Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

Dr. Strangelove (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
1964-es amerikai–brit film
Rendező	Stanley Kubrick
Producer	Stanley Kubrick
Vezető producer	Leon Minoff
Alapmű	Peter George: Red Alert
Műfaj	fekete komédia filmvígjáték háborús film filmszatíra regény alapján készült film
Forgatókönyvíró	Stanley Kubrick Terry Southern Peter George
Főszerepben	Peter Sellers George C. Scott Sterling Hayden Keenan Wynn
Zene	Laurie Johnson
Operatőr	Dean Cundey
Vágó	Anthony Harvey
Díszlettervező	Ken Adam
Gyártásvezető	Clifton Brandon
Gyártás
Gyártó	Columbia Pictures Corporation Hawk Films
Ország	Amerikai Egyesült Államok Egyesült Királyság
Nyelv	angol orosz
Forgatási helyszín	Izland Arktisz Banff Nemzeti Park Sziklás-hegység Shepperton Studios Okaloosa megye Greenland London-Heathrow-i repülőtér London Északnyugati területek
Játékidő	94 perc
Költségvetés	1 800 000 $
Képarány	1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Columbia Pictures Fórum Home Entertainment Hungary (DVD, 2009)
Bemutató	1964. január 29. 1987. (TV: MTV-1)
Eredeti magyar adó	MTV-1
Korhatár	II. kategória (F/0468/J)
Bevétel	9 440 000 $ (Amerikai Egyesült Államok) 9 523 464 $ (világszerte)
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Strangelove témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (eredeti cím: Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) Stanley Kubrick 1964-ben bemutatott filmje, mely Peter George Red Alert című regénye alapján készült. A főbb szerepekben Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn és Slim Pickens látható.

A történet a hidegháború idején játszódik, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymásra irányították atomfegyvereiket, és a két ország között bármikor kirobbanhatott volna az atomháború. A film két évvel a kubai rakétaválság után készült, és elég szatirikusan ábrázolja egy lehetséges atomháború kitörésének lehetőségeit. A film elején van egy közlemény, melyben kijelentik, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmével a valóságban nem történhetne meg az, ami a filmben bekövetkezik.

A filmet négy Oscar-díjra és hét BAFTA-díjra jelölték, és végül négy BAFTA-díjat kapott.

Cselekmény

Dr. Strangelove tudós (Peter Sellers)

Az amerikai Burpelson légierő bázisának parancsnoka Jack D. Ripper tábornok. A bázisról irányítják azokat az 50 megatonnányi atombombával felszerelt B-52-eseket, amelyek a nap 24 órájában a Szovjetunió határaitól nem messze járőröznek, hogy harci bevetés esetén 2 órán belül elérjék elsődleges célpontjaikat. Egyik nap a tábornok harci riadót rendel el. Eleinte mindenki csak gyakorlatnak gondolja, köztük a brit Lionel Mandrake is, aki angol-amerikai tiszti csereprogram keretében teljesít szolgálatot a bázison.

Ripper tábornok elrendeli az R-terv életbe lépését, amely arra az eshetőségre készült, ha kitörne az atomháború. Megparancsolja Mandrake-nek, hogy a bázison lévő összes magánrádiót gyűjtse össze. A bázist teljesen elvágják a külvilágtól, a bázis helyőrsége felkészül, hogy senkit se engedjenek be. Még az amerikai egységeknek látszó csapatokat se, mert a tábornok szerint a "vörösök" lesznek azok, akik amerikaiaknak álcázzák magukat. A B-52-eseknek kiadják a támadási parancsot, és a 34 repülő elindul, hogy ledobja bombáit a Szovjetunió bázisaira, városaira. A bombázók ezután átállítják kommunikációs eszközeiket egy 3 jegyű kódra, melyet Ripper tábornokon kívül senki sem ismer, és így csak Ő tud a repülőkkel kommunikálni.

A hír eljut az elnökig is, aki válságstábot hoz létre. A Stratégiai Tanácsteremben az elnök, a tanácsadói és magas rangú katonai szakértők, köztük Turgidson tábornok próbálja megtalálni a megoldást. Az elnök megpróbálja békésen megoldani a konfliktust, ezért az orosz nagykövetet, Alekszejt meghívja, bár ezt sokan ellenzik. Az elnök próbálja a feszültséget oldani, ezért megkínálja egy jamaicai szivarral, amit Alekszej elutasít, mondván Ő csak kubait szív, az imperialisták talpnyalóinak szivarát nem szívja. Arra a következtetésre jutnak, hogy 2 óra kevés lesz, hogy feltörjék a kódot, amivel visszahívnák a repülőgépeket. Ezért amerikai csapatokat küldenek, hogy foglalják el a Burpelson bázist és fogják el Ripper tábornokot. A szovjetek elárulják az amerikaiaknak, hogy készítettek egy fegyvert, amit csak Ítéletnapgépnek hívnak. A fegyver lényege, hogy ha támadás éri a Szovjetuniót, akkor automatikusan ellencsapást mér a támadóra. Sajnos ezt a gépet nem lehet leállítani, ezért ha egy bomba becsapódik, akkor kitör az atomháború. Alekszej szerint Kobatórium G-vel van felszerelve. Dr. Strangelove szerint a Kobatórium G-nek kilencvenhárom év a felezési ideje, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy bárki túlélhesse a háborút. Az amerikai elnök többször beszél telefonon a szovjet elnökkel, Dimitrijjel, hogy ne támadják meg az Egyesült Államokat, mert ők nem akarják megtámadni a Szovjetuniót. Sőt megkéri a szovjeteket, hogy lőjék le a B-52-eseket, mielőtt még ledobnák bombáikat és kitörne az atomháború. A szovjet bürokráciára jellemző, hogy Dimitrij megkéri az amerikai elnököt, hogy hívja fel Omszkban a Központi Légvédelmi Hatóságot, mert ott tudják leállítani, bár a telefonszámukat nem tudja megadni, ezért azt javasolja, hogy előbb az omszki tudakozót hívja fel, ha meg akarja tudni a telefonszámot.

