Esnunna
| Esnunna | |
| Tell Aszmar | |
 | |
| Alapítás | i. e. 3000 körül |
| Megszűnés | i. e. 1758 |
| Oka | babiloni hódítás |
| Lakói | sumerek, akkádok |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Esnunna
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′Koordináták: é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esnunna témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén. A Dijála-völgyben helyezkedett el. Eredetileg sumer város, később akkádok által irányított vegyes lakosságú, ekkor a neve Asnunna. Bilalama feliratában aš2-nun-naKI. A település főistene Tispak, akinek csak az akkád nevét ismerjük.
Története[szerkesztés]
A hely már valamivel i. e. 3000 előtt lakott volt. A város a korai dinasztiák alatt folyamatosan növekedett és a harmadik uri dinasztia idején az egyik enszi (kormányzó) székhelye lett. Ur összeomlása után függetlenné vált. Varum országának fővárosa lett. A térség jelentős erővel bíró hatalmává vált, II. Ipík-Adad i. e. 1878-tól i. e. 1829-ig (az asszír limmu-listák napfogyatkozások által megerősített dátumai szerint) győzelmet győzelemre halmozott, elfoglalta Arraphát, I. Samsi-Adad trónra lépésének évében Elámot is. Samsi-Adad csak Ipík-Adad halála után 6 évvel volt képes Assurt elfoglalni. Samsi-Adad nyugat-mezopotámiai győzelmeivel jelentősen meggyengítette Esnunnát. Nem sokkal később pedig Hammurapi babiloni király leleményes „oszd meg és uralkodj” taktikája végleg megbuktatta, és elámi-mári szövetségben az i. e. 1760-as években elfoglalta. Hammurapi dokumentumai szerint a rövid időre függetlenedő Esnunnát a 35. uralkodási évében, vagy nem sokkal azután ismét elfoglalta, és végleg megsemmisítette.
Esnunnai törvények[szerkesztés]
Tell Abu Harmalból, egy Bagdad környéki domb alól került elő az a két törött tábla, melyre az esnunnai törvényeket vésték. Az esnunnai törvények kb. két emberöltőnél régebbiek, mint Hammurapi törvényei, így sokat elárulnak az ókori jog fejlődéséről.
Esnunna uralkodói[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
