Belfegor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belfegor
Mozgatható árnyékszéken[1] trónoló ábrázolása A Pokol Enciklopédiájában (Dictionnaire Infernal, 1818)
Mozgatható árnyékszéken[1] trónoló ábrázolása A Pokol Enciklopédiájában (Dictionnaire Infernal, 1818)
Jellemrestség
Specialitásdémon
Belfegor (Jordánia)
Nébó-hegy
Nébó-hegy
Peór-hegy
Peór-hegy
Pozíció Jordánia térképén

Eredetileg Baál-Peór, a démonológiában Belfegor (héberül: בעל פעור azaz baʿal-pəʿōr, a Septuagintában: βεελφεγωρ azaz Beelphegōr illetve a Vulgatában ennek nyomán: Beelphegor. Jelentése: a Peór (hegy) Ura, Peór Úr valószínűleg eredetileg Peór isten értelemben)[2] egy démon, a középkori hagyományok szerint egyike a Pokol hét hercegének, aki felfedezésekhez segítheti az embert. Szintén a középkori elképzelések szerint a hét főbűn közül a restség démona.

Hazai egyéb névváltozatok: Belfagor (Machiavelli nyomán olasz helyesírás szerint) illetve Belphégor francia irodalmi és filmes hatásra.

Eredete[szerkesztés]

A Peór-hegy nagy valószínűséggel a Nébó-hegytől kb. öt kilométerre északkeletre fekvő hegy.[3] (Ókorival azonosítása, elhelyezkedése vitatott.)[4] A hegy északi lábánál feküdt a Béth-Baál-Peór nevű város (a város nevének jelentése körülbelül: A Peór Urának Háza, Józsua könyve 13. fejezet 20. Béth-Peór alakban).[5]

„Júdás apostol szavai szerint ő [Mózes] szabadította meg és vezette ki Izrael népét Egyiptomból, és ő vezette be az ígéret földjére, ahová Mózes, házas lévén, be nem mehetett, hanem meghalt Moáb földjén, s eltemették egy völgyben, Phegor, azaz Priaposz templomával szemben — ezt gyalázatnak is magyarázzák.”[6]

Peór Ura, Baál Peór feltehetően eredetileg ősi kánaánita természeti (hegy) istenség volt, akinek tisztelőit az egyistenhit elterjedése után természetesen bálványimádóknak tekintettek. Csak a későbbiekben lett kifejezetten ördögi, démoni alak belőle.

Valószínűleg nem Baál isten tiszteletének a helyi változatáról lehetett szó, hanem tőle különböző isteni személyről, akinek csupán a címe a Baál, azaz magyarul Úr. (Általánosabb kérdés, hogy a Föníciától és Asszíriától távolabb eső kánaáni területeken tisztelt baálok azonosak-e Baál istennel, vagy különböző istenek. Egyes leletek az azonosságra mutatnak, mások az ellenkezőjére. Lehetséges, hogy ez időben is változott, és egyes baálokat elkezdtek a későbbiekben Baál istennel azonosítani. Nem kizárt, hogy Peór isten esetében is ez történt.)

A személye körüli ellentmondások kialakulása elejét vették az olyan jellegű vallási spekulációknak, hogy a Sion hegy istene eredetileg nem hasonló kánaáni isten, esetleg maga Baál volt-e.[7]

Ábrázolása[szerkesztés]

Baál-Peór bálvány imádói. Phillip Medhurst gyűjteményéből. Biblia illusztráció Mózes negyedik könyvéhez (a Számok könyvéhez).

Tisztelői eredetileg feltehetően magát a hegyet részesítették vallásos tiszteletben. Azonban megbotránkoztató ábrázolása (fallosz) és a hozzá kapcsolódó szabados rítusok elősegítették, hogy alakja démonivá alakuljon az egyistenhívők szemében.[8]

Sevillai Szent Izidor szerint ebben az időben a Peor hegy (nála Phegor hegy) tetején bálványszobra állt. Továbbá a rómaiak Priaposszal azonosították:[9]

„Belphegort a gyalázat bálványának magyarázzák; egy ilyen bálvány állt ugyanis Moab földjén, amelyet Baalnak neveztek, Phegor hegyének tetején. A latinok Priaposznak, a kertek istenének nevezik ezt.”[10]

A középkori démonológia a többi ördöghöz hasonló alakot formált belőle.

