Bud Spencer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bud Spencer
Bud Spencer 2015-ben
Bud Spencer 2015-ben
Életrajzi adatok
Születési név Carlo Pedersoli
Művésznév Bud Spencer
Született 1929. október 31.[3][4]
Nápoly, Olasz Királyság
Elhunyt 2016. június 27.[1] (86 évesen)
Róma, Olaszország[2]
Sírhely Montesantói Szűzanya-bazilika, Róma[5]
Házastárs Maria Amato (1960–2016)
Pályafutása
Aktív évek 19512010

Bud Spencer weboldala
Bud Spencer az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bud Spencer témájú médiaállományokat.

Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli (Nápoly, 1929. október 31.Róma, 2016. június 27.[2]) olasz úszó, vízilabdázó és színész, aki leginkább a Piedone-filmekkel, spagettiwesternekkel és a Terence Hill-lel közös filmjeivel vált ismertté. Pályáját sikeres sportolóként kezdte: ő volt az első olasz úszó, aki 100 m-es gyorsúszásban egy percen belüli eredményt ért el. Már életében a filmtörténet egyik legendás, sokat emlegetett alakjává vált.

Életpályája

Carlo Pedersoli

Alessandro Pedersoli és Rosa Facchetti fiaként született Nápoly Santa Lucia nevű városrészében.

Anyanyelve tulajdonképpen a nápolyi nyelv, ezt ő maga vallotta is. Albumot is jelentetett meg dalaiból, ahol énekel olaszul és nápolyiul egyaránt. A Piedone Afrikában c. filmben, amikor megkérdezik Piedonét (azaz Spencert), hogy ő olasz-e, azt feleli: Nem, nápolyi vagyok. Olaszországban a filmjeit ezért nápolyiról (és sok esetben az eredeti angolról) olaszra szinkronizálták, a legtöbb esetben Glauco Onorato kölcsönözte a hangját.

Édesapjának akkoriban vasgyára volt a nápolyi kikötőben, de amikor a gyár előtt horgonyzó hajó egy baleset során felrobbant, a vasgyár tönkrement. Nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben a fővárosba költözött.

Tanulmányi eredményei egészen kimagaslóak voltak, ötévesen volt elsős, majd az ötödik osztályt átugorva került hatosztályos gimnáziumba. Ezután a római egyetem vegyészkara következett (mindössze 16 évesen vált az egyetem hallgatójává), tanulmányait azonban meg kellett szakítania, mert a család 1947-ben elhagyta Olaszországot és Brazíliába költözött. Ő másfél év múlva (1948 végén), míg családja 1950-ben tért haza. Folytatta az egyetemet, bár már nem a vegyészmérnöki, hanem a jogi karon, illetve a sportolást. 1949-ben mellúszásban olasz bajnoki címet nyert, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett egy perc alatti idővel. Még ebben az évben az olasz vízilabda-válogatottal 4. helyezést ért el az Európa-bajnokságon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését 1967-ben, visszavonult az aktív sportolástól, utolsó vízilabda-mérkőzését a Kárpáti György és Gyarmati Dezső fémjelezte magyar válogatott ellen vívta. Kárpáti György így emlékszik a meccsre:

Carlo Pedersoli 1950-ben

Pedersoli, aki jóképű, magas, karcsú, széles vállú srác volt, miután megkapta amerikai filmszerződését, Budapesten játszott utoljára az olasz válogatott tagjaként. A vízilabda nem a szelídségéről ismert sportág, könnyen el lehet veszíteni néhány fogat, a felrepedt szemöldök látványa pedig egészen megszokott dolog. A színészpalánta ezért kéréssel fordult a magyar csapat tagjaihoz, az arca épségének megóvását szerette volna elérni. A mieink könyörületesek voltak az ellenfél játékosához, megígérték neki, hogy nem bántják, ha a meccset követő vacsorán elénekel nekik egy dalt. A mérkőzés egyetlen lidérces álom volt szegény Pedersoli számára. A magyarok körbeadogatták egymás között, mind a hat mezőnyjátékos elszórakozhatott vele. Az illetőnek a labdával tulajdonképpen nem kellett törődnie, minden figyelmét az olasz fogsorára összpontosíthatta. Pedersoli halálra vált arccal kapkodta a fejét a horgok és felütések elől. Az öklök és könyökök azonban szerencsére mindannyiszor időben megálltak, nem okoztak sérülést. A magyar válogatott végül 7:3-ra nyert, és a győzelmi banketten behajtotta az ígért dalt a később Bud Spencer néven híressé lett főhősünktől.
(Dr. Kárpáti György: Medencék, gólok, pofonok)

