Esnunna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Esnunna
Tell Aszmar
Woman head Tell Asmas Louvre AO12434.jpg
Alapítási. e. 3000 körül
Megszűnési. e. 1758
Oka babiloni hódítás
Lakói sumerek, akkádok
Elhelyezkedése
Folyamköz a sumer-korban.png
Esnunna (Irak)
Esnunna
Esnunna
Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′Koordináták: é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esnunna témájú médiaállományokat.
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején

Esnunna (Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén. A Dijála-völgyben helyezkedett el. Eredetileg sumer város, később akkádok által irányított vegyes lakosságú, ekkor a neve Asnunna. Bilalama feliratában 2-nun-naKI. A település főistene Tispak, akinek csak az akkád nevét ismerjük.

Története[szerkesztés]

A hely már valamivel i. e. 3000 előtt lakott volt. A város a korai dinasztiák alatt folyamatosan növekedett és a harmadik uri dinasztia idején az egyik enszi (kormányzó) székhelye lett. Ur összeomlása után függetlenné vált. Varum országának fővárosa lett. A térség jelentős erővel bíró hatalmává vált, II. Ipík-Adad i. e. 1878-tól i. e. 1829-ig (az asszír limmu-listák napfogyatkozások által megerősített dátumai szerint) győzelmet győzelemre halmozott, elfoglalta Arraphát, I. Samsi-Adad trónra lépésének évében Elámot is. Samsi-Adad csak Ipík-Adad halála után 6 évvel volt képes Assurt elfoglalni. Samsi-Adad nyugat-mezopotámiai győzelmeivel jelentősen meggyengítette Esnunnát. Nem sokkal később pedig Hammurapi babiloni király leleményes „oszd meg és uralkodj” taktikája végleg megbuktatta, és elámi-mári szövetségben az i. e. 1760-as években elfoglalta. Hammurapi dokumentumai szerint a rövid időre függetlenedő Esnunnát a 35. uralkodási évében, vagy nem sokkal azután ismét elfoglalta, és végleg megsemmisítette.

Esnunnai törvények[szerkesztés]

Tell Abu Harmalból, egy Bagdad környéki domb alól került elő az a két törött tábla, melyre az esnunnai törvényeket vésték. Az esnunnai törvények kb. két emberöltőnél régebbiek, mint Hammurapi törvényei, így sokat elárulnak az ókori jog fejlődéséről.

Esnunna uralkodói[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 


  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap