Szersén Gyula
| Szersén Gyula | |
 | |
| Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1940. november 22.[2][3] Budapest[1] |
| Elhunyt |
2021. március 17. (80 évesen)[4] Budapest |
| Származás | magyar |
| Házastársa | Vas Mária (1964–2021) |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
| Aktív évek | 1958–2021 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1986 |
| További díjak | Tolnay Klári-díj |
| Szersén Gyula IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szersén Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szersén Gyula (Budapest, 1940. november 22. – Budapest, 2021. március 17.) Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas magyar színművész.
Élete[szerkesztés]
Szülei Szersén Gyula és Szeszák Margit voltak. Testvérei: Szersén Margit és Szersén Éva. Mátyásföldön nevelkedett, a Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségizett. Az 1956-os forradalom idején gimnazistaként jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél.
.JPG)
2018-ban az Írószövetség székházában (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
1965-ben kapott oklevelet a Színiakadémián, bár 1958-tól már szerepelt az Állami Déryné Színház és a Vígszínház színpadán. A Nemzeti Színház tagja 1965–2005 között, majd tíz évig szerepelt a Gyulai Várszínházban.[5][6] Haláláig a Piccolo Színház társulatának volt a tagja, valamint vendégszerepelt a Budaörsi Játékszínben.
Jellegzetes hangja miatt 1964 óta rendszeresen szinkronizált, és az egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb szinkronhang volt, nagyon gyakran például William Shatner magyar hangja volt, a Star Trek mozifilmekben és a T. J. Hooker krimisorozatban, de 31-31 filmben ő szinkronizálta Michele Placidót főként a Polip Cattani főfelügyelőjeként és Charles Bronsont is.[7] Továbbá számtalan ismeretterjesztő film szinkronhangja volt. Végvári Tamás 2010-ben bekövetkezett halálát követően David Attenborough állandó magyar hangja is volt.[8]
Magánélete[szerkesztés]
1964-ben házasságot kötött Vas Máriával. Egy lányuk született, Andrea (1967).
Színházi szerepei[szerkesztés]
- Johann Wolfgang von Goethe: Faust – Lynceus; Bálint
- Georg Büchner: Danton halála – Hermann
- Arthur Sullivan: Házasságszédelgő – esküdt
- Büchner: Leonce és Léna – Valerio
- Füst Milán: Negyedik Henrik király
- Bertolt Brecht: Kivétel és szabály – kuli
- Radnóti Miklós: Emlékezés Radnóti Miklósra
- Makszim Gorkij: A nap fiai – Roman
- J. B. Priestley: A Conway család – Gerald Thornton
- Hubay Miklós: Szüless újra, kedves – a rendőrtiszt
- Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara – Stuff
- Sárközi György: Dózsa – Tamás
- William Shakespeare: Coriolanus – Calvus
- Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában – ötödik ápolt
- Marin Držić: Dundo Maroje – Máró
- Déry Tibor: Bécs, 1934 – Brennberg
- Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak – Hunyadi László
- Weiss: A vizsgálat – tizenkettedik vádlott
- Nagy László: Nagy László-est
- Katona József: Bánk bán – gy zászlósúr; Solom mester; Simon bán
- Pedro Calderón de la Barca: Huncut kísértet – Don Luis
- Boldizsár Iván: Túlélők – holland tiszt
- Illyés Gyula: Fáklyaláng – Andorás
- Molière: Tartuffe – Damis; rendőrhadnagy
- Madách–Keresztury: Csák végnapjai – Dávid
- Carlo Goldoni: A fogadósné – Fabrizio
- Shakespeare: Tévedések vígjátéka – Ephesusi Antipholus
- Balassi Bálint: Szép magyar komédia – Credulus
- Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Rogozsin
- Jékely Zoltán: Fejedelmi vendég – főétekfogó Lope de Vega: A furfangos menyasszony – Lucindo
- Shakespeare: Athéni Timon – Lucius szolgája
- Luke: VII. Hadrián – George Arthur Rose
- Gyurkó László: Fejezetek Leninről
- Szigligeti Ede: A trónkereső – Borics
- Örkény István: Sötét galamb – Tar Dezső
- Csehov: Ivanov – Lvov Jevgenyij Konsztantyinovics
- Shakespeare: Rómeó és Júlia – Páris; Montague
- Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott – Horatio
