Holdfogyatkozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A holdfogyatkozás geometriája
(nem méretarányos)

A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. Nem parallaktikus jelenség, azaz a Földről és az űrből is mindenhonnan látható, ahonnan a Hold éppen akkor látható.[1]

A legfeltűnőbb égi jelenségek közé tartozik, hiszen szabad szemmel is jól látható az égbolton. Korábban a történelemben baljós jelként tartották számon, egyes népeknél egyenesen rettegtek tőle. Az ókorban a csillagász papok tartották számon a Hold fény-árnyék változásait, például Mezopotámiában a hónapok számlálása a hold-perióduson, amely 29,5 nap, alapult.[2]

A fogyatkozás típusai[szerkesztés]

  • A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
A holdfogyatkozás fázisai
  • Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába (lásd jobboldalt a képen). Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.
  • A külső árnyék (vagy penumbra) az a térrész, ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki.
    • A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába.
A teljes holdfogyatkozás fázisai
Japán, 2011 december
    • A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint.[3]
A teljes holdfogyatkozás képe 2010. december 21-én
A holdfogyatkozás geometriája (a kép nem méretarányos)
A 2004. október 28-ai holdfogyatkozás három, egymásra másolt képe, látható a földárnyék kerek alakja

Kék Hold[szerkesztés]

A kék Hold (angolul Blue Moon) azt jelenti, hogy egy adott hónapban kétszer van telihold. A Hold színéhez az elnevezésnek nincs köze.[4]

Mivel a holdfázisok gyakorlatilag bármely dátumra pontosan kiszámíthatók, meghatározható az is, hogy mikor volt, illetve mikor lesz kék Hold. A számítás során figyelembe kell venni az időzónát is.[5]

Kék Holdak Magyarországon
Kék Hold Hónapon belüli első időpont Hónapon belüli második időpont
2023. augusztus augusztus 1., kedd 20:33:26 augusztus 31., csütörtök 3:37:05
2026. május május 1., péntek 19:24:43 május 31., vasárnap 10:46:46
2028. december december 2., szombat 2:41:40 december 31., vasárnap 17:49:45

Vérhold[szerkesztés]

Vérhold 2018 januárjában Ausztráliában

A vérhold, vörös Hold (angolul Blood Moon) jelenség holdfogyatkozáskor lép fel, az ilyenkor barnás-narancsos színben pompázó Holdra utal.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Lunar eclipse
A Wikimédia Commons tartalmaz Holdfogyatkozás témájú médiaállományokat.