16 éves ismeretség után barátnőjével, Maria Amatóval (Giuseppe Amato mozihálózat-tulajdonos lányával) 1960-ban kötöttek házasságot. Ebben az időben dalokat szerzett, szöveget írt, kisebb reklámfilmekben szerepelt, árult autót és festéket is. Három gyermekük született: Giuseppe (1961), Christine (1962) és Diamante (1972).

Bud Spencer

Bár már korábban is szerepelt filmekben – az első film, amiben szerepelt, a Quel fantasma di mio marito[6] volt –, csak első tengerentúli szerződése (az Isten megbocsát, én nem) bírta rá, hogy felhagyjon sportolói pályafutásával, és költözzön át Amerikába, 1967-ben. Ennek a filmnek a forgatásán növesztette meg szakállát, és alkotta meg, majd vette fel a Bud Spencer művésznevet. Akkoriban divat volt angolos hangzású művésznevet választani, hogy ezáltal eladhatóbbak legyenek a western típusú filmek. A Budot, az egyik kedvenc sörmárkája neveként[7] vette fel, a Spencer név pedig kedvenc színészére, Spencer Tracyre utal.[8] Állítólag mókásnak találta, hogy termete ellenére Budnak (rügy) szólították.[9] Itt ismerkedett meg Terence Hill-lel is, és derült ki az is, hogy Olaszországban már egyszer szerepeltek együtt az 1959-es Hannibal című filmben, akkor még mindketten az eredeti nevükön. Mivel közös jelenetük nem volt, nem valószínű, hogy akkor találkoztak volna. Rögvest a forgatás elején egy verekedős szcénát készítettek el a westernfilmhez, amikor Bud és Terence egymásnak esik egy folyó partján. Hill Spencer temetésén elmesélte, hogy ő, mint egy macska, olyan fürgén mozgott és több ütést leosztott társának, míg annak végül egyetlen nagy ökölcsapással kellett kiütnie. Sokáig töprengtek viszont egy különleges ütési módon. Spencer ötlete volt, hogy a Hill vállára mérjen egyet és attól partnere nyomban kidől. Hill nem találta túl viccesnek, ezért annyival kombinálta, hogy a csapás után előbb felkapta a lábát és utána zuhant el. Hill elmondása szerint látta, amikor Plazza del Muse terén lepuskázzák a galambokat, azok valahogy ilyen formában estek le a lövések következtében. Bud Spencer még több másik verekedős filmjében alkalmazta ezt a módszert, ami népszerű és legendás részlet lett.

1967-től 1985-ig nem kevesebb mint tizenhét filmben szerepeltek együtt, mely számára is meghozta a sikert és az elismerést, valamint legendává emelte a párosukat. 1985-ben mindketten külön utakra tértek: Spencer megalapította saját légitársaságát, a Mistral Airt, melyet később eladott, hogy megvehessen egy gyermekruhákat gyártó textilüzemet, illetve beindíthassa saját étteremláncát Bud Food néven. Közel tíz év múltán, 1994-ben ismét összeállt a páros egy utolsó közös film, a Bunyó karácsonyig leforgatására, ezután útjaik végleg különváltak.

Azóta csak önálló filmjei voltak, egyre kisebb számban, amíg 2003-ban abba nem hagyta a filmezést. 2010-ben tért vissza utoljára a I delitti del cuoco című filmsorozatban, amelyet Magyarországon 2013 elején a magyar RTL 2 tűzte műsorára Nincs kettő séf nélkül címmel. Budot Papp János szinkronizálta, miután addigi állandó hangjai, Bujtor István és Kránitz Lajos is elhunytak.

