HAL 9000
| HAL 9000 | |
 | |
| Megszemélyesítője | Douglas Rain |
| Neme | férfi |
 A Wikimédia Commons tartalmaz HAL 9000 témájú médiaállományokat. | |
A HAL 9000 (vagy egyszerűen csak HAL) egy fiktív mesterséges intelligencia karaktere és fő antagonistája Arthur C. Clarke Űrodüsszeia sorozatának. A HAL (Heurisztikusan programozott algoritmikus számítógép) az 1968-as 2001: Űrodüsszeia című filmben jelenik meg először, és egy érző mesterséges általános intelligenciájú számítógép, amely a Discovery One űrhajó rendszereit irányítja, és a hajó űrhajós legénységével lép kapcsolatba. Bár a HAL hardverének egy része a film vége felé látható, többnyire egy piros és sárga pontot tartalmazó kamera lencseként ábrázolják, és ilyen egységek találhatók az egész hajón. HAL 9000 hangját Douglas Rain adja az Űrodüsszeia-sorozat két játékfilmes adaptációjában. HAL lágy, nyugodt hangon és társalgási stílusban beszél, ellentétben a legénység tagjaival, David Bowmannel és Frank Poole-lal.
A filmben HAL 1992. január 12-én kezdte meg működését az Illinois állambeli Urbanában található HAL Laboratóriumban, a 3-as számú gyártmányként. Az aktiválás éve a korábbi forgatókönyvekben 1991 volt, a filmmel együtt írt és kiadott Clarke-regényben pedig 1997-re módosult.[1][2] A Discovery One űrhajó rendszereinek karbantartása mellett a Jupiterhez (vagy a regényben a Szaturnuszhoz) tartó bolygóközi küldetés során a HAL képes volt beszédszintézisre, beszédfelismerésre, arcfelismerésre, természetes nyelvi feldolgozásra, szájról olvasásra, művészetértékelésre, érzelmi viselkedés értelmezésére, automatikus következtetésre, űrhajóvezetésre és számítógépes sakkozásra.
Technológia[szerkesztés]
A jelenetet, amelyben HAL tudata leépül, Clarke emlékezete ihlette John Larry Kelly, Jr. fizikus beszédszintetizáló bemutatójáról, aki egy IBM 704-es számítógépet használt beszédszintetizáláshoz. Kelly hangrögzítő szintetizátoros vokóderével újraalkotta a "Daisy Bell" című dalt, Max Mathews zenei kíséretével.[3]
A HAL képességei, mint a 2001: Űrodüsszeiában szereplő összes technológia, elismert tudósok spekulációin alapultak. Marvin Minsky, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL) igazgatója és a terület egyik legbefolyásosabb kutatója tanácsadó volt a film forgatásán.[4] Az 1960-as évek közepén a mesterséges intelligencia területén dolgozó számos informatikus optimista volt, hogy néhány évtizeden belül a HAL képességeivel rendelkező gépek létezni fognak. Herbert A. Simon, a Carnegie Mellon Egyetem mesterséges intelligencia úttörője például 1965-ben azt jósolta, hogy "a gépek húsz éven belül képesek lesznek minden olyan munkát elvégezni, amit egy ember is képes elvégezni".[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ DeMet, George D.: Meanings: The Search for Meaning in 2001. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 10.)
- ↑ Alfred, Randy. HAL of a Computer (2011. január 12.)
- ↑ Background: Bell Labs Text-to-Speech Synthesis: Then and Now Bell Labs and 'Talking Machines'. Bell Labs. [2014. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
- ↑ Minsky, Marvin: Scientist on the Set: An Interview with Marvin Minsky. mitpress.mit.edu . [2007. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ Quoted in Sablon:Crevier 1993, p. 109
További információk[szerkesztés]
- Text excerpts from HAL 9000 in 2001: A Space Odyssey
- HAL's Legacy, on-line ebook (mostly full-text) of the printed version edited by David G. Stork, MIT Press, 1997, ISBN 0-262-69211-2, a collection of essays on HAL
- HAL's Legacy, An Interview with Arthur C. Clarke.
- The case for HAL's sanity by Clay Waldrop
- 2001 fills the theater at HAL 9000's "birthday" in 1997 at the University of Illinois at Urbana–Champaign
