Dingir

A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád 𒀭, óbabiloni 𒀭, 𒀭, óasszír 𒀭, hettita 𒀭, újasszír–újbabiloni 𒀭, 𒀭) az egyik legfontosabb sumer ékjel. A csillag alakú jel önálló szójel, jelentése ég (mint égboltozat), később átvitt értelemben az istenek lakhelye. Ugyanakkor szemantikai komplementum (determinatívum) is, amely a hozzá kapcsolódó szó istenekkel, isteni tulajdonságokkal kapcsolatos voltát jelzi. Ilyenkor külön nem olvasandó, az átírásban felső indexben rövidítve szerepeltetik (például 𒀭𒈹 ^DInanna), ezzel jelezve, hogy a szó kiejtésében nem részt vevő jel áll a feliraton.

Az akkádok az an szótagjel formájában vették át, An sumer égisten nevének hangzásával. Ennek kettős oka volt, egyrészt az An–Égbolt párhuzam, másrészt az akkád égisten neve Anum, így a jel kiválóan alkalmas volt az an szótag ábrázolására. Írásmódja is leegyszerűsödött. Szintén használták ideogram és determinatívum értelemben, de az AN szótag írására is. További jelentései az akkádban:

• IL- előtag, isten vagy istennő determinatívumként
• il szótag
• iltu = istennő
• ilu = isten, istenség
• an szótag
• ANUM isten
• SAMU, jelentése égbolt

A hettiták an szótagjelként alkalmazták.

A DINGIR unicode kódja U1202D, megjelenése: 𒀭

Az uruki archaikus szövegekben és más protosumer írásos valamint a sumer protoékírásos megjelenése:  ;

Források

• Edzard, Dietz Otto (2003). Sumerian Grammar. Handbook of Oriental Studies. Vol. 71. Atlanta: Society of Biblical Literature. ISBN 1-58983-252-3.
• Hayes, John L. (2000). A Manual of Sumerian Grammar and Texts. Aids and Research Tools in Ancient Near Eastern Studies (Second revised ed.). Malibu: Undena Publications. ISBN 0-89003-508-1. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó)
• diĝir; dim₃-me-er; dim₃-me₈-er; dim₃-mi-ir; di-me₂-er