Bud Spencer és Terence Hill nem az egyetlen színészpáros az olasz filmgyártásban: az akkori időkben igen divatosnak számított a művészek gyakori párosítása. Spencert és Hillt megelőzően ma is legendásnak számít két szicíliai színész Franco Franchi és Ciccio Ingrassia komikus kettőse, mely több mint harminc évig szórakoztatta a közönséget.

Bud Spencer-emlékgraffiti Budapesten, a Filatorigátnál

Még sok hasonló próbálkozás született színészpárosok megalkotására (némelyik Spencert és Hillt utánozva bunyós-párosként lépett fel), de ezek az epigonok többnyire messze elmaradnak Franco-Ciccio, vagy a Bud-Terence kettősöktől.

Spencer 2005-ben jelöltként indult Lazióban a regionális tanácsnokok választásán a Forza Italia párt színeiben, de alulmaradt vetélytársával szemben.

2010-ben Terence Hill-lel együtt, életművéért elnyerte a David di Donatello-díjat. Önéletrajzi könyve (Bud Spencer: Különben dühbe jövök)[8] ugyanebben az év decemberében megjelent magyarul is.

Többször is halálhírét keltették.[10][11]

Fia, Giuseppe Pedersoli jelentette be halálhírét. Azt mondta, 86 éves édesapja nem szenvedett, csendesen ment el 2016. június 27-én, hétfőn, 18 óra 15 perckor. Mielőtt eltávozott, utoljára azt mondta: „Köszönöm”.[12]

Filmjei

Önálló filmjei[8]

 

Televíziós produkciói:

  • 1988-89 – Az óriási nyomozó (Magyarul még: Big Man)' (6 részes sorozat) Jack Clementi
  • 1990 – Extralarge '(Magyarul még: 'Mint a bulldog) (6 részes sorozat) Jack Costello, „Extralarge”
  • 1992-93 – Extralarge II. (6 részes sorozat) Jack Costello, „Extralarge”
  • 1995-96 – Őrangyalok (6 részes sorozat)
  • 2009 – Maffiózó vagyok, drágám! Pepe, a sorozatgyilkos
  • 2010 – Nincs kettő séf nélkül (12 részes sorozat) Carlo Banci

Terence Hill-lel[8]

Film megjelenési éve, cím, utána a magyarországi bemutató évszáma, külön jelezve, ha nem moziban mutatták be. Egyes filmek több névvariánsban is szerepeltek, ezek dátum szerint vannak feltüntetve, az első az eredeti forgatáskori filmcím (nem feltétlenül a legismertebb)

Filmjelenetek
Terence Hill-lel és Harold Bergmannal a Nincs kettő négy nélkül című filmben, kettős szerepben
Terence Hill-lel és Harold Bergmannal a Nincs kettő négy nélkül című filmben, kettős szerepben
Kincs, ami nincs (Terence Hill, Sal Borghese és John Fujioka)
Kincs, ami nincs (Terence Hill, Sal Borghese és John Fujioka)

Magyar hangjai

  • Bujtor István – a kettejük közti külső hasonlóság miatt kézenfekvő választás volt Spencer szinkronizálására. Főképp a MOKÉP és az MTV által forgalmazott filmekben hallhatjuk az ő hangját. Ha egy filmnek több magyar szinkronja is van, a rajongók számára a vele készült változat az „igazi”. Közmegelégedésre a DVD-kiadásokra többnyire ezek is kerültek fel, a rajongók sajnálatára viszont a kilencvenes évek közepén felhagyott a szinkronizálással. A külső hasonlóságot kihasználta az Ötvös Csöpi-filmekben is, melyeket a Piedone magyar változatának tekinthetünk. A 2005-ös Napló interjúban szinkronizálta utoljára.
  • Kránitz Lajos – a kilencvenes évektől kezdve szintén gyakori magyar hangja volt, elsősorban kereskedelmi tévék és videóforgalmazók számára készült szinkronokban. Akadnak köztük újraszinkronizált filmek, de olyanok is, amelyeket eredetileg feliratosan mutattak be és csak később készült hozzájuk szinkron (Az angyalok is esznek babot, Piedone Afrikában, Sheriff az égből), illetve amelyeket eleve az ő hangjával ismert meg a magyar közönség (Banános Joe, Rabló-pandúr, Isten megbocsát, én nem!, Extralarge – 1. évad, Ezer pofon ajándékba, Vadnyugati Casanova, A szél fiai, Atyai pofonosztó). A DVD-kiadásokon többnyire akkor hallható a hangja, ha az az egyetlen magyar változat, illetve a Piedone-filmeknél mindkét szinkron választható.
  • Ujlaki Dénes – néhány mellékszerepben (Vesztesek és győztesek, Hárman az örökkévalóságnak), illetve idősebb korában készült filmben (Őrangyalok, A szél fiai, Hárman az örökkévalóságnak, Dal a bordélyházból) szinkronizálta a színészt.
  • Papp János – néhány kései filmjében szinkronizálta: A végső határ, A szél fiai, Maffiózó vagyok, drágám, Nincs kettő séf nélkül. Az MTV decemberben készített Carlo Pedersoliról riportfilmet, ahol Papp János hangján szólalt meg, illetve az Atyai pofonosztó c. filmben kölcsönözte a hangját, melyet Remény atya címmel a FilmBox készített. Az MTVA 2014-ben készített Jónak lenni jó című műsorában is ő kölcsönözte a hangját a riportnál.
  • Gruber Hugó – a Bombajó bokszolóban ő volt a magyar hangja.
  • Vajda László – a Bosszú El Pasóban eredeti szinkronjában, valamint a Nyomás, utána! egyik kevéssé ismert videóváltozatában szinkronizálta.
  • Gesztesi Károly – a Kalózok kincse A második MTV által készített szinkronjában adja hangját míg, az első eredeti szinkronban Bujtor István és Kalózok háborúja címmel vetítették eredetileg.
  • Csurka László – a Kalózok háborúja c. filmhez a Duna TV is készített egy szinkron-verziót Fekete kalóz címmel (ezt vetítette a TV2 is), melyhez magyar hangnak Csurka Lászlót szerződtették.
  • Túri Bálint – az Ötfős hadsereg c. film első szinkronváltozatában egyetlenegyszer.
  • Faragó AndrásA szél fiai c. filmben egyetlenegyszer, melyet Az aztékok bukása címmel készített a Pannonia Sound System.
  • Törköly Levente - Az Ötfős hadsereg című film második szinkronváltozatában egyetlenegyszer.

Díjak, elismerések

  • 1975 Bambi Awards - Győztes: Bambi Díj
  • 1990 Giffoni Film Fesztivál - Győztes: François Truffaut Díj
  • 1996 Giffoni Film Fesztivál - Győztes: François Truffaut Díj
  • 2004 Italian National Syndicate of Film Journalists - Jelölés: Ezüst szalag Díj
  • 2010-ben egész életművéért elnyerte a David di Donatello-díjat[13]

DVD kiadók / forgalmazók listája

Jegyzetek

  1. Meghalt Bud Spencer. hvg.hu, 2016. június 27. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  2. ^ a b Cinema, è morto Bud Spencer, il grande buono del cinema italiano (olasz nyelven). Reppublica, 2016. június 27.
  3. Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  4. http://www.celebritynetworth.com/view/en/bud_spencer/
  5. Origo.hu - Csütörtökön búcsúztatják Bud Spencert
  6. http://spencerhilldb.de/film.php?film=368
  7. Budweiser
  8. ^ a b c d Bud Spencer: Különben dühbe jövök (Önéletrajz); Nyitott Könyvműhely, 2010 [ISBN 978-963-310-041-7]
  9. IMDb
  10. Falsche RTL.de-Meldung kursiert bei Facebook: Bud Spencer ist nicht tot!, 2014. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  11. Jessica Simpson: Bud Spencer dead 2015” : Actor killed by internet death hoax, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2015. január 6.)
  12. Meghalt Bud Spencer. Index.hu, 2016. június 28. (Hozzáférés: 2016. június 28.)
  13. David di Donatello Awards, imdb.com

Források

További információk