Samas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Samas
Samas (az ülő) és Hammurapi, az uralkodó törvényoszlopán
Samas (az ülő) és Hammurapi, az uralkodó törvényoszlopán
Szerepe napisten,
igazságisten (Mezopotámia)
Nem férfi
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Samas témájú médiaállományokat.
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre)
Samas emblémája Kalhuban

Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve. A sumer Utunak felel meg. Egy sokszor előforduló jelzője a dnimin-du vagy dnimin-taba. Ez a 40-es számmal kapcsolatos összetétel a „du” szó sok jelentése miatt homályos értelmű, talán csak szójáték, vagy utalás valamire, hiszen Utu és Ninurta is ugyanezt a jelzőt kaphatja. A „taba” (= társ), vagy „tab-ba” (= növény) változat sem sokkal érthetőbb, annak ellenére, hogy napistenként a növényekkel nyilván kapcsolatban állt. Állandó jelzői között (epitheton) van a bēl dīnim (az igazság ura) és a bēl bīrim (a jóslatok ura).

Neve napot jelent. Érdekesség, hogy a sumer ud szó egyszerre jelenti a nap időegységet és a Nap égitestet is, miközben e fogalmaknak az akkádban már külön megfelelőik voltak (immu és ūmu), de mindkettőt az ud-jellel írták. Rokona az azonos jelentésű arab samsz (شمس) és héber semes (‏‏שֶׁמֶ‏‏שׁ) szónak. Feliratokon Nanna holdisten gyermekének nevezik, és az isteneket felsoroló listán a holdisten általában megelőzi, ezért úgy tűnik, a Nap alárendelt szerepet tölt be a Holdhoz képest. Ez összhangban van a Holdnak a mezopotámiai naptárban betöltött fontos szerepével, egyben azzal is, hogy a civilizáció fejlődésének korábbi, nomád szakaszában a Hold volt a fontosabb, és a Nap csak a földművelés kialakulása után kezdett fontos szerepet betölteni. Ugyanakkor Samas az istenek, az ég és föld bírája, az emberiség tanítója és jövőjének ismerője. A sumer maš szó (akkád bīru) írásjele az áldozati állatok jósjeleit is jelenti.

Babilóniában a napkultusz két fő központja Szippar (ma Abu Habba) és Larsza (ma Szenkera). A fő szentély neve mindkét helyen e2-barra (vagy e2-babbara, azaz Ébabbar, a Ragyogó vagy Fehér Ház. A szippari templom volt a leghíresebb, de Samasnak minden nagyobb városban – Babilon, Ur, Mari, Nippur, Ninive – állt temploma. A Gilgames-eposz is említi.

Leggyakrabban említett tulajdonsága az igazságosság: ahogy a nap eloszlatja a sötétséget, úgy Samas is napvilágra hozza az igazságtalanságot. Az i. e. 2600 körül hatalmon lévő uri dinasztia királya, Ur-Engur kijelentette, hogy Samas igaz törvényeinek megfelelően hozza döntéseit. Több évszázaddal később Hammurapit is Samas inspirálta arra, hogy gyűjtse össze a törvényeket, és ennek megfelelően törvényoszlopán a királyt Samas imádata közben ábrázolják. Mindebből következett, hogy a napistent egyben a démonok elűzőjének is tartották, így a betegek is őhozzá folyamodtak. Ez az aspektusa látható a hozzá írt himnuszokban, melyek a babiloni irodalom remekművei.

A szippari és larszai Samas-kultusz annyira elhomályosította a máshol létező helyi napkultuszokat, hogy Samas egy idő után magába olvasztotta a kisebb jelentőségű napisteneket, akik a segédeivé váltak. Közéjük tartozik a kocsihajtójává vált Bunene, Atgi-makh férje; Kettu („igazság”) és Mesaru („jog”). Más napistenek, például Ninurta és Nergal, akik más fontos kultuszközpontok patrónusai voltak, a nap különböző fázisaiként éltek tovább, Ninurta a reggeli és tavaszi nap lett, Nergal a déli és a nyári napéjegyenlőség napja. Ebben a szinkretizmusban Samas volt az általános napisten.

Nannar-Szinnel és Istárral együtt ugyanolyan triádot alkot, mint Anu, Enlil és Éa. Szin, Samas és Istár három hatalmas természeti erőt képviseltek: a Holdat, a Napot és a föld életadó erejét. Időnként Istár helyett Adad viharistent találjuk Szín és Samas mellett; lehetséges, hogy ez két eltérő teológiai iskolát képviselt, melyeket végül összhangba hozott az, hogy kialakult egy, mind a négy istenséget magába foglaló csoport.

Samas hitvese Aja volt, akit azonban egyedül ritkán említenek feliratok, főleg Samassal együtt fordul elő.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]