A mindenség elmélete (film)
| A mindenség elmélete (The Theory of Everything) | |
| 2014-es brit–japán–amerikai film | |
 | |
| Rendező | James Marsh |
| Producer | Tim Bevan Lisa Bruce Eric Fellner Anthony McCarten |
| Vezető producer | Liza Chasin Amelia Granger David Kosse |
| Alapmű | Jane Hawking: Utazás a végtelenbe |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Anthony McCarten |
| Főszerepben | Eddie Redmayne Felicity Jones |
| Zene | Jóhann Jóhannsson |
| Operatőr | Benoît Delhomme |
| Vágó | Jinx Godfrey |
| Jelmeztervező | Steven Noble |
| Díszlettervező | Claire Nia Richards |
| Gyártás | |
| Gyártó | Working Title Films |
| Ország |  UK |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín |
|
| Játékidő | 123 perc |
| Költségvetés | 15 000 000 dollár |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Focus Features Universal Pictures UIP-Duna Film |
| Bemutató |  2014. szeptember 7. 2014. november 7. 2015. január 22. |
| Korhatár |  |
| Bevétel | 35 605 000 dollár[1] |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A mindenség elmélete témájú médiaállományokat. | |
A mindenség elmélete (eredeti cím: The Theory of Everything) 2014-ben bemutatott brit életrajzi dráma. Stephen Hawking és felesége Jane Wilde Hawking megismerkedését és életét mutatja be. Mivel a film Jane Utazás a végtelenbe – A mindenség elmélete című könyve alapján készült, így inkább a feleség szemszögén keresztül láthatjuk kapcsolatukat.
2014. szeptember 7-én, a 39. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be.
2015-ben négy Golden Globe-díjra jelölték a filmet, melyből 72. Golden Globe-gálán kettőt vihetett el. Az Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2015. január 15-én tartott sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy a filmet összesen öt Oscar-díjra jelölték. A 2015. február 22-én megtartott 87. Oscar-gálán a filmben Stephen Hawking-ot alakító Eddie Redmayne nyerte meg a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat.
Cselekménye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1963-ban Stephen Hawking, a Cambridge-i Egyetem posztgraduális asztrofizika szakos hallgatója kapcsolatba kezd Jane Wilde irodalom szakos diákkal. Bár Stephen rendkívül intelligens, barátai és az oktatók is aggódnak amiatt, hogy még mindig nincs témája a doktori dolgozatához. Miután részt vesz Roger Penrose előadásán a fekete lyukakról, és beszélget témavezetőjével, Dennis Sciama professzorral, Stephen arra a következtetésre jut, hogy a fekete lyukak szerepet játszhattak az univerzum keletkezésében, ezért erre építi fel a disszertációját.
Hamarosan azonban izmai elkezdenek gyengülni, mozgása egyre bizonytalanabbá válik. Egy súlyos esés után korai kezdetű, gyors lefolyású motoros neuronbetegséget (MND) diagnosztizálnak nála, amely idővel megfosztja a mozgás, a nyelés és végül a légzés képességétől is. Gyógykezelés nincs, és körülbelül két évet jósolnak neki. Az orvos elmondja, hogy az agya érintetlen marad, így gondolkodása és intelligenciája megmarad, de idővel nem lesz képes kommunikálni. Stephen mély depresszióba esik, visszahúzódik, és teljesen a munkájába temetkezik. Jane bevallja, hogy szereti őt, és mellette marad akkor is, ha az állapota romlik. Összeházasodnak, és megszületik első fiuk, Robert. Amikor Stephen járása tovább romlik, kerekesszékbe kerül.
Penrose téridő-szingularitásokról szóló munkája inspirálja, és Stephen doktori védésén előadja elméletét: egy fekete lyuk hozta létre az univerzumot az ősrobbanásban, és egy „Nagy Összeomlásban” fog véget érni.
Miután megszületik második gyermekük, Lucy, Jane egyre frusztráltabb lesz: egyszerre kell gondoskodnia a gyerekekről és Stephen fokozatosan romló egészségéről, miközben férje hírneve nő, az ő akadémiai munkája viszont háttérbe szorul. Stephen azt mondja neki, megérti, ha segítségre van szüksége.
Az 1970-es években Jane csatlakozik egy templomi kórushoz, ahol megismerkedik Jonathannal, egy özvegy férfival. Zongoratanárként alkalmazza Robert mellé, és Jonathan hamar a család barátja lesz: segít Stephen ápolásában, támogatja Jane-t, és játszik a gyerekekkel. Amikor Jane harmadik gyermeküknek, Timothynek ad életet, Stephen anyja felveti, hogy talán Jonathan az apa. Ez felháborodást kelt, Jonathan pedig visszavonul, de amikor kettesben maradnak, Jane és ő beismerik, hogy mély érzelmek alakultak ki köztük. Jonathan eltávolodik, de Stephen később megmondja neki, hogy Jane-nek szüksége van rá.
Stephen időközben a Cambridge-i Egyetem Lucas-féle matematika professzora lesz, és kidolgozza híres elméletét a fekete lyukak sugárzásáról, amellyel világhírű fizikus lesz.
