Napfogyatkozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1999-es teljes napfogyatkozás
Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Bangladesh

A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.) A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.

A napfogyatkozások típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hold látszólagos mérete néha nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete, máskor kisebb. Ezt az okozza, hogy a bolygók és a holdak elliptikus pályán keringnek. Emiatt a Föld–Hold-távolság is és a Nap–Föld-távolság is periodikusan változik. Természetesen ez a méretváltozás szabad szemmel észlelhetetlen, viszont ez és a Föld–Hold/Nap–Föld ekliptika különbsége különböző típusú napfogyatkozásokhoz vezet.

Részleges napfogyatkozás

Részleges napfogyatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. A Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot. A részleges napfogyatkozások csak nagy takarás esetén vehetők észre szabad szemmel.

A többi napfogyatkozás esetében a hold teljes árnyéka a Föld felszínére vetül. Bár ilyenkor a Föld bizonyos részein a Hold teljesen Nap elé kerül, a legtöbb helyről mégis csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg.

Teljes napfogyatkozás koronával

Teljes napfogyatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, és a Hold látszólagos mérete nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A napfogyatkozás elején és végén, valamint a totalitás földrajzi határán kívül részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Ez a fajta napfogyatkozás csillagászati szempontból azért jelentős, mert megfigyelhető a nap koronája, amelyet egyébként a nap fénye elnyom.

Gyűrűs napfogyatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a Nap látszólagos mérete nagyobb, mint a Hold látszólagos mérete, a Hold teljes árnyékának egyetlen pontja sem tud a Földre vetülni, még akkor sem, ha a Nap amúgy teljes takarásban lenne - a teljes árnyékkúpjának a csúcsa a Föld előtt halad el. Ilyenkor még a Napfogyatkozás közepén is látszik a Nap széle. hasonlóan a részleges napfogyatkozáshoz a napkorona nem látható.

A gyűrűs napfogyatkozás tovább tarthat, mint egy teljes napfogyatkozás totalitása (amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot), mert a "kisebb" Holdnak több időre van szüksége, hogy elhaladjon a Nap előtt. Egy gyűrűs napfogyatkozás akár 12 percig is tarthat, szemben az elméletileg lehetséges leghosszabb 7 perc 32 másodperces teljes napfogyatkozással.[1]

Hibrid napfogyatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hibrid napfogyatkozás viszonylag ritka, egy átmenetet jelöl a gyűrűs és a teljes napfogyatkozás között. A legtöbb hibrid napfogyatkozás gyűrűs napfogyatkozásként kezdődik, és teljes napfogyatkozásként ér véget.[2] Körülbelül az összes napfogyatkozás 1%-a hibrid napfogyatkozás. A hibrid napfogyatkozás azért jön létre, mert a Hold látszólagos mérete és a Nap látszólagos mérete majdnem teljesen egyforma, a Hold által vetett teljes árnyék a Föld gömbölyű alakja miatt a napfogyatkozás elején még nem éri el a Földet, majd egy időre a Föld felszíne a teljes árnyék alá kerül, ám a napfogyatkozás végére "kifordul" alóla, és újra a teljes árnyék mögött lesz.

A következő hibrid napfogyatkozás 2023. április 20-án lesz megfigyelhető.

A Holdnak a Földtől való távolodása miatt a látszó átmérője folyamatosan csökken, és számítások szerint 600 millió év múlva olyan távolra kerül, hogy többé már nem lesz képes teljesen elfedni a napkorongot és teljes napfogyatkozás a Föld felszínéről nem lesz megfigyelhető.

Teljes napfogyatkozás idején figyelhető meg a napkorona (a Nap több millió fokosra hevült külső légköre), valamint a napkorong szélén éppen zajló napkitörések, protuberanciák.

Teljes napfogyatkozások (2001-2010)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Időtartam Megfigyelhetőség
2001. június 21. 4 perc 56 mp déli Atlanti-óceán, Dél-Afrika
2002. december 4. 2 perc 4 mp Dél-Afrika, Indiai-óceán, Ausztrália
2003. november 23. 1 perc 57 mp Antarktisz
2005. április 8. 42 mp Csendes-óceán, Közép-Amerika
2006. március 29. 4 perc 7 mp Atlanti-óceán, Észak-Afrika, Közép-Ázsia
2008. augusztus 1. 2 perc 27 mp Grönland, északi sarkvidék, Oroszország, Kína
2009. július 22. 6 perc 39 mp India, Kína, Csendes-óceán
2010. július 11. 5 perc 20 mp déli Csendes-óceán
A Szaturnusz napfogyatkozása a Cassini–Huygens űrszondáról nézve

A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, tilos szabad szemmel megfigyelni vagy olyan távcsövet használni, amelyet megfelelő szűrővel nem láttak el. Az utóbbi eset azonnali teljes vakságot okozhat, az előbbi látásromláshoz, extrém esetben vaksághoz vezethet. A megfigyeléshez használjunk különböző – kereskedelemben kapható – optikai szűrőket, speciálisan napfogyatkozáshoz való szemüvegeket. Sem a kormozott üveg, sem a CD, sem a feketére exponált film nem véd meg a káros sugárzásoktól, sőt a pupilla kitágulása révén még a szabad szemes megfigyelésnél is nagyobb károkat okozhatnak!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Napfogyatkozás témájú médiaállományokat.