2001: Űrodüsszeia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2001: Űrodüsszeia
(2001: A Space Odyssey)
1968-as amerikai–brit film

2001 A Space Odyssey (logo).png
2001 A Space Odyssey title.jpg
Rendező Stanley Kubrick
Producer Stanley Kubrick
AlapműArthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia (könyv)
(Az őrszem című novella alapján)[1]
Műfaj
  • space adventure film
  • kalandfilm
  • thrillerfilm
  • irodalmi adaptáció
  • rejtélyfilm
  • filmeposz
  • fantasztikus film
Forgatókönyvíró Stanley Kubrick
Arthur C. Clarke
Főszerepben Keir Dullea
Gary Lockwood
William Sylvester
Daniel Richter
Douglas Rain
Zene
Operatőr Geoffrey Unsworth
Vágó Geoffrey Unsworth
Jelmeztervező Edwin Hardy Amies
Gyártás
Gyártó MGM
OrszágUSA USA
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Nyelv angol
orosz
Forgatási helyszín
Játékidő 141 perc
Költségvetés 10 500 000 $[2]
Képarány 2,2:1
Forgalmazás
Forgalmazó MGM
BemutatóUSA 1968. április 6.
magyar 1979. március 22.
Díj(ak) 1 Oscar-díj
3 BAFTA-díj
KorhatárUSA G
Bevétel
  • 146 000 000 amerikai dollár (világszerte)
  • 60 481 243 amerikai dollár (Amerikai Egyesült Államok)
Kronológia
Következő2010 – A kapcsolat éve
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz 2001: Űrodüsszeia témájú médiaállományokat.

A 2001: Űrodüsszeia (eredeti cím: 2001: A Space Odyssey) 1968-ban bemutatott amerikai sci-fi film, rendezője Stanley Kubrick.

A film Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regénye, a 2001. Űrodisszeia története alapján készült. Ennek különlegessége, hogy a könyvet Arthur C. Clarke kimondottan a filmtervhez írta Stanley Kubrick megrendelésére.

A filmet a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mélyértelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. Filmművészeti kifejezőerő tekintetében színhasználata is jelentős, úttörőnek mondható.

Rövid történet[szerkesztés]

Egy titokzatos monolit arra ösztönzi a majomembereket, hogy kilépjenek az állatvilágból; az objektum az űrkorszakban veszélyes utazásra invitál először a Holdra, majd a Jupiter közelébe.

Cselekmény[szerkesztés]

HAL 9000 vörös szeme
Két képkocka a 2001: Űrodüsszeia filmből. Híres vágás két kockája, amikor a történet az őskorból az űrkorszakba vált
A monolit makettje

Egy őskori velden egy hominidákból álló törzset egy rivális törzs elűz a vízlelőhelyéről. Másnap egy monolit bukkan fel közöttük; ez segít nekik rájönni, hogyan kell fegyverként használni egy erős csontot, és az első sikeres vadászatuk után visszatérnek, hogy az újonnan felfedezett eszközzel elűzzék a riválisokat.

Évmilliókkal később Dr. Heywood Floyd, az Egyesült Államok Nemzeti Asztronautikai Tanácsának elnöke a Clavius Bázisra, az Egyesült Államok holdi előőrsére utazik. Az 5-ös űrállomáson való megállás során találkozik orosz tudósokkal, akiket aggaszt, hogy a Clavius nem reagál a jelzéseikre. Floyd nem hajlandó beszélni a bázison terjedő járványról szóló pletykákról.

A Claviuson Floyd beszédet mond a személyzet tagjainak, akiknek hangsúlyozza, hogy legújabb felfedezésükkel kapcsolatban titoktartásra van szükség. Floyd feladata egy nemrégiben talált lelet, egy négymillió évvel korábban eltemetett monolit vizsgálata a Tycho holdkráter közelében. Floyd és a többiek egy holdbusszal utaznak a monolithoz. Miközben vizsgálják a tárgyat, napfény éri, amire az egy nagy teljesítményű rádiójelet bocsát ki.

Tizennyolc hónappal később az amerikai Discovery One űrhajó a Jupiter felé tart, fedélzetén Dr. David Bowman és Dr. Frank Poole pilótákkal és tudósokkal, valamint három másik, felfüggesztett életműködésben lévő tudóssal. A Discovery műveleteinek nagy részét HAL, egy „HAL 9000” mesterséges intelligencia irányítja, ami emberi személyiséggel rendelkezik.

Amikor HAL azt jelenti, hogy az antenna vezérlőberendezése meghibásodott, Bowman egy űrséta során megvizsgálja, de nem talál semmi hibát. HAL azt javasolja, hogy telepítsék újra az eszközt, majd hagyják, hogy meghibásodjon, hogy a problémát újra ellenőrizni lehessen.

A küldetésirányítás tájékoztatja az űrhajósokat, hogy a Twin 9000 számítógépük eredményei azt mutatják, hogy a HAL téved a jelentéssel kapcsolatban. A HAL az eltérést emberi hibának tulajdonítja. A HAL viselkedése miatt aggódva Bowman és Poole bemennek egy EVA-kapszulába, hogy úgy tudjanak beszélgetni, hogy HAL ne hallja meg őket, és megállapodnak abban, hogy ha bebizonyosodik, hogy tévedett, akkor lekapcsolják HAL-t. HAL szájról olvasás segítségével követi a beszélgetésüket.