Az 1980-as években, egy bordeaux-i operalátogatás során Stephen rosszul lesz, és kórházba kerül. Az orvos közli Jane-nel, hogy tüdőgyulladása van, és a túléléshez szükséges tracheotomia némasághoz vezet. Jane beleegyezik a műtétbe. Stephen megtanul egy betűző táblával kommunikálni, majd új ápolónője, Elaine Mason segítségével használni kezd egy beszédszintetizátoros számítógépet. Ezzel írja meg világhírű könyvét, az Az idő rövid történetét, amely nemzetközi bestseller lesz.
A ’80-as évek végén Stephen közli Jane-nel, hogy meghívták az Egyesült Államokba egy díjátadóra, és Elaine-t viszi magával. Jane belátja, hogy a házasságuk már nem működik, és azt mondja, „megtette, amit tudott”. Megállapodnak a válásban. Stephen beleszeret Elaine-be, Jane pedig újra közel kerül Jonathanhoz.
Stephen egy nyilvános előadást tart, ahol látja, hogy egy diák elejt egy tollat. Elképzeli, hogy feláll és visszaadja, és majdnem elsírja magát, amikor rádöbben, mennyire megváltoztatta az életét a betegsége. Ezután beszédet mond arról, hogy az embernek törekednie kell álmai megvalósítására, bármilyen kemény is az élet: „Amíg élünk, van remény.”
1989-ben, amikor a Tisztelet Társainak Rendjébe választják, Stephen meghívja Jane-t, hogy vele együtt találkozzon II. Erzsébet királynővel. Egy boldog napot töltenek együtt három gyermekükkel.
A film végén visszafelé peregnek a történet fontos pillanatai, egészen addig a pillanatig, amikor Stephen először meglátta Jane-t – ez a visszafordítás Hawking kutatási módszerére utal, amelyben az idő visszatekerésével próbálta megérteni az univerzum kezdetét.
Az epilógus elárulja, hogy Az idő rövid története több mint tízmillió példányban kelt el világszerte; Stephen visszautasította a lovagi címet, és nem tervezi a visszavonulást; Jane megszerezte PhD-fokozatát középkori spanyol költészetből és feleségül ment Jonathanhoz; Stephen és Jane pedig barátok maradtak, és három közös unokájuk van.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szereplő | Színész | Magyar hang |
|---|---|---|
| Stephen Hawking | Eddie Redmayne | Szatory Dávid |
| Jane Wilde Hawking | Felicity Jones | Gáspár Kata |
| Jonathan Hellyer Jones | Charlie Cox | Miller Zoltán |
| Brian | Harry Lloyd | Fehér Tibor |
| Kip Thorne | Enzo Cilenti | Kárpáti Levente |
| Dennis Sciama | David Thewlis | Tahi Tóth László |
| Sarah | Victoria Emslie | Bálizs Anett |
| Beryl Wilde | Emily Watson | Szórádi Erika |
| George Wilde | Guy Oliver-Watts | |
| Elaine Mason | Maxine Peake | Götz Anna |
| Svájci orvos | Frank Leboeuf | Lux Ádám |
| Orvos a cambridge-i kórházban | Adam Godley | Bordás János |
Díjak és jelentősebb jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elnyert díjak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Oscar-díj (2015)
- díj: legjobb férfi főszereplő – legjobb férfi alakítás – Eddie Redmayne
- jelölés: legjobb film
- jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv – Anthony McCarten
- jelölés: legjobb filmzene – Jóhann Jóhannsson
- jelölés: legjobb női főszereplő – Felicity Jones
- Golden Globe-díj (2015)
- díj: legjobb férfi főszereplő – filmdrámai – Eddie Redmayne
- díj: legjobb eredeti filmzene – Jóhann Jóhannsson
- jelölés: legjobb női főszereplő – filmdráma – Felicity Jones
- jelölés: legjobb filmdráma
- BAFTA-díj (2015)
- díj: legjobb adaptált forgatókönyv – Anthony McCarten
- díj: legjobb férfi főszereplő – Eddie Redmayne
- díj: legjobb brit film – Tim Bevan, James Marsh, Eric Fellner, Anthony McCarten, Lisa Bruce
- jelölés: legjobb film – Anthony McCarten, Lisa Bruce, Eric Fellner, Tim Bevan
- jelölés: legjobb rendező – James Marsh
- jelölés: legjobb jelmeztervezés – Steven Noble
- jelölés: legjobb vágás – Jinx Godfrey
- jelölés: legjobb smink
- jelölés: legjobb filmzene – Jóhann Jóhannsson
- jelölés: legjobb női főszereplő – Felicity Jones
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a The Theory of Everything (2014 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "The Theory of Everything". Box Office Mojo. Hozzáférés: 2015. március 14..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- A mindenség elmélete a PORT.hu-n (magyarul)
- A mindenség elmélete az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A mindenség elmélete a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A mindenség elmélete a Box Office Mojón (angolul)