Merkin Muffley amerikai elnök (Peter Sellers)

Az amerikai csapatok elérik a Burpelson légibázist és heves ostrom kezdődik. Mandrake, aki az első percektől kezdve próbálja Rippert lebeszélni arról, hogy megtámadják a Szovjetuniót, rájön, hogy a tábornok megőrült. Az ostrom alatt ketten vannak a parancsnoki szobában, és Ripper kifejti Mandrake-nek, hogy a szovjet beszivárgás 1946 óta tart, és ezt azzal támasztja alá hogy 1946 volt az első év, amikor fluort adagoltak a csapvízhez. Ripper szerint ez a szovjetek műve, hogy így gyengítsék le a kapitalistákat, s megemlíti, hogy már a cukorhoz, liszthez, gyümölcshöz és a fagylalthoz is adnak fluort. A tábornok szerint meg kell védeniük az értékes testnedveiket a fluortól, ezért kell elpusztítani a Szovjetuniót. Mandrake most már tisztán látja, hogy Ripper megőrült, ezért nem mond neki ellent, sőt úgy csinál, mintha az Ő pártján lenne azért, hogy kicsikarja belőle a 3 betűs kódot, amivel vissza lehet hívni a bombázókat. Ripper úgy dönt, hogy megborotválkozik, ezért bezárkózik a mosdóba, de pár perc múlva agyonlövi magát. Mandrake a tábornok jegyzeteiből rájön a kódra.

A bázist sikerül elfoglalni, mikor épp telefonálna Mandrake, hogy megvan a kód, Guano ezredes lép be, és Rippert keresi. Mandrake megörül neki, de Guano kimért és hideg vele szemben, elmondja, neki az a parancsa, hogy Ripper tábornokot megtalálja. Mikor megtudja mi történt Ripperrel, nem hisz Mandrake-nak, és elmondja, hogy szerinte Mandrake valamiféle perverz, aki megölte Ripper tábornokot, és a többi perverzzel lázadást szított. Mandrake mindenképpen telefonálni akar az elnöknek, hogy megmondja a kódot, de az ostrom során a bázis telefonjai megsérültek. Guano ha nehezen is, de megengedi, hogy egy pénzérmés fülkéből telefonáljon. De nincs elég aprópénze, ezért megkéri Guanót, hogy lőjje szét a Coca-Cola automatát, de Guano nem akarja, mert az magántulajdon. Végül is mikor Mandrake felvilágosítja, hogy most a világ sorsa forog veszélyben, Guano szétlövi, de csak azzal a feltétellel, hogy a gép megsemmisítéséért nem Ő lesz a felelős. A hívás hatására sikerül visszahívni a 34 kiküldött bombázóból 30-at, míg a szovjetek jelentése szerint 4-et lelőttek. Mindenki boldog, hogy elhárult a veszély, amikor csörög a Stratégiai Tanácsteremben a telefon. A szovjetek azok és közlik, hogy a Laputai bázis felé tartó gépet nem hívták vissza. Kiderül, hogy mégsem lőtték le a gépet a szovjetek, csak megsérült és a célja felé tart, sajnos a kommunikációs berendezése megsérült, így nem tudnak velük kapcsolatba lépni. A bombázó végül ledobja az atombombáját, és ezzel kitör az atomháború.

