Nippur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nippur
Nuffar
Nippur fr.PNG

Névváltozatok Nibru, Nibbur
Alapítás i. e. 5. évezred (?)
Lakói sumerek
Ország  Irak
Beszélt nyelvek sumer
Földrajzi adatok
Terület 0,052 km²
Elhelyezkedése
Folyamköz a sumer-korban.png
Nippur (Irak)
Nippur
Nippur
Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″Koordináták: é. sz. 32° 07′ 34″, k. h. 45° 13′ 51″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nippur témájú médiaállományokat.

Nippur (sumer 𒌷𒂗𒇸 URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén. Istene, Enlil – és temploma, az Ékur – különleges szerepet játszott Mezopotámia déli részén, kultusza a többi isten fölé emelkedett. Nippur talán sohasem volt hatalmi központ, de Dél-Mezopotámia szellemi központjának számított a sumerektől az Újbabiloni Birodalom koráig. Az i. e. 3. évezred elején még nem voltak katonai konfliktusok a sumer városok közt, a városok szövetségében a nippuri Enlil, és az Ékur papsága szakrális tekintélyt élvezett, a hagyomány szerint a Sumer feletti hegemóniát gyakorló uralkodót is Nippurban választották meg.[1]

Története[szerkesztés]

Az i. e. 4. évezredben, az Ubaid-kortól virágzó központ volt. Nippur birtoklása mellett Kis város – mint jelképes politikai központ – birtoklása és királyi címe jelentette egy uralkodó számára az egész Dél-Mezopotámia feletti uralmat. Az asszírok a várost olyan fontosnak tartották, hogy más városoktól eltérően – mint pl. Babilon – kormányzását nem hagyták hűbéres fejedelemre (enszi vagy sarru), hanem asszír helyőrség élén asszír kormányzó irányította. Az 1. században felújították Innin templomát,[2] egészen a 8. századig lakták. A város 5000 éves története egy a környezetéből 20 méterre kiemelkedő dombrendszert (tell) hozott létre.

Kulturális élete[szerkesztés]

Fontos írnokiskola működött a területén, a sumer irodalomról szóló ismereteink legnagyobb része nippuri leletekből származik.

A város legfontosabb szentélykörzete az Ékur volt, Enlil – a három legfontosabb sumer isten egyike – templomegyüttese, a sumer vallási kultuszközösség központja. A Tummal Ninlil istennő szentélykörzete volt, és Inanna (Innin) – azaz Istár – is rendelkezett itt templommal.

Régészeti feltárások[szerkesztés]

Itt először pennsylvaniai és chicagói expedíciók 1889-1890 között végeztek ásatásokat. Ezután Hermann Hilprecht mintegy 30 000 agyagtáblát tárt fel, amelyek történeti, jogi, igazgatási és irodalmi szövegeket tartalmaztak. 1948-tól Donald McCown folytatott ásatásokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oates, 38. o.
  2. Ókor, i. m. 5. old.

Források[szerkesztés]

  • Komoróczy Géza (2009). „Új és régi – Mezopotámia az i. sz. 1. évezred első felében”. Ókor VIII (2), 3-7. o. ISSN 1589-2700.  
  • Oates, Joan. Babilon. General Press Kiadó Budapest. ISBN 978 963 643 064 1 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap