2015. március 20-i napfogyatkozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
bélyekép
Berlin 2015. március 20. 10:28

A 2015. március 20-i teljes napfogyatkozás az északi félteke csillagászati tavaszának első napján ment végbe. Nyugaton, Új-Fundlandon kezdődött, majd az árnyék áthaladt Grönlandon és Izlandon, majd az Északi-tengeren át vonult. A Feröer-szigetek és a Spitzbergák a totális zónába estek. A fogyatkozás az Északi-sarkon fejeződött be, ahol éppen aznap bukkant fel először fél éves teljes sötétség után. Részlegesen egész Európából látható volt.

A totális sáv teljes terjedelmén 400 kilométer széles, legnagyobb szélessége 487 kilométer.[1] Ez abból adódik, hogy a totális zónában sehol sem látható 18 foknál magasabban, így az árnyéka hosszú.

Fontos időpontok és koordináták[szerkesztés]

Közelkép animációval
2015. március 20, Anglia

A Hold árnyéka először 9:14 UT (Universal Time) érte el a Földet Új-Fundlandtól nyugatra az 53° 38′ N, 45° 59′ W koordinátájú pontban. Az ott napkeltekor végbemenő fogyatkozás időtartama 2 perc 6 másodperc. Az árnyék északkeleti irányban 406 kilométeres sávban végigvonult az Atlanti-óceánon, Izland és a Brit-szigetek között. Először a Feröer-szigeteknél ért szárazföldet. Itt a totalitás ideje legalább 2 perc, de helytől függően akár két perc, húsz másodperc is lehetett. Nem sokkal később Izlandtól keletre érte el maximumát, ahol a totalitás időtartama 2 perc 47 másodperc, és a sáv szélessége 463 kilométer. Ezután keresztezte a Spitzbergákat, ahol Longyearbyenben a totalitás időtartama 2 perc 28 másodperc. A teljesség sávja átvonult az Északi-tengeren az Északi-sark felé. Csak 69 kilométerre a Északi-sarktól hagyta el az árnyék a Föld felszínét 10:21 UT-kor.[2]

A fogyatkozás részlegesen látható volt Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Nyugat-Ázsiában és Grönlandon. Közép-Európában a fedési arány 60-85%, északnyugaton nagyobb, mint délkeleten. A megfigyelők balról jobbra láthatták átvonulni a Holdat.

Éghajlati viszonyok a totális sávban[szerkesztés]

Az éghajlatra nagy hatással van az észak-atlanti helyszín, ami Észak-Amerika keleti partjaitól a mélynyomás fő útvonalát keresztezi.[3] Így a teljesség alatt a Spitzbergákon és a Feröer-szigeteken nagy annak a valószínűsége, hogy felhős lesz az ég. Longyearbyenben az eddigi mérések szerint a napok 42%-a erősen felhős.[4] A Spitzbergákon hasonló a helyzet, a napok 43%-a felhős.[5]

Mivel a Feröer-szigeteken az úthálózat fejlettebb, mint a Spitzbergákon, nagyobb arra az esély, hogy a nézők olyan helyre jussanak, ahol részben felhős égen is látható a fogyatkozó Nap. A Spitzbergákon a települések között téli viszonyok között csak hómobillal lehet közlekedni. Ehhez járul, hogy a hegyes felszín sok helyen eltakarja az alacsonyan álló Napot, ezért az alkalmas helyszínt gondosan ki kell választani. A teljes napfogyatkozás egyedülálló az északi félteke nyolcvanas szélességi körének környékén.

Hatása az áramszolgáltatásra[szerkesztés]

A Der Spiegel 2014 szeptemberében megjelentetett egy cikket, ami óvta a német áramtermelőket, hogy a fogyatkozás veszélyeztetheti a hálózat stabilitását.[6] Egy 2014-ben megjelent tudományos cikk szerint a napfogyatkozás hatása az elektromos hálózatra a népességtől függ. Ha az ég borult, akkor a fogyatkozás alatti teljesítménygradiens 52 MW/min; ha derült, akkor akár 348 MW/min is lehet. Ez 3,5-szerese Németország összes naperőművének szokásos teljesítménygradiensének. Ezt a szivattyús tárolású erőművek képesek fedezni, továbbá a rugalmasan szabályozható erőművek, mint például a gázerőművek is hozzájárulhatnak a szükséges áram termeléséhez. Erre gondos tervezéssel fel kell készülni.[7]

A Németországban telepített naperőművek az utóbbi évek erőteljes fejlesztéseinek eredményeként 39 gigawattos teljesítményre képesek (Európa: 77 gigawatt). Hogyha Németország teljes területén derült lesz az ég, akkor a részleges napfogyatkozás erős megterhelést jelent az áramszolgáltatásra. Erre az esetre azt becslik, hogy ez alatt a rövid idő alatt legfeljebb 19 gigawattot változhat. Ez annak felel meg, mintha 19 nagy erőművet lekapcsolnának, majd visszakapcsolnának.[8]

Osztályozása[szerkesztés]

Ez a napfogyatkozás a 120-as Saros-ciklus 71 napfogyatkozása közül a 61. Ebben a ciklusban a napfogyatkozások akkor mennek végbe, amikor a Hold átlépi a felszálló holdcsomópontjait. A ciklus a 933. május 27-i napfogyatkozással kezdődött. Ekkor a Hold árnyéka érintette a Déli-sarkot. A ciklus következő napfogyatkozásai alatt az árnyék egyre északabbra vonult, és a 2195. július 7-i lesz az, amikor az árnyék az Északi-sarkot érinti. A sorozat első gyűrűs tagja az 1059. augusztus 11-ei. 1510. május 8-án, 1546. május 29-én hibrid fogyatkozások voltak. A teljes fogyatkozások 1564. június 8-án kezdődtek. A leghosszabb időtartamú dátuma 1654. augusztus 12, amikor is 2 perc 16 másodpercig volt teljes napfogyatkozás. Ez a 2015-ös fogyatkozás az utolsó előtti teljes fogyatkozás. Az utolsó teljes fogyatkozás a 2033. március 30-i lesz, amikor az újhold korongja fogja a Napot eltakarni.[2] A ciklus egyes fogyatkozásai 18 évenként és 11 naponként ismétlődnek.

55 56 57
SE1907Jan14T.png
1907. január 14.
SE1925Jan24T.png
1925. január 24.
SE1943Feb04T.png
1943. február 4.
58 59 60
SE1961Feb15T.png
1961. február 15.
SE1979Feb26T.png
1979. február 26.
SE1997Mar09T.png
1997. március 9.
61 62 63
SE2015Mar20T.png
2015. március 20.
SE2033Mar30T.png
2033. március 30.
SE2051Apr11P.png
2051. április 11.
64 65
SE2069Apr21P.png
2069. április 21.
SE2087May02P.png
2087. május 2.

További fogyatkozások[szerkesztés]

A következő napfogyatkozás 2015 szeptemberében várható, és részleges lesz, sehol sem látható teljesként vagy gyűrűsként. Látható lesz Dél-Indiában, Dél-Afrikában és az Antarktiszon. Az azután következő teljes napfogyatkozás 2016. március 9-én lesz. Ez a teljes napfogyatkozás Szumátrán, Borneón és Szulavézin vonul végig. Közép-Európából a 2021. június 10-i gyűrűs napfogyatkozás lesz részlegesen látható.

A következő holdfogyatkozás 2015. március 4-én lesz. Látni lehet Ausztráliából, és Ázsia és Észak-Amerika Csendes-óceáni partjain.

A 2015–2018-as napfogyatkozások megközelítőleg 177 naponként és négy óránként ismétlődnek, és felváltva lesznek felszállók és leszállók.

A 2015–2018-as napfogyatkozások sorozata
Felszálló ág   Leszálló ág
120 2015. március 20.
SE2015Mar20T.png
Totális
125 2015. szeptember 13.
SE2015Sep13P.png
Részleges
130 2016. március 9.
SE2016Mar09T.png
Totális
135 2016. szeptember 1.
SE2016Sep01A.png
Gyűrűs
140 2017. február 26.
SE2017Feb26A.png
Gyűrűs
145 2017. augusztus 21.
Solar eclipse global visibility 2017Aug21T.png
Totális
150 2018. február 15.
SE2018Feb15P.png
Részleges
155 2018. augusztus 11.
SE2018Aug11P.png
Részleges
A 2018. július 13-ai, és a 2019 január 6-ai napfogyatkozások már a következő féléves sorozathoz tartoznak.

A Mentón-sorozat 19 évenként (6939,69 naponként) ismétlődik, és 5 alsorozatot foglal magába. A fogyatkozások nagyjából ugyanazokra a napokra esnek. Az octon alsorozat ennek ötödével ismétlődik, ez 3,8 év (1387,94 nap).

A sorozatba 21 fogyatkozás tartozik 2011. június 1. és 2087. június 1. között.

május 31 – június 1 március 20 január 5–6 október 24–25 augusztus 12–13
118 119 121 123 125
SE2011Jun01P.png
2011. június 1.
SE2015Mar20T.png
2015. március 20.
SE2019Jan06P.png
2019. január 6.
SE2022Oct25P.png
2022. október 25.
SE2026Aug12T.png
2026. augusztus 12.
128 129 131 133 135
SE2030Jun01A.png
2030. június 1.
SE2034Mar20T.png
2034. március 20.
SE2038Jan05A.png
2038. január 5.
SE2041Oct25A.png
2041. október 25.
SE2045Aug12T.png
2045. augusztus 12.
138 139 141 143 145
SE2049May31A.png
2049. május 31.
SE2053Mar20A.png
2053. március 20.
SE2057Jan05T.png
2057. január 5.
SE2060Oct24A.png
2060. október 24.
SE2064Aug12T.png
2064. augusztus 12.
148 149 151 153 155
SE2068May31T.png
2068. május 31.
SE2072Mar19P.png
2072. március 19.
SE2076Jan06T.png
2076. január 6.
SE2079Oct24A.png
2079. október 24.
SE2083Aug13P.png
2083. augusztus 13.
157
SE2087Jun01P.png
2087. június 1.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fred Espenak: Path of Total Solar Eclipse of 2015 Mar 20.
  2. ^ a b Keller (Hrsg.): Kosmos Himmelsjahr 2015. S. 86–94, siehe Literatur
  3. Description of the 2015 Total Solar Eclipse over Spitsbergen Island and the Faroe Islands abgerufen am 1. März 2015.
  4. Average Weather On March 20 For Longyearbyen, Svalbard and Jan Mayen abgerufen am 1. März 2015.
  5. Average Weather On March 20 For Faroe Islands abgerufen am 1. März 2015.
  6. spiegel.de: Solarenergie: Stromnetzbetreiber fürchten Sonnenfinsternis
  7. Johannes Weniger, Joseph Bergner, Tjarko Tjaden, Volker Quaschning: Einfluss der Sonnenfinsternis im März 2015 auf die Solarstromerzeugung in Deutschland. Hochschule für Technik und Wirtschaft Berlin, Berlin 2014, doi:10.13140/2.1.5190.4963 (online)
  8. Sonnenfinsternis am 20. März: Große Herausforderung für die Stabilität des Stromnetzes und die Versorgungssicherheit, TenneT-Pressemitteilung, 23.02.2015

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sonnenfinsternis vom 20. März 2015 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Solar eclipse of March 20, 2015 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.