Dr. Strangelove-nak van egy mentő ötlete, szerinte ha a több száz méter mély bányákba lemennének, akkor 100 évig is elélhetnének, miközben növényeket termesztenének és állatokat tenyésztenének a föld alatt. Szerinte több százezer ember menekülhetne meg, de csak a legegészségesebbeket, legokosabbakat, leghasznosabbakat kell kiválasztani, akik majd újra benépesítik a Földet. Szerinte szükség van a jelenlegi felső vezetés, mind a politikusok és katonai vezetők szaktudására, hogy száz év múlva újra folytathassák a szovjetek elleni versenyt. Megemlíti, hogy kívánatos lenne, ha egy férfira 10 nő jutna és így szerinte akár 20 év alatt elérnék a mostani GDP-t. A politikusoknak és katonai vezetőknek egyre inkább tetszik az ötlet. Turgidson tábornok arról érdeklődik, hogy akkor a férfiaknak engedélyezhető lenne a poligámia. Dr. Strangelove közli vele, hogy nem csak hogy engedett lenne, de szükségszerűnek is kell lennie, a férfiaknak meg kell hozni ezt a kis áldozatot a hazáért. Most már mindenki mosolyog, még az orosz nagykövet is, a film végén atombombákat látunk felrobbanni és ezzel kezdetét veszi a bunkerháború.

Szereplők

Szereplő	Színész	Magyar szinkron
		1. szereposztás (1987)	2. szereposztás (2006)	3. szereposztás (2009)
Dr. Strangelove / Lionel Mandrake ezredes / Merkin Muffley elnök	Peter Sellers	Szombathy Gyula	Mikó István	Gyabronka József
Buck Turgidson tábornok	George C. Scott	Kránitz Lajos	Csankó Zoltán	Csuja Imre
Jack D. Ripper tábornok	Sterling Hayden	?	Szersén Gyula	Epres Attila
T. J. „King” Kong őrnagy	Slim Pickens	?	Harsányi Gábor	Bezerédi Zoltán
Lothar Zogg hadnagy	James Earl Jones	?	Sárközi József	?
„Bat” Guano ezredes	Keenan Wynn	?	Varga T. József	Várkonyi András
Alekszej, a szovjet nagykövet	Peter Bull	?	Vass Gábor	Breyer László
Miss Scott	Tracy Reed	?	Zsigmond Tamara	?
Mr. Staines	Jack Creley	?	Sörös Sándor	?

Érdekességek

• Peter Sellers a filmben három szerepet is játszik, mégpedig Dr. Strangelove tudós, Lionel Mandrake ezredes és Merkin Muffley elnök szerepét.
• "Bat" Guano ezredes neve egy szójáték, a Guano jelentése madár- vagy denevérürülék; a beceneve Bat, ami magyarra lefordítva denevért jelent.
• Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re asszociál ami magyarul Hasfelmetsző Jacket jelent.
• T. J. "King" Kong neve egyértelműen King Kongra, az óriásmajomra utal.
• A filmben a bázison többször látható a Peace is our Profession, azaz „A békéért dolgozunk” felirat, ami elég ironikus egy atombombákkal felszerelt bázis esetében. Főleg harci jelenetekben látni mint a kapuk ostromakor a kapuk melletti táblán, de Mandrake irodájában is ki van szegezve a falra.
• Amikor a B-52-es bombázót és személyzetét mutatják akkor a When Johnny Comes Marching Home című hazafias amerikai dal szól aláfestő zeneként.
• Dr. Strangelove valódi neve Dr. Merkwürdigliebe, aki a második világháború után az Egyesült Államokba emigrált. Bár próbálja magát amerikainak mutatni, náci érzéseit nehezen tudja elnyomni. Többször is „Mein Führer”-nek hívja az amerikai elnököt, és kezével ösztönösen náci karlendítéseket csinál, amiről ugyan próbál leszokni. Kezét harapdálja büntetésként és próbál ráülni a jobb kezére, hogy ne csináljon karlendítéséket. Ez ugyanakkor nehezére esik, hiszen jobb keze mintha önálló életet élne, s nemegyszer fojtogatja Dr. Strangelove-ot, amiért az próbálja elnyomni a náci érzéseit.
• A film elején T. J. "King" Kong a Playboyt olvassa, melynek címlapján a Miss Scott-ot alakító Tracy Reed látható: ez az újság a Playboy 1962. júniusi száma, mely valóban a filmben látható formában jelent meg, és nem csak a film kedvéért csinálták.

Fontosabb díjak és jelölések

Oscar-díj (1965)

• jelölés: legjobb férfi főszereplő (Peter Sellers)
• jelölés: legjobb forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
• jelölés: legjobb rendező (Stanley Kubrick)
• jelölés: legjobb film

BAFTA-díj (1965)

• díj: legjobb brit díszlet (fekete-fehér) (Ken Adam)
• díj: legjobb brit film
• díj: legjobb film
• díj: UN award
• jelölés: legjobb brit színész (Peter Sellers)
• jelölés: legjobb brit forgatókönyv (Stanley Kubrick, Peter George, Terry Southern)
• jelölés: legjobb külföldi színész (Sterling Hayden)

Filmzene

• „Try a Little Tenderness”: előadja Harry M. Woods, Reginald Connelly és Jimmy Campbell.

• „When Johnny Comes Marching Home”: előadja a Union Army zenekar.

• „We’ll Meet Again”: előadja Vera Lynn és kórusa, írta Ross Parker és Hughie Charles.

További információk

• Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni a PORT.hu-n (magyarul)
• Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni a Box Office Mojón (angolul)