A XX. században a köztudatba a népszerű francia tévéfilmsorozat (Belphegor, avagy a Louvre fantomja) nyomán az egyiptomi Oziriszhez hasonló szoborábrázolás került, de ez a művészi fantázia terméke. Semmilyen utalás sem lelhető fel arra vonatkozóan, hogy Baált vagy Baál Peórt valaha is Ozirisszal azonosították volna. Annak ellenére, hogy a Baálhoz kapcsolódó történetek egy része (pl. halála) nagyon hasonló.

Egyes, főleg ugariti ábrázolásokon Baál koronája azonban valóban a felső-egyiptomi un. fehér koronára hasonlít, Melkart (azaz Moloch, egyes helyi változatokban „a város királya” helyett „a város ura” azaz Milk-Baˁal) koronája kifejezetten Ozirisz kétoldalt tollakkal díszített úgynevezett atef-koronájára emlékeztet. (Ozirisszal ellentétben Melkart/Moloch istent egyes helyeken és időszakokban konkrétan is azonosították Baállal.[11]

Így a filmsorozatban megjelenő ábrázolás (talán a kobra fejdísz kivételével) inkább tekinthető – egy krimiben bőven megengedhető – spekulációnak, mintsem vaskos tévedésnek.

A populáris kultúrába viszont Belfegor – tévesen – a tévéfilmsorozatban szereplő sötét lepelbe öltözött, maszkos nőalakként került, akinek egyébként a fejkendője óegyiptomi fejkendőre emlékeztet. Bár a későbbi korok vélekedése szerint Belfegor is kísérthet csábító női alakban.

A Bibliában[szerkesztés]

Baál-Peór bálvány imádói. Phillip Medhurst gyűjteményéből.

Mint moabita hegy istenség jelenik meg a Számok könyvében azaz Mózes negyedik könyvében.

Az érzéki rítusok, amelyekkel imádták jelzik a kapcsolatát a föníciai Baállal.

„Mikor pedig Sittimben lakozik vala Izráel, kezde a nép paráználkodni Moáb leányaival. Mert hívogaták a népet az ő isteneik áldozataira; és evék a nép, és imádá azoknak isteneit. És odaszegődék Izráel Bál-Peórhoz; az Úr haragja pedig felgerjede Izráel ellen.” (Számok könyve (Mózes 4. könyve 25. 1-3))
„Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz. És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost. Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost." (Számok könyve (Mózes 4. könyve) 23. 28-30))

A későbbi Fa`ur, és valószínűleg a Chemosh[12] is nevének egy formája (Szent Jeromos Izajás könyvéhez (15. fejezethez) írt kommentárja).

Francia vonatkozások[szerkesztés]

Collin de Plancy A Pokol Enciklopédiája (Dictionnaire Infernal, 1818) című műve szerint Belfegor volt a Pokol nagykövete Franciaországban. Következésképpen legfőbb ellensége Mária Magdolnának, Franciaország egyik védőszentjének.

Egyéb vonatkozások[szerkesztés]

Belfegornak a középkorban tulajdonított sajátossága, hogy felfedezésekhez segítheti az embert, a középkorban, újkorban több tudomány képviselőjét, orvosokat, alkimistákat olyan gyanúba kevert, hogy felfedezéseikben ördögi erők támogatták. Nincs azonban olyan utalás, mely szerint a Rózsakereszteseket a Belfegor történetekben szereplők szerint ilyen vádakkal illették volna az eretnekség általános vádján is túl.[13]

Emlékezete[szerkesztés]

Joseph Anton Koch - Tájkép Bálámmal, 1834

A vallásos illetve a démonológiával foglalkozó művekben máig fellelhető alakja.

  • A vallásos festészetben a középkortól viszonylag gyakran ábrázolt jelenet Bálám és Bálák a Peór hegyen általában Belfegorra való utalás nélkül.
  • Inkább a legújabb korban a hálás ábrázolási lehetőséget több jeles festőművész is megragadta és magát az izgalmas rítust is igyekezett megjeleníteni kendőzött (pl. Joseph Anton Koch - Tájkép Bálámmal, 1834) vagy kevésbé kendőzött formában.

