15. (53 évesen)
Pest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vasöntőmester
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz Ábrahám témájú médiaállományokat.
Ganz Ábrahám mauzóleuma Budapesten. Kerepesi temető: J. 191-193. Tervezői: Ybl Miklós és Hubert József. Kivitelező: Hofhauser Lajos.
Ganz Ábrahám mellszobra Kispesten

Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. február 6.Pest, 1867. december 15.) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője,[1] aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Budda városának tiszteletbeli polgára.[2]

Életpályája[szerkesztés]

„Ganz Ábrahám egy kilencgyerekes református kántortanító legidősebb fiaként született a svájci Unter Embrachban, édesanyját korán elveszítette.”[3] 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket.
1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” - mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben az iparmű kiállításon mutatták be.
Az épülő Lánchíd építői, és az Óbudai Hajógyár vezetőinek rendelését nem tudta teljesíteni, mert Széchenyi István megtiltotta a kőszénszállítást, azonban Kossuth Lajos rábeszélte Széchenyit, hogy vonja vissza a szénszállítás megtiltását.
1849-ben Ne bántsd a magyart! feliratú ágyúcsöveket öntött. Haynau hatheti fogságra ítélte, amelyből csupán néhány napot töltött le.

Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajózást, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat.

Magánélete[szerkesztés]

1849-ben feleségül vette Heiss Lőrinc kékfestő lányát, Heiss Jozefát. Egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Konrád. Ganz érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa. 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt.[4] A házasságából született egy lánya:

  • Ganz Jozefina.

A Ganz vállalatok az alapító halála után[szerkesztés]

Ganz Ábrahám halála után örökösei Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart András bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a „Ganz és Társa” nevet. Az öt részlegből álló és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család eladta, részvénytársasággá alakította Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert egy új iparág alapjait teremtette meg. Mechwart ekkor már vezérigazgató volt. Az egyfázisú transzformátor meghozta a Ganznak a világhírt.

Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.

Emlékezete[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ganz Ábrahám emlékezete. Magyar Nemzeti Levéltár. (Hozzáférés: 2015. december 20.)
  2. familysearch.org Ganz Ábráhám gyászjelentése
  3. Bevándorlóból lett magyar forradalmár
  4. 200 éve született Ganz Ábrahám
  5. http://hvg.hu/Tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo.aspx Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat