Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni
(Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
1964-es amerikai–brit film

A film főcíme
A film főcíme
Rendező Stanley Kubrick
Producer Stanley Kubrick
Vezető producer Leon Minoff
Alapmű Peter George: Red Alert
Műfaj
  • black comedy
  • filmvígjáték
  • háborús film
  • szatíra
  • filmadaptáció
  • sci-fi film
Forgatókönyvíró Stanley Kubrick
Terry Southern
Peter George
Főszerepben Peter Sellers
George C. Scott
Sterling Hayden
Keenan Wynn
Zene Laurie Johnson
Operatőr Dean Cundey
Vágó Anthony Harvey
Díszlettervező
  • Ken Adam
  • Ken Adam
Gyártásvezető Clifton Brandon
Gyártás
Gyártó Columbia Pictures Corporation
Hawk Films
Ország Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Nyelv angol
orosz
Játékidő 94 perc
Költségvetés 1 800 000 $[1]
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Columbia Pictures
Magyarország Fórum Home Entertainment Hungary (DVD, 2009)
Bemutató USA 1964. január 29.
1. szinkron
Magyarország 1987. (TV: MTV-1)
2. szinkron
Magyarország 2006. november 19. (TV: m2)
3. szinkron
Magyarország 2009. augusztus 11. (DVD)
Magyar adó 1. szinkronnal
MTV-1
2. szinkronnal
m2
m1
További információk

Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) Stanley Kubrick 1964-ben bemutatott filmje, mely Peter George Red Alert című regénye alapján készült. A főbb szerepekben Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn és Slim Pickens látható. A történet a hidegháború idején játszódik, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymásra irányították atomfegyvereiket, és a két ország között bármikor kirobbanhatott volna az atomháború. A film két évvel a kubai rakétaválság után készült, és elég szatirikusan ábrázolja egy lehetséges atomháború kitörésének lehetőségeit. A film elején van egy közlemény, melyben kijelentik, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmével a valóságban nem történhetne meg az, ami a filmben bekövetkezik.

A filmet négy Oscar-díjra és hét BAFTA-díjra jelölték, és végül négy BAFTA-díjat kapott.

Cselekmény[szerkesztés]

Dr. Strangelove

Az amerikai Burpelson légierő bázisának parancsnoka Jack D. Ripper tábornok. A bázisról irányítják azokat az 50 megatonnányi atombombával felszerelt B-52-eseket amelyek a nap 24 órájában a Szovjetunió határaitól nem messze járőröznek, úgy hogy harci bevetés esetén 2 órán belül elérjék elsődleges célpontjukat. Egyik nap a tábornok harci riadót rendel el. Eleinte mindenki csak gyakorlatnak gondolja, köztük a brit Lionel Mandrake is, aki egy angol-amerikai tiszti csereprogram keretében teljesít szolgálatot a bázison.

Ripper tábornok elrendeli az R-terv életbe lépését, amely arra az eshetőségre készült, ha kitörne az atomháború. Megparancsolja Mandrake-nek hogy a bázison lévő összes magánrádiót gyűjtse össze. A bázist teljesen elvágják a külvilágtól, a bázis helyőrsége felkészül, hogy senkit se engedjenek be. Még az amerikai egységeknek látszó csapatokat se, mert a tábornok szerint a "vörösök" lesznek azok, akik amerikaiaknak álcázzák magukat. A B-52-eseknek kiadják a támadási parancsot, és a 34 repülő elindul, hogy ledobja bombáit a Szovjetunió bázisaira, városaira. A bombázók ezután átállítják kommunikációs eszközeiket egy 3 jegyű kódra melyet Ripper tábornokon kívül senki sem ismer, és így csak Ő tud a repülőkkel kommunikálni.

A hír eljut az elnökig is, aki válságstábot hoz létre. A Stratégiai Tanácsteremben az elnök, a tanácsadói és magas rangú katonai szakértők, köztük Turgidson tábornok próbálja megtalálni a megoldást. Az elnök megpróbálja békésen megoldani a konfliktust, ezért az orosz nagykövetet, Alekszejt is meghívja, bár ezt sokan ellenzik. Az elnök próbálja a feszültséget oldani ezért megkínálja egy kis jamaicai szivarral, amit Alekszej elutasít mondván Ő csak kubait szív, és az imperialisták talpnyalóinak szivarát nem szívja. Arra a következtetésre jutnak hogy 2 óra kevés lesz hogy feltörjék a kódot, amivel visszahívnák a repülőgépeket. Ezért amerikai csapatokat küldenek hogy foglalják el a Burpelson bázist és fogják el Ripper tábornokot. A szovjetek elárulják az amerikaiaknak hogy készítettek egy fegyvert amit csak Ítéletnapgépnek hívnak. A fegyver lényege hogyha támadás éri a Szovjetuniót akkor automatikusan ellencsapást mér a támadóra. Sajnos ezt a gépet nem lehet leállítani, ezért ha egy bomba becsapódik akkor kitör az atomháború. Alekszej szerint Kobatórium G-vel van felszerelve. Dr. Strangelove szerint a Kobatórium G-nek száz év a felezési ideje, ami elég sok ahhoz hogy bárki is túlélje a háborút. Az amerikai elnök többször beszél telefonon a szovjet elnökkel, Dimitrijjel telefonon hogy ne támadják meg az Egyesült Államokat, mert ők nem akarják megtámadni a Szovjetuniót. Sőt megkéri a szovjeteket hogy lőjék le a B-52-eseket, mielőtt még ledobnák bombáikat és kitörne az atomháború. A szovjet bürokráciára jellemző hogy Dimitrij, megkéri az amerikai elnököt hogy hívja fel Omszkban a Központi Légvédelmi Hatóságot, mert ott tudják leállítani, bár a telefonszámukat nem tudja megadni ezért azt javasolja hogy előbb az omszki tudakozót hívja fel, ha meg akarja tudni a telefonszámot.

Alekszej az orosz nagykövet és az amerikai elnök a Stratégiai Tanácsteremben

Az amerikai csapatok elérik a Burpelson légibázist és heves ostrom kezdődik. Mandrake aki az első percektől kezdve próbálja Rippert lebeszélni arról hogy megtámadják a Szovjetuniót, egyre inkább rájön hogy a tábornok megőrült. Az ostrom alatt ketten vannak a parancsnoki szobában, és Ripper kifejti Mandrakenek hogy a szovjet beszivárgás 1946 óta tart, és ezt azzal támasztja alá hogy 1946 volt az első év amikor fluort adtak a csapvízhez. Ripper szerint ez a szovjetek műve hogy így gyengítsék le a kapitalistákat, s megemlíti hogy már a cukorhoz, liszthez, gyümölcshöz és a fagylalthoz is adnak fluort. A tábornok szerint meg kell védeniük az értékes testnedveiket a fluortól és ezért kell elpusztítani a Szovjetuniót. Mandrake most már tisztán látja hogy Ripper teljesen megőrült, ezért nem mond neki ellent, sőt úgy csinál mintha az Ő pártján lenne azért hogy kicsikarja belőle a 3 betűs kódot amivel vissza lehet hívni a bombázókat. Ripper úgy dönt hogy megborotválkozik, ezért bezárkózik a mosdóba de pár perc múlva agyonlövi magát, sajnos Mandrake nem tudta megszerezni a kódot de a tábornok jegyzeteiből rájön a kódra.

A bázist végül sikerül elfoglalni, mikor épp telefonálna Mandrake hogy megvan a kód Guano ezredes lép be, és Rippert keresi. Mandrake nagyon megörül neki, de Guano kimért és hideg vele szemben, elmondja neki az a parancsa hogy Ripper tábornokot megtalálja. Mikor megtudja mi történt Ripperrel nem hisz Mandrakenak, és elmondja hogy szerinte Mandrake valamiféle perverz aki megölte Ripper tábornokot, és a többi perverzzel lázadást szított. Mandrake mindenképpen telefonálni akar az elnöknek hogy megmondja a kódot, de az ostrom során a bázis telefonjai megsérültek. Guano ha nehezen is de megengedi hogy egy pénzérmés fülkéből telefonáljon. De nincs elég aprópénze, ezért megkéri Guanot hogy lőjje szét a Coca-Cola automatát, de Guano nem akarja mert az magántulajdon. Végül is mikor Mandrake felvilágosítja hogy most a világ sorsa forog veszélyben Guano szétlövi, de csak azzal a feltétellel hogy a gép megsemmisítéséért nem Ő lesz a felelős. A hívás hatására sikerül visszahívni a 34 kiküldött bombázóból 30-at, míg a szovjetek jelentése szerint 4-et lelőttek. Mindenki boldog hogy elhárult a veszély, amikor csörög a Stratégiai Tanácsteremben a telefon. A szovjetek azok és közlik hogy a Laputai bázis felé tartó gépet nem hívták vissza. Kiderül hogy mégsem lőtték le a gépet a szovjetek csak megsérült és a célja felé tart, sajnos a kommunikációs berendezése megsérült így nem tudnak velük kapcsolatba lépni. A bombázó végül ledobja az atombombáját, és ezzel kitör az atomháború.

Dr. Strangelove-nak van egy mentő ötlete, szerinte ha a több száz méter mély bányákba lemennének akkor 100 évig is elélhetnének, miközben növényeket termesztenének és állatokat tenyésztenének a föld alatt. Szerinte több százezer ember menekülhetne meg, de csak a legegészségesebbeket, legokosabbakat, leghasznosabbakat kell kiválasztani, akik majd újra benépesítik a Földet. Szerinte szükség van a jelenlegi felső vezetés, mind a politikusok és katonai vezetők szaktudására hogy száz év múlva újra folytathassák a szovjetek elleni versenyt. Megemlíti hogy kívánatos lenne ha egy férfira 10 nő jutna és így szerinte akár 20 év alatt elérnék a mostani GDP-t. A politikusoknak és katonai vezetőknek egyre inkább tetszik az ötlet. Turgidson tábornok arról érdeklődik hogy akkor a férfiaknak engedélyezhető lenne a poligámia. Dr. Strangelove közli vele hogy nem csak hogy engedett lenne, de szükségszerűnek is kell lennie, a férfiaknak meg kell hozni ezt a kis áldozatot a hazáért.Most már mindenki mosolyog még az orosz nagykövet is, a film végén atombombákat látunk felrobbanni és ezzel kezdetét vesz a bunkerháború.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész Magyar szinkron
1. szereposztás (1987) 2. szereposztás (2006)[2] 3. szereposztás (2009)
Dr. Strangelove /
Lionel Mandrake ezredes /
Merkin Muffley elnök
Peter Sellers Szombathy Gyula Mikó István Gyabronka József
Buck Turgidson tábornok George C. Scott Kránitz Lajos Csankó Zoltán Csuja Imre
Jack D. Ripper tábornok Sterling Hayden ? Szersén Gyula Epres Attila
T. J. "King" Kong őrnagy Slim Pickens ? Harsányi Gábor Bezerédi Zoltán
Lothar Zogg hadnagy James Earl Jones ? Sárközi József ?
"Bat" Guano ezredes Keenan Wynn ? Varga T. József Várkonyi András
Alekszej, a szovjet nagykövet Peter Bull ? Vass Gábor Breyer László
Miss Scott Tracy Reed ? Zsigmond Tamara ?
Mr. Staines Jack Creley ? Sörös Sándor ?

Érdekességek[szerkesztés]

  • A bázis ostromakor látható felirat Peace is Our Profession
    Peter Sellers a filmben három szerepet is játszik, mégpedig Dr. Strangelove tudós, Lionel Mandrake ezredes és Merkin Muffley elnök szerepét.
  • "Bat" Guano ezredes neve egy szójáték, a Guano jelentése madár- vagy denevérürülék; a beceneve Bat, ami magyarra lefordítva denevért jelent.
  • Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re asszociál ami magyarul Hasfelmetsző Jacket jelent.
  • T. J. "King" Kong neve egyértelműen King Kongra, az óriásmajomra utal.
  • A filmben a bázison többször látható a Peace is our Profession, azaz „A békéért dolgozunk” felirat, ami elég ironikus egy atombombákkal felszerelt bázis esetében. Főleg harci jelenetekben látni mint a kapuk ostromakor a kapuk melletti táblán, de Mandrake irodájában is ki van szegezve a falra.
  • Amikor a B-52-es bombázót és személyzetét mutatják akkor a When Johnny Comes Marching Home című hazafias amerikai dal szól aláfestő zeneként.
  • Dr. Strangelove valódi neve Dr. Merkwürdigliebe, aki a második világháború után az Egyesült Államokba emigrált. Bár próbálja magát amerikainak mutatni, náci érzéseit nehezen tudja elnyomni. Többször is „Mein Führer”-nek hívja az amerikai elnököt, és kezével ösztönösen náci karlendítéseket csinál, amiről ugyan próbál leszokni. Kezét harapdálja büntetésként és próbál ráülni a jobb kezére, hogy ne csináljon karlendítéséket. Ez ugyanakkor nehezére esik, hiszen jobb keze mintha önálló életet élne, s nemegyszer fojtogatja Dr. Strangelove-ot, amiért az próbálja elnyomni a náci érzéseit.
  • A film elején T. J. "King" Kong a Playboyt olvassa, melynek címlapján a Miss Scott-ot alakító Tracy Reed látható: ez az újság a Playboy 1962. júniusi száma, mely valóban a filmben látható formában jelent meg, és nem csak a film kedvéért csinálták.

Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés]

Oscar-díj (1965)[szerkesztés]

  • jelölés: legjobb férfi főszereplő (Peter Sellers)
  • jelölés: legjobb forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
  • jelölés: legjobb rendező (Stanley Kubrick)
  • jelölés: legjobb film

BAFTA-díj (1965)[szerkesztés]

  • díj: legjobb brit díszlet (fekete-fehér) (Ken Adam)
  • díj: legjobb brit film
  • díj: legjobb film
  • díj: UN award
  • jelölés: legjobb brit színész (Peter Sellers)
  • jelölés: legjobb brit forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
  • jelölés: legjobb külföldi színész (Sterling Hayden)

Filmzene[szerkesztés]

  • "Try a Little Tenderness"

Előadja: Harry M. Woods, Reginald Connelly és Jimmy Campbell

  • "When Johnny Comes Marching Home"

Előadja: Union Army zenekar

  • "We'll Meet Again"

Előadja: Vera Lynn és kórusa
Írta: Ross Parker és Hughie Charles

Források[szerkesztés]

  1. Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb (1964) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. július 26.)
  2. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

Források és külső hivatkozások[szerkesztés]