Machiavelli nyomán:

  • Machiavelli Belfagor avagy az ördög, aki megnősült (Belfagor arcidiavolo aka Il demonio che prese moglie, 1518) címmel novellát írt Belfegorról.
  • La Fontaine átdolgozása (Belphégor. Nouvelle tirée de Machiavel.) 1682-ben jelent meg.
  • Ottorino Respighi Machiavelli novellája alapján operát írt megidézve a démon alakját az operaszínpadon is (Belfagor, 1923).
  • Vígjáték az 1966-ban bemutatott Belfagor a pokolból című film Vittorio Gassman főszereplésével szintén Machiavelli novellája alapján (L’arcidiavolo, rendezte: Ettore Scola).
  • Feltűnik alakja John Milton az Elveszett Paradicsom című eposzában (Paradise lost, 1667).


Franciaország (La Fontaine és Collin de Plancy után):

  • Megjelenik Victor Hugo A tenger munkásai (Les Travailleurs de la mer, 1866) című regényében.
Az osztrák Belphegor együttes

XX. század:

  • Belphégor a címe Arthur Bernède 1927-es krimi regényének, amelyből illetve folytatásaiból több film is született:

Zene:

  • Belfegore nevét vette fel egy német Gothic rock zenekar az 1980-as évek elején.
  • Belfegor együttes (1988?-1996?) egy magyar heavy metal zenekar.
  • Belphegor pedig egy 1990-es évek elején indult death metal zenekar Salzburgból.

Tudomány:

  • Tréfás kedvű matematikusok Belphegor-prímnek nevezték el az 1000000000000066600000000000001 palindrom prímet, mivel tartalmazza a 666-os számot amelyet tizenhárom-tizenhárom nulla fog közre.

A legutóbbi időkben – feledve a név baljós jellegét – megjelenik cégek, termékek, létesítmények elnevezésében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ez az attribútuma azt a vélekedést tükrözi, miszerint hívei ürüléket áldoztak neki.
  2. ↑ Kovács Nemere 237. o. szerint ezen kívül magyarázat és forrás nélkül: A Szakadék Ura.
  3. ↑ A Peór-hegy (pirossal) és a Nébó-hegy (Memorial Church of Moses Mount Nebo) a Google Maps műhold felvételén. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  4. ↑ Például a Szapán hegy Rász es-Samrától (Ras es-Shamra, vagyis az ókori Ugarittól) 50 km-re északra. Feltehetően tévesztés. (Összetévesztése Aliján-Baál-lal [Aliyan-Baal]) Mitológiai ábécé 61. oldal.
  5. ↑ A bibleatlas.org térképe alapján valahol a mai Ammán Na'ur (Na'our) kerületének délnyugati része alatt lehetne.
  6. ↑ Júd 5., Jankovits László, 231. o. és uo. 56. lábjegyzet.
  7. ↑ Glasenapp szerint legfeljebb a Sínai hegy. 229. oldal
  8. ↑ Egyes kutatók szerint ezek az egyistenhívő zsidók túlzó állításai, aminek célja nem is annyira ezeknek a pogány népeknek a befeketítése volt, mint inkább a már megtértek eltántorítása a hit elhagyástól, ami ezek szerint valós probléma lehetett. A zsidó teológusok a más hitűeket gyakran az adott istennel paráználkodóknak mondták minden valós tartalom nélkül, magát a hitet illetve tiszteletet nevezve paráznaságnak (Tamási Balázs). Így lehetséges, hogy a fallosz ábrázolása is túlzás vagy kitaláció, esetleg valójában oszlopról, obeliszkről volt szó, esetleg azon helyet foglaló bálványszoborról.
  9. ↑ Jankovits László, 231. o. és uo. 56. lábjegyzet.
  10. ↑ „Belphegor interpretatur simulacrum ignominiae, idolum enim fuit Moab cognomento Baal super montem Phegor, quem Latini Priapum vocant deum hortorum.” Isidorus, Origines, 8, 11, 24., Jankovits László, 231. o. és uo. 56. lábjegyzet.
  11. ↑ Gyakran ábrázolták Baál feleségét, Anat-ot is atef-koronával. De az ő esetében az egyiptomi kapcsolat világos.
  12. ↑ A bibliai Kemos, Kámós. Feltehetően azonos Samas Napistennel. Kovács Nemere, 131. oldal.
  13. ↑ Szerb Antal Pendragon legendájában Asaph Pendragon (a regényben maga a híres Rózsakereszt) szavai Belfegor említése nélkül: „A Nagy Adeptus kénytelen a fekete mágiához fordulni, hogy a Nagy Mű tovább haladjon. Mert a Legmagasabb nem segített, segítségül hívja most a Legmélyebbet.” 140. o.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belfegor&oldid=27045257”