Miközben Poole egy űrsétán az újból hibásnak jelzett antennaegységet próbálja kicserélni, HAL átveszi az irányítást a kapszula felett, elvágja Poole oxigéncsövét, és sodródni hagyja a világűrben. Bowman egy másik kabinba száll, hogy megmentse Poole-t; amíg ő kint van, HAL kikapcsolja a életfenntartó rendszer funkcióit a három másik, felfüggesztett életműködésben lévő legénységi tagnál, és ezzel megöli őket.

Amikor Bowman visszatér a hajóra Poole holttestével, HAL nem engedi be, mondván, hogy az űrhajósok veszélyeztetik a küldetést. Bowman kézzel kinyitja a vészzsilipet, belép a hajóba, és HAL processzormagjához megy, ahol sorban elkezdi kikapcsolni HAL áramköreit. HAL megpróbálja megnyugtatni Bowmant, majd félve könyörög neki, hogy hagyja abba. Amikor a leválasztás befejeződik, egy előre felvett videoüzenet szólal meg Floydtól, amelyből kiderül, hogy a küldetés célja a holdi monolitról a Jupiterre küldött rádiójelek követése.

A Jupiternél Bowman egy harmadik, sokkal nagyobb monolitot talál, amely a bolygó körül kering. Elhagyja a Discovery-t egy EVA-kapszulában, hogy megvizsgálja, ekkor egy színes fényörvénybe kerül.

Bowmant hatalmas űrbeli távolságokon keresztül viszik, miközben bizarr kozmológiai jelenségeket és különös, szokatlan színű tájakat lát. Végül egy nagy, neoklasszikus kinézetű hálószobában találja magát, ahol látja saját magát, ahogy egyre idősebbé válik: először középkorúként áll a hálószobában, még mindig az űrruhájában, majd szabadidőruhába öltözve vacsorázik, végül pedig ágyon fekvő öregemberként. Az ágy lábánál megjelenik egy monolit, és amikor Bowman érte nyúl, egy átlátszó fénygömbbe zárt magzattá alakul át, amely a Föld mellett lebeg az űrben.

Szereplők[szerkesztés]

Regény és film[szerkesztés]

A forgatókönyv ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta, amihez egy korábbi novellájának, „Az őrszem”-nek az alapötletét dolgozta ki. A történetet Stanley Kubrick rendezővel közösen alakították, és a könyv írásával párhuzamosan Kubrick elkészítette hasonló című filmjét, ám a két mű tartalma néhány ponton eltér. A szokatlan forgatókönyvírási módszeren felül még az időzítés is különleges. A film mindössze egy évvel azelőtt készült el, hogy az amerikaiak Holdra szálltak. Így a film különleges történetében és látványtervében a tudományra és a képzelőerőre kellett támaszkodniuk. Például ez időben még nem állt rendelkezésükre megfelelő felvétel arról, miképp néz ki Földünk a világűrből. A létrehozott látvány végül is megadja a megfelelő érzést a néző számára, de a kép – ma már tudjuk – némileg pontatlan. A filmet 1968-ban mutatták be. A film zenéjét Richard Strauss (Ímigyen szóla Zarathustra), ifjabb Johann Strauss (Kék Duna keringő), Ligeti György (Atmosphères, Lux aeterna, Requiem), és Aram Hacsaturján (Gajane) című műveinek felhasználásával Kubrick állította össze. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után. Kubrick felügyelte a látványterveket is, így a film után a vizuális effektusokért kapott Oscar-díj lett az első és egyetlen Oscarja.

Folytatások[szerkesztés]

A regénynek több folytatása is van, a 2010. Második űrodisszeia (1982), a 2061. Harmadik űrodisszeia (1987) és a 3001. Végső űrodisszeia (1997). Arthur C. Clarke úgy döntött, hogy a folytatásoknál nem a saját regényét, hanem Stanley Kubrick – kisebb változtatásokat tartalmazó – filmjét veszi alapul.

A folytatások közül csak egyet filmesítettek meg: 1984-ben mutatták be a 2010 – A kapcsolat éve című filmet.

Jövőbeli jóslatok[szerkesztés]

Arthur C. Clarke regénye és Stanley Kubrick filmje is korszakalkotó volt és számos látomásuk valóra vált az elmúlt évtizedek alatt. Például Kubrick filmjében megjelenik évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt a ma népszerű táblagép, amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautalnak. Arthur C. Clarke pedig a folytatásban megjósolja, hogy az űrverseny harmadik szereplője Kína lesz.

Kulturális utalások[szerkesztés]

A film kultuszfilm lett. Egyes jelenetei számos más filmben és játékban is felbukkannak: A leggyakrabban parodizált jelenet az, amikor a majmok felfedezik az eszközhasználatot. Ez a filmrészlet megtekinthető a YouTube videómegosztó portálon is.[3]

Díjak, jelölések[szerkesztés]

  • Oscar-díj (1969)
  • BAFTA-díj (1969)
    • díj: legjobb díszlet – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
    • díj: legjobb operatőr – Geoffrey Unsworth
    • díj: legjobb hang – Winston Ryder
    • jelölés: legjobb filmStanley Kubrick
    • jelölés: UN Award – Stanley Kubrick
  • Kansas-i Filmkritikusok Körének Díja (1969)
    • díj: legjobb rendező – Stanley Kubrick
    • díj: legjobb film
  • David di Donatello-díj (1969)
    • díj: legjobb külföldi produkció

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak 2001: Űrodüsszeia témában.