- Kós Károly: István király (Az országépítő) – Vazul
- Brecht: A szecsuáni jólélek – isten; második isten
- Móra Ferenc–Kárpáthy: Aranykoporsó – Constantinus
- Molière: Kényeskedők – La Grange
- Molière: Amphithryon – Jupiter
- Áprily Lajos: A bíboros – Jákó pásztor
- Tábori György: Pinkville – 3. őrmester
- Fernando de Rojas: Celestina – Calixto
- Darvas József: Hunyadi – Balázs pap
- Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei – Télemakhosz
- Móricz Zsigmond: Rokonok – Dr. Kopjáss István
- Weiss: Hölderin – Marx
- Shakespeare: Lear király – Edgar
- Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek – Zvoncov; Mokej Baskin
- Gladkov: Elérkezett az idő – Bagyin
- Keresztury Dezső: Nehéz méltóság – Gr. Bethlen Miklós
- Alekszandr Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve – Komkov
- Illyés Gyula: Különc – Podmaniczky Frigyes
- Wesker: A konyha – Gaston
- Németh László: Husz János – Stokes
- Trevor Griffiths: Komédiások – George McBrain
- Kornis Mihály: Halleluja – Tarkainges
- Jókai Mór: Thália szekerén – Kulacsfi
- Illyés Gyula: Tiszták – Vidal
- Moldova György: Titkos záradék,– Dobronay Egon
- Páskándi Géza: A szélmalom lakói – Pali bácsi
- Victor Hugo: A királyasszony lovagja (Ruy Blas) – Don Antonio Ubilla; Don Salluste de Bazan
- Nagy Ignác: Tisztújítás – Tornyay szolgabíró
- Szörényi Levente: István, a király – Bese
- Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója – Tamás bátya
- Shakespeare: II. Richárd – Bagot
- Shakespeare: IV. Henrik – Poins
- Madách Imre: Mózes – Dátán
- Szophoklész: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából – Hírnök
- Brecht: A kaukázusi krétakör
- Shakespeare: A vihar – Adrian
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Fejedelem
- Henrik Ibsen: Peer Gynt
- Gyurkovics Tibor: Halálsakk – Báró Szalbek
- Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Lovag Stromm Adalbert ezredes
- Sütő András: Az ugató madár – Szentgyörgyi Ábel
- Czakó Gábor: Fehér ló avagy Duna-party kocsmológia – Nicoletti
- Madách Imre: Az ember tragédiája – harmadik udvaronc; második gyáros
- Wyspianski: Menyegző – Költő
- Victorien Sardou–Émile Moreau: Szókimondó asszonyság – Jasmin
- Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – Mravucsán
- Nestroy-Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz vagy a három jómadár – finom úr
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – Ridegváry Bence
- Emmet Lavery: Az Úr katonái – Robert Stuart
- John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka – Philly O'Cullen
- Molière: A nők iskolája – Oronte
- Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára – Prológus
- Márai Sándor: Kassai polgárok – Gergely páter
- Karinthy Ferenc: Leánykereskedő – Mr. Chasar
Filmjei[szerkesztés]
Szinkronszerepei[szerkesztés]
Díjai és kitüntetései[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1986)
- Szinkronszakma életműdíj (2018)
- Tolnay Klári-díj (2020)[9]
Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]
- Wass Albert: Elvész a nyom
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes különleges esetei 1–2.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dehir.hu/kultura/elhunyt-szersen-gyula-szinmuvesz/2021/03/18/
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ Elhunyt Szersén Gyula. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Meghalt Szersén Gyula. Népszava. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Meghalt Szersén Gyula. Színház.online, 2021. március 17. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Szersén Gyula – adatlap – ISzDb
- ↑ David Attenborough, Terence Hill magyar hangját díjazták. hvg.hu, 2018. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Tolnay Klári-díjátadó filmes beszámolója. Színházi Dolgozók Szakszervezete, 2021. február 2. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
- HMDB
- Volt egyszer egy Nemzeti – beszélgetés Szersén Gyulával Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Színházi Adattár
|
