Lestyán Sándor
| Lestyán Sándor | |
| Született | 1896. február 1. Nagykároly |
| Elhunyt | 1956. november 11. (60 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gaál Franciska (1922–1933) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (30/2-1-42)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lestyán Sándor (Nagykároly, 1896. február 1. – Budapest, Józsefváros, 1956. november 11.)[3] író, újságíró, műfordító.
Élete[szerkesztés]
1896. február 1-jén született a Szatmár vármegyei Nagykárolyban Lestyán Lajos és Vilein Etelka fiaként. Pályáját az első világháború után a Világ című lapnál kezdte, majd Az Est Lapoknál és a Pesti Naplónál dolgozott. 1925-től 1928-ig Az Újság munkatársa, 1933-tól 1944-ig pedig a Friss Újság szerkesztője lett. 1945 után a Szabadság munkatársa, 1945-től 1947-ig pedig a Budapest folyóirat felelős szerkesztője, 1949–1950 között a Friss Újság főszerkesztője volt.
Számos történeti tárgyú népszerűsítő művet írt. Utolsó éveiben főként ifjúsági irodalommal foglalkozott, a Gyermekrádióban például 1952 novemberétől Hegyen-völgyön szép hazánkban címmel volt sorozata.
Magánélete[szerkesztés]
1922. június 11-én Budapesten házasságot kötött Gaál Franciska színésznővel,[4] akivel 1933-ban elváltak.[5]
Főbb művei[szerkesztés]
- Mary – Mariska. Emlék; Kellner, Budapest, 1921
- Munkácsy Mihály: Emlékeim; franciából ford. Lestyán Sándor, bev. Feleky Géza; Amicus, Budapest, 1921
- Vah-ta-vah és a somos erdő mohikánjai; Amicus, Budapest, 1923
- Botrány a múzeumban. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Budapest, 1933 (Világvárosi regények)
- A levegő királya. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Budapest, 1933 (Világvárosi regények)
- Marusja. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Budapest, 1933 (Világvárosi regények)
- Eltűnt az arany. Regény; Révész Géza, Budapest, 1933 (Gong. Révész Géza)
- Halálfejes pillangó (regény, Budapest, 1935)
- Gyuri, a hős repülő. Ifjúsági regény; Általános Ny., Budapest, 1936 (Friss újság színes regénytára)
- Hatalmas ököl. Regény; Általános Ny., Budapest, 1939 (Friss újság színes regénytára)
- Jóskönyv, álomfejtés. Régi magyar kalendáriomi furcsaságok; Officina, Budapest, 1940
- Pest-budai regélő (Budapest, 1940)
- Cigánymuzsika. Rigó Jancsi és Chimay hercegné regényes szerelme; Bokor-Vajna, Budapest, 1940
- Gróf Sándor Móricz az ördöglovas (regény, Budapest, 1941)
- Kiskutya, nagykutya; Vajna-Bokor, Budapest, 1941
- Repülj fecském (Reményi Ede regényes élete, Budapest, 1942)
- Gróf Sándor Móric, az ördöglovas; Vajna és Bokor, Budapest, 1942
- József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben, 1776-1847; Posner Ny., Budapest, 1943
- Az ismeretlen Táncsics (tanulmány, Budapest, 1945)
- Pesti kávéház; Budapesti Kávésok Ipartestülete, Budapest, 1946
- A fekete batár; Szikra Ny., Budapest, 1947 (Forintos regény)
- 1848 március 15. A Pilvax forradalma; Officina, Budapest, 1948
- Muzsikál a Bükk (elbeszélés, Budapest, 1950)
- Vadállatokból háziállatok; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Nézzetek körül!)
- Utazás az új Magyarországon; szerkesztette: Lestyán Sándor; Ifjúsági, Budapest, 1951
- Teleki Blanka (Budapest, 1951)
- Zúg a nádas (elbeszélés, Budapest, 1951)
- A nyolcadik pont; Ifjúsági, Budapest, 1952
- Úttörő zsebkönyv; Ifjúsági, Budapest, 1953
- Hej, halászok! Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953 (Az ötéves terv kiskönyvtára)
- Vadászrepülő leszek. Regény az ifjú repülők életéből; Ifjúsági, Budapest, 1954
- Utazás a fehér asztal körül (a hazai vendéglátóipar története, Budapest, 1955)
- Medve anyó születésnapja; Móra, Budapest, 1959 (Kispajtások mesekönyve)
- Az ismeretlen Lestyán; bev., vál. Buza Péter, jegyz. Fodor Béla; Budapesti Városvédő Egyesület–Summa Artium Alapítvány, Budapest, 2009 (Budapest könyvek)
Emlékezete[szerkesztés]
- Alakja felbukkan, lényeges epizódszereplőként Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2332/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Budapest I. ker. állami házassági akv. 399/1922.
- ↑ 26.P.36161/1933. sz. budapesti kir. törvsz. ítélet.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 532. o. Online elérés
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Lestyán Sándor halálára (Esti Hírlap, 1956. december 24.)
- Kellér Andor: Író a toronyban (Budapest, 1958)
