Egy kis hely a nap alatt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy kis hely a nap alatt
RendezőSzász Péter
ForgatókönyvíróSzász Péter
DramaturgBíró Zsuzsa
FőszerepbenBencze Ferenc
Margitai Ági
Máriáss József
Ion Bog
Bencze Ilona
Szilárdy István
Takács Kati
Koltai Róbert
Boross János
Hegedűs D. Géza
Lukács Sándor
ZenePresser Gábor
OperatőrRagályi Elemér
VágóSzécsényi Ferencné
HangmérnökKovács György
GyártásvezetőOnódi György
Gyártás
GyártóMAFILM Hunnia Filmstúdió,
Magyar Filmlaboratóriumi Vállalat
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő1 óra 41 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMokép
BemutatóMagyarország 1974. január 24.[1]
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Egy kis hely a nap alatt fekete-fehér magyar szatirikus filmvígjáték, amelyet 1974-ben mutattak be. Írója és rendezője Szász Péter.

Rövid történet[szerkesztés]

A film mottója:

Szívem szerint földig hajolnék meg előtte,

mégiscsak jónapottal köszöntöm a kertészt,

Köszönésemre kurtán biccent – nincs rám ideje,

Jár-kél, teszi dolgát serényen, gondtalanul

könnyű dalocskát fütyörészve…

Benjámin László

A vidéki kisvárosban, Pándokon elkészült az új kultúrház. A szombati avatásra elküldték a meghívókat. A városi KISZ bizottság ötlete alapján az avatóünnepségen Ludwig van Beethoven 3. szimfóniájának (vagyis az Eroicának) kellene felcsendülnie, de elfelejtették szerződtetni a karmestert és a nagyzenekart. A pártbizottság aktivistájára, T. Gyulára vár a feladat, hogy megnyerje az ügynek a fővárosban élő tehetséges ifjú karmestert, Gáti Bélát, Pándok neves szülöttjét, és egy komplett szimfonikus zenekart is szerezzen. A városi pártbizottság elnöke szintén Gyulát bízza meg, mert Gyula úgyis Pestre utazik (egyetemi jog és etika vizsgája miatt), hogy ügyeljen a pándoki szurkolók sportszerű magaviseletére, a népstadionbeli szombati Ferencváros–Pándok ragadón. A fair play díj is fontos lenne, hiszen a futballmérkőzést a televízió is közvetíti. T. Gyula a pándoki szurkolókkal együtt autóbusszal Budapestre utazik, és beindítja az Eroica-akciót…

Szereplők[szerkesztés]

Készítették[szerkesztés]

Az alkotók mondták[szerkesztés]

A film főhőséről nyilatkozta Szász János:

„…megvan az a rossz szokása, hogy amit elkezd, azt be is fejezi. Hisz abban, amit csinál…[2]

A forgatásról mesélte Szász János:

„Dokumentarista stílusú film, vígjátéki szituációkból felépítve. Ezeket a kitalált vígjátéki helyzeteket mindvégig belehelyeztük a valóságos pesti köznapokba. Az egyik jelenet magva: vidékről jött hősünk jegy nélkül felszáll a villamosra, s jön az ellenőr. Valódi pesti villamoson, valódi utasokkal vettük fel a jelenetet, szép számmal akadtak ismeretlenek, akik szereplőnket ki akarták segíteni pénzzavarából. Egy másik jelenet: verekedés a meccsen. Ezt a svéd–magyaron vettük fel, a fizető szurkolók között drukkolnak a szereplők — s ettől sajátos zamata lett a filmnek… egyetlen fizetett statisztánk sem volt, s van vagy ezer szereplője a filmnek. Akik nem is sejtették, hogy filmszereplőkké váltak, ha egyáltalán észrevették a kamerát, se gondolták, hogy itt egy játékfilm készül, legfeljebb a Kékfényre vagy a TV Híradóra gyanakodtak…[3]

Forgatási helyszínek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]